Elveszett ​Paradicsom / A küzdő Sámson 4 csillagozás

John Milton: Elveszett Paradicsom / A küzdő Sámson

Aki ​nem akar csalatkozni abban a reményében, hogy jól írjon a dicsérendő dolgokról, annak magának is igazi költeménynek kell lennie, vagyis a legjobb, legtiszteletreméltóbb dolgok foglalatának és mintájának." Milton nemcsak vallotta, hanem meg is valósította ezt. Egy „fájdalmas, nagy élet jussán” emelkedett fel az angol költészet legmagasabb csúcsára, Shakespeare mellé. Kettőjük alkati különbségét az angol kritikusok fejedelme, Coleridge fogalmazta meg legtömörebben. „Shakespeare önmagát sugározza szét, s felölti az emberi jellem és szenvedély minden alakját… Milton viszont minden formát és dolgot önmagába, saját eszményének egységébe olvaszt.” A shakespeare-i drámában az objektív valóság határtalan, óceánszerű tükröződése ragadja el a nézőt és az olvasót; a miltoni életmű legfőbb érdekessége, hogyan önti a költészet és a próza formáiba állásfoglalását egy forradalmas korszak eseményeivel szemben az európai kultúra egyik legnagyobb szintetizálója, egy rendkívül fogékony, egyre… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A világirodalom klasszikusai Európa

>!
Európa, Budapest, 1987
472 oldal · ISBN: 9630742195 · Fordította: Jánosy István, Jánosházy György

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

katalins>!
John Milton: Elveszett Paradicsom / A küzdő Sámson

Az Elveszett paradicsomban megismerjük a bibliai történeteket Lucifer lázadásától egészen az első emberpár kiűzetéséig a Paradicsomból, sőt még utána is nagy vonalakban Krisztus feltámadásáig. Nagyon zavartak a történet idejében még nem létező dolgokra történő utalások: híd, országút, …, Kolumbus, görög / római mitológia. Szerintem ezek nélkül is működött volna a történet, sőt…
A küzdő Sámson sokkal jobban tetszett. (Szeretem a drámát, mint műfajt.) Egyetlen helyszíne a börtön előtti tér. De az események nem itt történnek, csupán a szereplők és a kar elbeszéléséből tudjuk meg az előzményeket, és a végkifejletet is.
Bibliai voltukon kívül talán még azért került egy kötetbe ez a két mű, mert mindkét történetben a (gyenge) nő sodorja bajba a férfit. Ráadásul Éva és Delila is próbálja a felelősséget a férfira hárítani, hogy neki kellett volna erősebbnek lenni. Azt hiszem, Miltonnak nem volt túl jó véleménye a nőkről.

padamak>!
John Milton: Elveszett Paradicsom / A küzdő Sámson

Igen-igen… Utólag már lehet okoskodni, magyarázni és értelmezni.
Nem fogott meg annyira, hogy teljes mértékben elfogadjam. De vannak olyan részei, amikre ráeszméltem és továbbterjesztendőnek tartom.
Mindenesetre nagyon fontos, hogy milyen körülmények között írta Milton ezt a tragédia formájába költött visszatekintést. Sámson a siralomházul szolgáló börtönében fogadja az őt meglátogató 4 szereplőt (Manoah, Delila, Hafara (gáti óriás), törvényszolga) és a megmaradókhoz érkezik még egy hírmondó Sámson halálával, majd levonják a tanulságot. Milton mesterien formázta meg ez életösszegzést és értelmezést, amiben kicsit önmagához hasonlít a főszereplő: vak és bukott. Milton is megvakult spoiler és a cromwelli forradalomban harcos szerepet játszva nem érte el hőn áhított célját. 62 évesen kicsit kiábrándultan azonosul Sámsonnal és lassan leszámol az élettel (3 évvel később meg is halt) – erkölcsileg, lelkileg mégis ő a győztes!
Az Utószóban szerettem volna többet megtudni erről a műről, de csupán nyúlfarknyi (2 oldal) van ebben a kiadásban. Jó volt az éves bibliaolvasásom során a Bír 13-16-hoz kötődően elolvasni ezt a rég betervezett drámát.


Népszerű idézetek

padamak>!

De mi az erő, ha nincs kétszer annyi
bölcsesség hozzá? Meddő, lomha, bamba,
kevélyen önhitt, s elbuktatja bármi
hitvány furfang; nem uralkodni termett:
szolgálni csak, hol bölcsesség parancsol.

336. oldal - [Sámson](Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987)

padamak>!

De romlott népnél, melyet szolgaságra
juttattak bűnei, nem gyakori-é,
hogy jobb neki a rabság, mint szabadság,
a tunya rabság, mint dolgos szabadság,
és megveti irígyli, gyanusítja
azt, aki Isten különös kegyéből
szabadítója? Ha valamit elkezd,
magára hagyja őt, s a legkiválóbb
tettéért is hálátlansággal fizet!

342. oldal - [Sámson](Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987)

padamak>!

Isten áldása hát
az olyan ritka nő,
ki megbecsüli otthonát:
boldog e ház, a férfi útja békés.
Az erény, mely megküzd az akadállyal
és győz a kisértéseken,
csak az ragyog, s az kedves odafenn.

365. oldal - [Kar](Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987)

padamak>!

Akit gyűlöl az Úr,
megháborítja azt,
hogy önfejére végromlást idézzen
esztelenül vagy esze ellenére,
mert lelkét vakság nyűgözi.

385. oldal - [Első félkar](Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987)

padamak>!

Ahol csak forrás, friss ér folyt kelet felé… – a keleti irányban folyó vizeket erősítő és gyógyhatásúaknak tartották.

469. oldal - Jegyzetek; A küzdő Sámson 350. old. (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987)

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Határ Győző (szerk.): Görgőszínpad
Simon Tamás: A zsidó Don Juan
Madách Imre: Madách Imre munkái
Teleki Béla: Szavalókönyv I-III.
Fenyvessy Jeromos (szerk.): Liliomos királyleány
Johann Wolfgang Goethe: Faust / Válogatott versek
Kálidásza: Kálidásza válogatott művei
Balogh-Bóbis Ildikó – Domokos Anna (szerk.): Mea Culpa
John Henry Newman: Gerontius álma
Lelkünkből, szeretettel