Milton, az egyetemes reformáció egyik legnagyobb költője, az angol polgári forradalom harcosa tudatosan készült költői hivatására: hallatlan műveltséget szerzett, korának legműveltebb emberei közé tartozott, s egyaránt kitűnően ismerte a kortársi irodalmat, az ókori klasszikusokat és a Bibliát. Nem véletlen tehát, hogy mindkét főműve a hagyományokhoz kapcsolódik, bibliai témát dolgoz föl klasszikus formákban.
1655 táján fogott hozzá az Elvesztt paradicsom tizenkét énekének megírásához. Az eposz cselekménye az Alvilágban kezdődik, ahol a Sátán és társai a nagy bukás után visszanyerve eszméletüket gyűlést tartanak, és elhatározzák az emberi nem megrontását. Hiába figyelmezteti arkangyal Ádámot és Évát, a Sátán kísértésére Éva mégis eszik a tiltott gyümölcsből. Ádám pedig a bukásban is hű társa marad. A lázadó Sátán győzelme már-már teljes, ám az arkangyal a megváltás ígéretével bocsátja útjára a paradicsomból kiűzött ősszülőket, akiket a Gondviselés mégis tovább vezérel.
(tovább)
Elveszett Paradicsom (Elveszett Paradicsom 1.) 62 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1667
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Helikon klasszikusok Magyar Helikon · Olcsó könyvtár Franklin-Társulat
Enciklopédia 18
Szereplők népszerűség szerint
Zeusz / Jupiter · Ádám · Mammon (Kapzsiság hercege) · Éva · Prométheusz
Helyszínek népszerűség szerint
Sztüx · Akherón · Kókütosz · Phlegetón
Kedvencelte 10
Most olvassa 9
Várólistára tette 203
Kívánságlistára tette 139
Kölcsönkérné 2
Kiemelt értékelések
Felmerül a kérdés, hogy miért nem fedeztem fel ezt a művet korábban? Azért pár száz éve létezik…
Alapjáraton az eposzok, költemények annyira nem vonzanak, persze megvannak a kedvenc költőim, akiktől olvasgatok, de egyébként kínvallatásnak elmenne nálam, ha le kellene ülnöm és versesköteteket fogyasztanom egyhuzamban. Az Elveszett Paradicsom mégis valami más, hát ez egyszerűen gyönyörű. Ha ezt tanította volna a fafejű pap, akkor lehet, hogy nem lógtam volna 7 évnyit a hittanról és nem rezget volna a léc, hogy megbukom év végén hitből.
Zseniális és szép. Főleg ezt emelném ki, nincs nekem szakértelmem elemezgetni, a tartalmát meg úgy egyébként ismerjük.
Most olvastam el angolul, meglepő módon könnyedén belerázódtam a 17-ik századi angol nyelvhasználatba, de éreztem, hogy a biztonság kedvéért frissen- ropogósan újráznom kell egy testközelibb verzióban is.
Milton ikonikus műve alapvetően semmi új információt nem tartalmazott (már). Nevekre sem kellett nagyon rákeresni, a történet is teljes egészében itt van előttem. Az elektronikus könyvben sajnos elég sok nyelvtani hiba maradt, amellyel így-úgy kiegyeztem a végére (tehát eljutottam odáig, hogy nem kergetnek az őrületbe). Alapvetően úgy gondolom, hogy kicsit megkéstem én ezzel az olvasással. Valamikor középiskolában kellett volna abszolválnom, úgy Madách előtt. Igazából emiatt olvastam el. Persze az ominózus mondatot nem sikerült megtalálnom benne.
Zseniális!
Még a teológián ajánlotta az egyháztöri tanárunk, de sajnos csak most kerítettem rá sort. Nemcsak teológusoknak, de minden keresztyénnek kötelezővé tenném. Bár az összes nép mondavilágát iszonyatosan ismerve beleszövi, a Bibliában nagyon pontos járatossággal szövi meg ezt az alkotást.
Külön köszönet Jánosy István fordítónak az elképesztően elképzelhetővé tett munkáért!
Nagyon tetszett, eleve komoly késztetést éreztem az elolvasására, már csak azért is, mert előszeretettel idézgetik, az inkább leszek király a pokolban, mint szolga a mennybent, például az ördög ügyvédjében, amiben micsoda meglepetés, John Miltonnak hívják az atagonistát. Őszintén, nem vagyok egy nagy költeményszakértő, mégis nagyon szerettem, noha korántsem pörgettem át olyan könnyedén, mint ahogy elsőre elképzeltem. Ez bizony egy nehéz olvasmány volt, Milton rengeteg információt sűrített bele a ptolemaoszi világképtől a mitológiai utalások felfoghatatlan tárházáig. Azért nem adok maxi pontszámot, mert nekem szinte már sok volt. Ugyanakkor ténylegesen van a soroknak valamilyen magával ragadó dallamuk, még ha nem is rímelnek és a szavaknak egy olyan valóságos orgiája, amit felelőtlenség lenne kihagyni. Amúgy meg a bűnbeesésről és annak következményeiről szól, és a jó öreg gonoszról meg a jóról, az átvert első emberpárról és tulajdonképpen mindenki áldozat benne, az én meglátásom szerint még Isten is, mert hiába tudja előre az összes lépést, mégsem tehet semmit a szabad akarat miatt.
Zseniális! Madách Ember tragédiájához hasonló remekmű, de ez sokkal árnyaltabb és mélyebb mű. Remekmű!
Kötelező olvasmánnyá tenném a középiskolában, akár hittan, akkor irodalom óra keretén belül, egy jól felépített tanári magyarázattal. Egy zseniális darab a maga nemében, én is csak Madáchhoz tudnám hasonlítani, annyi különbséggel, hogy itt részletes leírást kapunk az angyalok bukásáról és a bűnbeesésről. Nagyon elgondolkodtató mű, többször meg kellett állnom gondolkodni, néha azért, mert tényleg lekötötte a gondolataimat, néha pedig azért, mert annyira tetszett a fordítás.:) Hihetetlen, hogy egy 17. században élt ember ekkora képzelőerővel rendelkezett, és ekkora átéléssel tudta átadni a gondolatait.
Szívből ajánlom mindenkinek, a magyar fordítás gyönyörű! Hozzám már úton van a folytatás, a Visszanyert Paradicsom.:)) Olvassátok!
Népszerű idézetek
Abban tünik ki
nagyságunk, hogyha mi magunk teremtünk
nagyot kicsinyből, rosszból hasznosat,
a bajból jót, s – bármily helyen – virúlunk
a vészben is, a kínból enyhülést
orzunk munkás kitartással.
24. oldal (Magyar Helikon)
Ne szeresd léted, ne gyűlöld, de míg
élsz, szépen élj! Hogy meddig? Bízd az Égre!
304. oldal (Magyar Helikon, 1969 - XI. könyv 51-53. sor)
Kértelek, Teremtő,
hogy sárból emberré gyúrj? Esdekeltem,
hogy a sötétből hívj elő, s e bájos
kertbe helyezz? Ha már akaratom
nem hagyta jóvá létemet, jogos
volna, ha visszatüntetnél a porba,
ki lemondani vágyom, visszaadni
amit kaptam, nem tudva teljesítni
a túlkemény feltételt, mellyel itt
meg kellett volna tartanom a jót,
mit nem kerestem. Elvesztén elég
e büntetés! Mért adtad ráadásnak
örök kín érzetét? Megérthetetlen igazságod.
181. oldal
Kegyelemből sok nap van adva néked,
hogy térj meg, és tedd jóvá egy bűnöd
sok jótettel. Lehet, hogy megcsitul
Urad s megvált Halál rabló jogától.
De az Édenben te nem lakhatsz tovább.
Nem tűri. Jöttem, és kitiltalak
a kertből, hogy – amelyből vétetél –
a földet túrd, hozzád illőbb talajt!
194. oldal
A sorozat következő kötete
Elveszett Paradicsom sorozat · Összehasonlítás |
Ezt a könyvet itt említik
- Bohumil Hrabal: Tükrök árulása
- Cassandra Clare: Mennyei tűz városa
- Chloe Benjamin: A halhatatlanok
- Dallos Sándor: Aranyecset
- Dan Brown: Angyalok és démonok
- Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
- Edward Rutherfurd: Sarum
- Jack London: Országúton / A mélység lakói
- Jodi Picoult: Elrabolt az apám
- Louisa May Alcott: A nyolc unokatestvér
- Margaret Atwood: Testamentumok
- Mary Shelley: Frankenstein
- Paul Auster: New York trilógia
- Richard Powers: Égig érő történet
- Susan Stokes-Chapman: Pandóra
- Thomas Hardy: Ďaleko od hlučného davu
- Thomas Hardy: Távol a világ zajától
- Yliaster Daleth: Demonomicon
Hasonló könyvek címkék alapján
- Torquato Tasso: A megszabadított Jeruzsálem ·
Összehasonlítás - Dante Alighieri: Isteni színjáték 79% ·
Összehasonlítás - Ken Follett: A katedrális 89% ·
Összehasonlítás - G. K. Chesterton: A Szökevény Kocsma ·
Összehasonlítás - G. K. Chesterton: A vándorló kocsma ·
Összehasonlítás - Aldous Huxley: Loudun ördögei 84% ·
Összehasonlítás - Király Levente (szerk.): Ünnepek ünnepe 85% ·
Összehasonlítás - Hénok apokalipszise 79% ·
Összehasonlítás - John Bunyan: A zarándok útja / Bővölködő kegyelem 79% ·
Összehasonlítás - Anne Brontë: Agnes Grey 80% ·
Összehasonlítás