Dzsingisz ​kán 4 csillagozás

John Man: Dzsingisz kán

Dzsingisz ​kán a történelem halhatatlan alakja, aki egyszerre él istencsapásként, hősként, géniuszként és félistenként az emberek tudatában. A közép-ázsiai muzulmánok, az oroszok vagy éppenséggel Európa népei a könyörtelen hadvezért, embermilliók brutális gyilkosát látják benne – hiszen az általa létrehozott gyilkológépezet soha nem látott méretű pusztítást vitt végbe a Csendes-óceántól egészen Magyarország nyugati határáig. A mongol hadaktól elszenvedett 1241-es katasztrofális vereség a magyar történelem legsötétebb fejezetei közé tartozik. Dzsingiszt ugyanakkor odahaza, Mongóliában a nemzet atyjaként tisztelik, a kínaiak pedig dinasztiaalapítót látnak benne.
John Man angol történész-író évtizedek óta foglalkozik mongolisztikával; ebben a könyvében kutatásai legjavát adja közre. Több ez, mint izgalmas beszámoló Dzsingisz kán fölemelkedéséről és hadjáratairól, a Római Birodalom területének kétszeresét kitevő barbár birodalom létrehozásáról. A szerző az első európai író, aki… (tovább)

>!
General Press, Budapest, 2005
456 oldal · ISBN: 9789639598270 · Fordította: Erdélyi András

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

>!
ppayter
John Man: Dzsingisz kán

Túlzás nélkül állítható, hogy ez a legrészletesebb és egyúttal a témát leginkább átfogó könyv, ami jelenleg magyar nyelven Dzsingiszről létezik. A szerző természetesen – mindenki máshoz hasonlóan – A mongolok titkos történetét vette alapul, a hét és fél évszázados szöveget viszont nem csak más forrásokkal egészítette ki, hanem személyesen is bejárta a fontosabb vidékeket, huszonegyedik századi réteggel egészítve ki a történelmi dimenziókat.
A kötet háromnegyede a szokásos: Temüdzsin (a későbbi Dzsingisz) életét írja le nagykánná választásán, a birodalom létrehozásán és a hódításokon keresztül a haláláig (de csak kismértékben tér ki az utána következő időkre), az utolsó rész viszont Dzsingisz szellemének továbbéléséről, a nagykán kultuszáról, tiszteletéről szól – ezt mindenképpen érdemes elolvasni azoknak, akik korábban csak pl. Lőrincz László könyvével találkoztak.


Bővebben és egyebek: http://kultnaplo.blogspot.com/2011/02/john-man-dzsingis…

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
ppayter

1180 körül a kereitek csaknem két évszázad óta névlegesen keresztények voltak. (…) Kereszténységüket egy ma már jobbára elfeledett eretnek szektának köszönhették, melyet az 5. századi nesztoriánus pátriárka után neveztek el. (…) Követői Perzsiába menekültek, és ettől kezdve meglehetősen jól boldogultak; kelet velé Kínáig és Közép-Ázsiáig terjeszkedtek, ahol számos törzset megtérítettek, köztük a kereiteket is. Merv metropolitája 200 ezer emberről beszélt, akiket 1009-ben megkereszteltek. Ez eléggé valószerűtlen állítós, de e jócskán eltúlzott számadat alapozta meg, legalábbis részben, azt a meglepő, ám a keresztény világban tartósan fönnmaradó híresztelést, miszerint Közép-Ázsiában él egy keresztény király, akit később Európában János papként kezdtek emlegetni. (…) Később aztán az eretnek keresztény szektának ez a kiszínezett beszámolója és a közép-ázsiai megkereszteltekről szóló homályos mese Európa-szerte elterjedt. Különösen azután, hogy a keresztényeket a Szentföldről a muzulmánok a 13. század elején elűzték, és szükség volt valamiféle kapaszkodóra; egy olyan reményforrásra, mely szerint János pap seregei fosztogatások közepette nyugat felé tartanak, hogy megmentsék Jeruzsálemet. Egy fosztogató sereg valóban közeledett Európa felé, ám ez nem János pap serege, hanem Dzsingisz mongol hada volt.

81-82. oldal - Első rész: Gyökerek - Harmadik fejezet: Egy új nemzet csalóka hajnala

>!
ppayter

Bátar fölpakolja a tejeskannát és a kordét. Megsimogatom a kutyát, s az viszonzásként megnyalja a kezemet és panaszosan fölnyüszít. Ez merőben új élmény. A pusztai kutyatartás fő célja a farkasok és a tolvajok elrettentése, így aztán az ebek többsége hatalmas termetű és kegyetlen, s nem tesz különbséget farkas, bűnöző, illetve jó szándékú idegen között. Más szóval: a mongol kutyák természettől fogva emberevők. Némelyik az elhaladó autókat igyekszik megkóstolni. Ha egy gerhez [jurta, mongolul ger] közelítesz, az első dolog, hogy kellő távolságból elüvöltöd magad: „Kösse meg a kutyáját!” Soha még e találkozás előtt póninál kisebb méretű kutyát itt nem láttam, barátságosat és ijedőst meg aztán végképp nem!

90. oldal - Első rész: Gyökerek - Negyedik fejezet: A becsvágy gyökerei

>!
ppayter

Nem lehet könnyű dolga az aszkétának, ha palotában, minden fényűzéssel körülvéve kell élnie, Csang Csun azonban nem adta fel elveit (…).

247-248. oldal - Második rész: A birodalom - Tizedik fejezet: A halhatatlanság nyomában

>!
ppayter

A [Csin állam (dzsürcsik) elleni] hadjárat legádázabb küzdelmei idején a Sárga-folyó mentén a mongol hadsereg 60 nap alatt 800 kilométert tett meg. Hasonlítsuk össze ezt egy gépesített hadosztály mozgási sebességével! 1944 augusztusának elején, a júniusi partraszállást követően az amerikaiak Patton tábornok vezetésével Dél-Anglia aszfaltútjain, gyakorlatilag ellenállás nélkül, három nap alatt 30 kilométert haladtak előre; 1216 őszén a [hatvanezer fős, harcosonként 2-3 tartalék lóval ellátott] mongol lovas hadsereg nehéz terepen, menet közben négy csatát megvívva és a további támadásoktól való folyamatos fenyegetettség közepette egyetlen nap alatt 13 kilométert tett meg, s mindezt két teljes hónapon keresztül.

182-183. oldal - Második rész: A birodalom - Hetedik fejezet: Irány Kína!

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Vásáry István: Az Arany Horda
A mongolok titkos története
H. Csojbalszan: A mongol népi forradalom történetének rövid vázlata
Lőrincz László: Mongólia története
Lőrincz L. László: Nyaralj velünk az Altaj hegységben
Birtalan Ágnes (szerk.): Tanulmányok a mongol népi hiedelemvilágról
Lőrincz L. László: Nagyszakállú Kecskeapó
Obrusánszky Borbála: Mongólia
Lőrincz L. László: Utazz velünk tevekaravánnal
Benkő László: A végső tenger I-III.