Az ​írás története 4 csillagozás

John Man: Az írás története

John ​Man (Attila, a barbár király; Dzsingisz kán; A kínai nagy fal; A terrakotta hadsereg) legújabb könyvében az ábécé történetét bemutatva kísérli meg felmérni, hogy az eltérő írásrendszerek felfedezése milyen hatást gyakorolt az emberiség fejlődésére az ókortól napjainkig. Sorra veszi a különböző kultúrákat, az egyiptomi hieroglif írás bemutatásától a sumer, akkád ékíráson át a héber, görög és latin ábécé kialakulásáig. Az írásrendszerek általános jellemzésén kívül széles történelmi hátteret ad, régészeti feltárásokat ismertet, irodalmi forrásokat elemez a nyelvi elemzésen túlmenően gyakran filozófiai mélységekbe bocsátkozva. Az ábécé feltalálása annyira egyedülálló és különleges esemény volt az emberi írásbeliség és kultúra történetében, amelyhez foghatót a mai napig sem tapasztalhattunk. A kötet széles kitekintést ad a történeti és összehasonlító írástörténet és nyelvészet mellett a történelem, a régészet, a bibliakutatás, a jelentéstan tudományterületére, miközben közérthető… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Különleges könyvek General Press

>!
General Press, Budapest, 2011
288 oldal · ISBN: 9789636432768 · Fordította: Erdélyi András

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Turms>!
John Man: Az írás története

Egyszer olvastam már John Man-től egy könyvet*, így tudtam mire számítsak. Érdekfeszítő stílusban ír, talán túlzottan is. Ezúttal sem bántam volna, ha a sok – amúgy kétségtelenül izgalmas – elkalandozás helyett inkább a könyv témájára fókuszál, az írás történetére. De mire egyet pislogok, már ott is hagyta az egyiptomi hieroglifákat, és a zsidók Ószövetségben leírt történelmének feltételezhető valóságtartalmát boncolgatja, és még hosszan sorolhatnám az ehhez hasonló kitérőket. Szóval látványosan próbál szórakoztató maradni, mintha csak attól félne, hogy minden kétoldalnyi szárazabb tudományos szöveg felére csökkenti az olvasói számát. A másik ilyen húzása, hogy elképzeli, hogyan zajlott le az írás történetének egy-egy sorsfordító pillanata, kis történetet kerekít belőle, amit aztán erősen kiszínezve mesél el. Így sajátos ötvözetét alkotja tényeknek és fikciónak, persze azért az előbbiek vannak túlsúlyban.
Nem volt rossz, de jobban szeretem a tényközpontúbb ismeretterjesztő irodalmat.

*Az Attila, a barbár király címűt. Azaz csak félig, mert ott valami irgalmatlan szakmai hibába futottam, ami elvette a kedvem a továbbiaktól. Most furdalja az oldalam, mi lehetett az, egyszer majd előveszem újra.

5 hozzászólás
ribizlii>!
John Man: Az írás története

Csodálom, ahogyan ennyire aprólékosan utánajárt az írás történetének az író. Néhol még el is vesztettem a fonalat, annyira kitért régi dolgokra. Van egy két mozzanata, ami elgondolkodtató, más megvilágításba helyezi az eddig ismerteket. Érdekes, lekötő a mesélési stílusa, sok adatot közöl és mégis fenntartja az érdeklődést.

grus>!
John Man: Az írás története

Nagyon érdekes könyv, az író humora stílusa rám is valamelyest átragasztotta a lelkesedést az írás, az ábécénk története iránt. Már gondolkozom, hogy melyik könyve legyen a következő. (A terrakotta hadserege esélyes :-) )


Népszerű idézetek

Cicu>!

Egyes szubkultúrákban – gyerekek, tolvajok, katonák körében – gyakran játszanak a szótagokkal, hogy saját nyelvet alkossanak. Jól dokumentált ezek közül az úgynevezett „visszafelé szleng”, melyben a szótagokat megfordítjuk, és egy „ay” hozzátoldásával kiejthetővé tesszük. Az „Ackbay angslay” ("visszafelé angol") meglepően könnyen elsajátítható, miközben az avatatlan számára teljesen érthetetlen. Anyósom, Laen Wertenbaker, a Time magazin hajdani riportere is használta ezt a módszert, amikor 1940-ben Berlinben, a lap helyszíni tudósítójaként a náci telefonlehallgatások ellen védekezett. A józan ész azt diktálná, hogy a szótagokat tekintsük a nyelv atomjainak (de mit tegyünk, ha egyszer nem azok, ahogy erről hamarosan megbizonyosodhatunk).

47. oldal, 2. fejezet - A szótagok elviselhető terhe (General Press, 2000)


Hasonló könyvek címkék alapján

Simon Singh: Kódkönyv
Sudár Balázs (szerk.): A honfoglalók műveltsége
Mary Beard: Tizenkét császár
Michael Wood: A sötét középkor
Daniel Defoe – Jakob de Bucquoi – Alexandre Olivier Exquemelin: Libertalia
Elisabeth Hering: Az írás rejtélye
Kákosy László: Ré fiai
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Ráth-Végh István: Fekete krónika
Ráth-Végh István: A könyv komédiája