Az ​Egyesült Államok 20. századi története 4 csillagozás

John Lukacs: Az Egyesült Államok 20. századi története

A huszadik századi Amerikáról, a mélyáramlatokról, amelyek társadalmát és mentalitását formálták, viszonylag keveset olvashatott az érdeklődő közönség Magyarországon. A magyar származású, immár több mint negyven éve Amerikában élő neves történetíró tollából most egyéni hangú, kritikus áttekintést kapunk a mai Egyesült Államok fő problémáiról, eredményeiről, belső ellentmondásairól. Az utolsó száz évet feldolgozó történeti munka olyan témakörökben mélyed el, mint az életstílus változásai, a városiasodás, a magába zárkózó ország világhatalommá válása, a bevándorlás, az amerikai etnikum megváltozása, a törvényhozás, az elnöki hatalom és az elnöki személyiség, a törvényesség és annak befolyásolása stb. Mivel a magyar könyvkínálat hosszú idő óta nem tartalmaz ehhez hasonló művet, John Lukacs sajátos szempontokat felvonultató könyve minden bizonnyal nagy és jogos sikert fog aratni.

Az Amerikai Egyesült Államok XX. századi története címmel is megjelent.

Eredeti cím: Outgrowing Democracy: A History of the United States in the Twentieth Century

Eredeti megjelenés éve: 1984

>!
Európa, Budapest, 2002
526 oldal · ISBN: 9630771489
>!
Gondolat, Budapest, 1988
ISBN: 9632818598 · Fordította: Zala Tamás

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Calvin Coolidge · Woodrow Wilson

Helyszínek népszerűség szerint

Amerika


Kedvencelte 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Szencsike P>!
John Lukacs: Az Egyesült Államok 20. századi története

Nagyon szép összefoglaló kötet, bár hiányoltam a négerkérdést, ami akkoriban mikor a könyv íródott eléggé sarkalatos pontja volt az amerikai társadalomnak, ezt érdemes lett volna említeni. Nagyon sok elgondolkodtató felvetést ad, fura belegondolni, hogy egy lassacskán 400 éves társadalom mennyi mindent elért ilyen „rövidnek” tűnő idő alatt.


Népszerű idézetek

Molnár_Gyula>!

Amerikában az emberek csinálják a pénzt (make money), Németországban megkeresik, megszolgálják (verdienen), a latin országokban nyerik (gagner). (Tegyük hozzá, Magyarországon keresik.)

11. oldal, Ránki György: Előszó

Kapcsolódó szócikkek: pénz
Molnár_Gyula>!

Sajnos az amerikai könnyűzene szintén elveszti kivételes szépségét. Ez utóbbit persze nem az intellektualizálódás, mint inkább a kommercializálódás teszi tönkre, vagyis az a körülmény, hogy a hanglemezgyárak felfedezik, hogy a legtöbb hanglemezt a serdülőkorú fiatalság veszi, ennek pedig sem érzéke, sem igénye nincs a kifinomult, igényesebb muzsikára. Az 1950-es években az amerikai könnyűzene rohanvást hanyatlik, és egykettőre lesüllyed arra a mélypontra, ahol a rock and roll már nem holmi regionális aberráció, hanem nemzeti, sőt az egész világot bejáró primitív csúfság.

392. oldal, 8. Változások a gondolkodásban és az erkölcsben

Kapcsolódó szócikkek: Amerika · rock and roll · tinédzser · zene
4 hozzászólás
Molnár_Gyula>!

A gőz, az elektromosság, valamint a Biblia elterjedése gyorsítja föl a fejlődést, amely a világ népeinek „kialakuló egysége” felé tendál.

262. oldal, 6. A két birodalom

Molnár_Gyula>!

1945-től 1957-ig az Egyesült Nemzetek elképzelése a világ rendjéről alig különbözött az amerikaiakétól, maga az Egyesült Nemzetek gondolata is az amerikaiak elméjéből pattant ki. Viszont ettől kezdve rohamosan zsugorodott az amerikai befolyás az Egyesült Nemzetekben. Nem a Szovjetunió idézte elő ezt a befolyáscsökkenést, hanem annak volt a következménye, hogy villámsebesen hullott szét az is, ami még megmaradt a gyarmatbirodalmakból. Öt-hat év telt el 1956 óta, és az Egyesült Nemzetek taglétszáma száz fölé emelkedett, s a küldöttségek zöme immár úgynevezett harmadik világbeli nemzeteket képviselt. Még öt-hat év, és eljutottunk oda, hogy az ENSZ az Amerika-ellenesség, Európa-ellenesség és Nyugat-ellenesség propagandafórumává alakult át. 1970-re ez a folyamat kiteljesedik, s azóta a világszervezet nem más, mint szembeszökő komédia színtere, ahol gyengeelméjűek élhetik ki bőbeszédűségüket és mesélőkedvüket, anélkül hogy szavaik a legcsekélyebb súllyal bírnának is.

307-308. oldal, 6. A két birodalom

Kapcsolódó szócikkek: ENSZ
Molnár_Gyula>!

Wilson azt fejtegette, hogy Amerika célja megtanítani Mexikót a demokráciára. – És mi van akkor – kérdezte a brit diplomata –, ha nem kérnek belőle? – Akkor megetetjük velük, lenyomjuk a torkukon – válaszolta az elnök.

275. oldal, 6. A két birodalom

Kapcsolódó szócikkek: Mexikó · Woodrow Wilson
Molnár_Gyula>!

Sem előtte, sem utána elnök annyi beszédet nem mondott, mint ő [Calvin Coolidge], s nálánál több sajtóértekezletet sem tartott egy sem. Sajtótitkára, C. Bascom Slemp (hogy örült volna ennek a névnek Anthony Trollope vagy Artemus Ward) fáradhatatlan buzgalommal végezte a hírverést gazdája körül, ontotta a róla készített fényképeket, köztük olyanokat is, amelyek indián fejdísszel ábrázolták, vagy új-angliai farmer kezeslábasban, de lábán elegáns félcipővel, amit éppúgy elfelejtett levágni a kép aljáról, mint a kép tetejéről az elnöki luxusautót libériás sofőrjével, aki sapkáját kezében tartva vár e sajátságos szentkép fejedelmi főalakjára.

327. oldal, 7. A választásos monarchia

Kapcsolódó szócikkek: Calvin Coolidge
Molnár_Gyula>!

Elődjénél is sokkal nagyobb mértékig függött a mindig földgolyószakértő és egyébként is golyó formájú Kissinger tanácsaitól.

111. oldal, 2. A fonákjára fordított Tocqueville

Kapcsolódó szócikkek: Henry Kissinger

Hasonló könyvek címkék alapján

Kati Marton: A kém
Stephen E. Ambrose: Az elit alakulat
Pentelényi László – Zentay Nóra Fanni (szerk.): JLG / JLG
Stephen King: 11/22/63
E. L. Doctorow: Ragtime
John Steinbeck: Csatangolások Charleyval
Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet II. – Európán kívüli országok
Kati Marton: Titkos hatalom – avagy amikor az elnök felesége beleszól a történelembe
Drábik János: Miért kellett meghalnia a három Kennedynek?
Eugene B. Sledge: Pokol a Csendes-óceánon