John ​Lennon saját szavaival 90% 16 csillagozás

Ha egy szóval kellene jellemezem, azt mondanám, John valóban ZSENI volt a maga nemében. Csupa nagybetűvel. Már egészen kiskorában is különc volt, és ezt tudta is magáról. Érdekes a saját szemszögéből olvasni a történetét. Sokszor úgy mesélt, olyan kissé sajátos szlenget használva, aminek a valószínűsíthető jelentése számomra csak a szövegkörnyezetből derült ki. Fordítani sem lehetett könnyű feladat. Őszintén, helyenként szókimondóan mondja el a véleményét politikáról, vallásról, a világról. Még belegondolni is félelmetes, hogy mi mindent érhetett volna el az internet, és a modern technika világában. Fájdalmas gondolat, hogy mennyit veszített a világ az ő elvesztésével. Akárcsak Freddie Mercury, ő is korszakos zseni. Nálam örök kedvenc marad.

Nah, John:) Nem tudok elfogultság nélkül beszélni róla, mert azt a fajta, örök renitens embert, művészt testesíti meg akit rendkívül szeretek. Nem megvásárolható, nem befolyásolható, és rendkívül eredeti. Az, hogy ez mennyire volt elviselhető mások és önmaga számára, kimazsolázhatjuk a könyvből. (Ja, és még egy, tele van rengeteg klassz fényképpel.)

„Tizenkét éves korom körül azt gondoltam magamról, hogy zseni vagyok, csak senki nem veszi észre. Halétezik ez a zseni dolog, akkor én biztosan az vagyok, ha nem, bánom is én. Az én zenei felfogásom és George-é a legelső liverpooli napok óta különbözött Paulétól. Az Egy nehéz nap éjszakája felvétele alatt tablettákat szedtem, ami keményebb narkó a fűnél. Akkor kaptam rá a gyógyszerekre, amikor… 17 éves koromban zenész lettem.” „Hamburgban csak tablettákkal tudtuk a nyolcórás éjszakai zenélést túlélni. A Beatles turnék olyanok voltak, mint Fellini filmje, a Satyricon. Legalábbis ilyen képzetünk volt róla. Úgy számítottuk, hogy meg tudjuk csinálni, hiszen négyen voltunk. Egyikünk sem boldogult volna egyedül, mert Paul nem volt elég bika, én nem voltam elég jó fej a csajok számára, George túl csendes, Ringo pedig csak dobos. A Beatles Brian halála után bomlott fel. Yokóval tényleg először éltem át igazi szerelmet. Eleinte szellemi vonzalom volt, de aztán megtörtént fizikailag is. Az Imagine őszinte állásfoglalás. A Working Class Hero csokoládé bevonattal. Igyekeztem a gyerekek szempontjából gondolni rá. Attól azért tartok, hogy egy napon odalép hozzám valami elmebajos, és Isten tudja, mi történik majd… Amerikában az ember soha nem tudhatja. Itt rohangálnak körülöttünk fegyverrel a kézben, mint megannyi cowboy. Azt hiszik, a fegyver a karjuk meghosszabbítására szolgál. Remélem, Yoko előtt halok meg, mert ha Yoko halna meg, nem tudom, hogyan élném túl. Nem tudnám folytatni.” John Lennon
Önmagáért beszél…

John Lennon aztán egy igazi zenész volt. Zseniális, amit alkotott mind Paul McCartney partnereként mind ’70 után a Plastic Ono Banddel és a politikai megszólalásaival. „War is over! (if you want it)”. Az biztos, hogy a zene történetében mindig meghatározó szerepe lesz.
A könyvet csak ajánlani tudom. Sokkal jobb Lennon saját szavait évekre bontva olvasni, mint egy szimpla életrajzot róla.

Nagyon jó könyv volt. Sokszor elmosolyodtam, tetszett Lennon nyers stílusa. :)

Sokat „tanultam” belőle, főleg a forradalomról szóló részt szeretem.