Tükrök ​háborúja (George Smiley 4.) 11 csillagozás

John le Carré: Tükrök háborúja

Régen ​a választóvonal tiszta volt és világos: a Körönd kezelte a politikai ügyeket, a Részleg pedig a katonai ügyeket. Ám az évek során az egyensúly megborult, és a Körönd – George Smiley segítségével – kitúrta a Részleget. A békés és dohszagú unalomban poshadó Részleg azonban feléled tetszhalálából, mert hirtelen neki való feladatot talál. Bizonyíték van arra, hogy a szovjetek rakétákat telepítenek a német határ közelébe. Egy fontos film eltűnt és egy ügynök meghalt. A Részleg készen áll a cselekvésre, a felhatalmazása is megvan, csakhogy se ügynökei, se erőforrásai nincsenek, így valahonnan előássák Fred Leisert, egy németül beszélő lengyelből lett angolt – aki egykoron kiváló rádiós volt, most viszont autókereskedésben utazik –, és visszaküldik keletre.

A tükrök háborúja John le Carré negyedik, és magyarul eleddig még meg nem jelent regénye – amellyel az Agave egy közel ötvenéves adósságot törleszt – lebilincselő történet a kémkedés amoralitásáról és a hírszerzés… (tovább)

Eredeti mű: John le Carré: The Looking Glass War

Eredeti megjelenés éve: 1965

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2014
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155468377 · Fordította: Falvay Dóra
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2014
272 oldal · ISBN: 9786155468384 · Fordította: Falvay Dóra

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
SteelCurtain
John le Carré: Tükrök háborúja

Ha le Carré a hatalmon lévőket sosem vehette rá, hogy tükörbe nézzenek, most legalább az olvasót próbálja erre rávenni. persze minden kényszer nélkül.
Mert lehet ezt egy majdnem szokványos, izgalmas kémtörténetnek olvasni, aminek a tanulsága nem terjeszkedik túl szervezési kérdéseken.
Meg lehet olvasni kérdések gyűjteményeként. Olyan kérdések gyűjteményeként, melyeket nemcsak megfelelni, de feltenni is roppant kényelmetlen.
Hihetünk e a politikusoknak, s az őket kiszolgáló titkosszolgálatoknak? Feláldozhatjuk e embereinket gyakorlatilag éppoly könnyedén, mint az öngyilkos merénylőket alkalmazó terrorszervezetek? Feláldozhatjuk e, békeidőben egy ellenséges ország polgárait saját, belső hatalmi játszmáink kedvéért? Meddig játszhatunk mit sem sejtő civilek életével? Meddig lehet nemzetbiztonsági lepelbe öltöztetni a semmit, a hozzá nem értést, a sokszor alaptalan gyanakvást és vádaskodást?
Ismét nőtt a szememben le Carré.

>!
Tibor_Ipacs I
John le Carré: Tükrök háborúja

Sivár, kilátástalan hangulat, már-már groteszk, fekete humor: nagyon érdekes könyv.

>!
jaspi
John le Carré: Tükrök háborúja

Amikor megláttam a könyv borítóját, én elvesztem. Tudtam, hogy ezt a könyvet olvasnom kell! A Kuszkó Roland által tervezett borítón látható repülőgép jelzi, hogy a kötetben a repülés fontos szerepet kap. A történet pedig valóban egy hófödte repülőtéren kezdődik…
Nekem nagyon tetszett ez a regény. John le Carré félelmetes érzékkel egyensúlyoz a kémregény és a paródia határvonalán. Egyik oldalról egy hitelesnek tűnő hidegháborús történet, másrészt mindennek a paródiája. Könnyedén hihető, hogy a hatalom és bürokrácia útvesztőjében bolyongó kémszervezet valóban produkálja a könyvben leírt működést. Másrészt viszont mindez hihetetlenül abszurd. A karakterek emberi gyarlósága és nagysága szintén remekül megjeleníti ezt a kettőséget. A regényben egyszerre van jelen a kémkedés amoralitása, a hiúság, az önfeláldozás és a bátorság. Mindezt pedig egy igen érdekes történet teszi teljessé.
Ajánlom ezt a regényt keményvonalas le Carré-rajongóknak, a kémregények kedvelőinek és azoknak is, akik csak most ismerkednek e műfajjal.
John le Carré 1931-ben született, jelenleg Cornwallban él. Huszonhárom regényét összesen harminchat nyelvre fordították le. Bízom benne, hogy az Agave Kiadó jóvoltából hamarosan mind a huszonhárom regénye elérhető lesz magyar nyelven is.

>!
barathkatalin I
John le Carré: Tükrök háborúja

„A kém, aki bejött a hidegről” párdarabja, a cím ilyen értelemben is olvasható, tükörregényként. Míg Leamas története egy hosszú kémpályafutás zárófejezete, Leiser, illetve tulajdonképpeni tartótisztje, Avery sztorija annak a folyamatnak a lecarrésan aprólékos, fókuszált elbeszélése, hogyan, miért, mivel vehető rá bárki egy küldetésre, főleg ha az élete nincs közvetlenül veszélyben. Pénzért vagy szerelemből, zárná rövidre a lehetséges válaszokat az egyik szereplő, csakhogy a dolog jóval bonyolultabb, elmosódottabb, lényegileg a kapcsolati függésbe sodródás vizsgálata zajlik itten, egy hiúság irányította hatalmi játszma kisszerű drámájába ágyazva.

Hangsúlyozottan kamaradarab, nem rajta keresztül ajánlanám az ismerkedést az életművel, habár a hangnem a szokásos, az illúzióvesztettség hidegháborús melankóliája.

>!
Che P
John le Carré: Tükrök háborúja

Remek kémregény. Magán hordozza a klasszikus John le Carré-stílusjegyeket, mégis tudott újat mutatni! Töprengő, pszichológiai mozgatórugók alapján működő, összetett karakterek, ám ezúttal azt is láthatjuk, mi történik, ha a szóban forgó szervezet némileg kevésbé professzionális, mint a szerző többi regényében.

>!
galu
John le Carré: Tükrök háborúja

A kém, aki bejött a hidegről sikere után íródott kémtörténet. Nem meglepő, hogy a közönség nem volt vevő rá, az elődjéhez hasonlóan egy antihősre számítottak, nem pedig egy … börleszkbe hajló szerencsétlenkedésbe. Ennyi idő elteltével is becsülendő, hogy az írónak volt vér a pucájában hozzá…

Leamas megelőző és Smiley későbbi történeteivel ellentétben itt egyértelmű módon megmutatkozik a hírszerzési munka értelmetlensége. Hogy ne legyen annyira szájbarágós, az egészet egy szatírába bujtatta az író. Egyszerre állítja takarékra a James Bond-regények által a hírszerzés iránt keltett rajongást, és mutatja meg mennyire veszélyes a múlt dicsősége után vágyódni.

Mindezt úgy, hogy a főszereplőnek választott balfékek mindegyike összetett jellem, érdekes mozgatórugókkal. Meglepetés nincs, már a regény elején is kitalálható, hogy ezekből a vektorokból hová fog kifutni a cselekmény.

Talán a kedvenc le Carré regényem, annak ellenére, hogy ez különbözik leginkább a többitől.

>!
vaclav322
John le Carré: Tükrök háborúja

Bár Le Carré kémes históriái kivétel nélkül a kedvenceim közé tartoznak, különösen a George Smilley történeteket kedvelem, ez valahogy nem jött be igazán. A Részleg néven illetett, valaha szebb napokat látott, és a Körönd vetélytársaként működő katonai hírszerzési osztály már-már szatírába illő működése engem leginkább egy rossz, B kategóriás kémvígjátékra emlékeztetett, amelyben fordítva sül el a preparált golyóstoll, a bevetés közepén szakad le az álszakáll és a végén még a hullát is rossz helyre küldik. Szóval pont a hihetőséget hiányoltam belőle, amely annak ellenére jellemzi többi könyvét, hogy azokban is teljesen hajmeresztő dolgok történnek. Egynek jó volt, de aki most szeretne megismerkedni Le Carré kémregényeivel, véleményem szerint ne ezzel kezdje.


Népszerű idézetek

>!
SteelCurtain

Az épület egyébként fegyelmezetten düledezett, mint minden kormányzati bérlemény a világ bármely táján.

>!
SteelCurtain

– A szekcióvezetőket ma reggel összehívom. A Részlegben pedig azt fogjuk mondani, baleset történt.
– Talán az is – kockáztatta meg Avery.
Leclerc megint mosolygott – mosolya keserűséget sugárzott, olyan volt, mint egy vasrács.
– Akkor pedig véletlenül igazat mondunk.

>!
SteelCurtain

Váratlanul gyökeres változás állt be: Sarah könnyek és precíz pontosság nélkül, gyorsan, szenvedélyesen szólalt meg, mint aki kifogyott a szólamokból, s nem maradt más választása: – John, tudni akarom, tudnom kell, most, mielőtt el mégy. Szörnyű kérdés, egy angolnak egyáltalán nem illik ilyet kérdeznie. De van valami, amit folyton mondasz, azóta, hogy ezt a munkát csinálod. Azt mondod, hogy az emberek nem számítanak, hogy én sem számítok, Anthony sem, az ügynökök sem. Azt mondod, hivatást találtál. Hát akkor ki az, aki hív téged? Miféle hivatás ez? Erre a kérdésre sohasem felelsz. Rejtőzködsz előlem. Mártír vagy, John? Csodáljalak azért, amit teszel? Áldozatokat hozol?
Avery az asszony tekintetét kerülve, fakó hangon felelt: – Semmi ilyesmiről nincs szó. A munkám technikai jellegű. A gépezet része vagyok. Rá akarsz venni, hogy azt mondjam, ez kettős gondolkodás, ugye? Rám akarod bizonyítani a paradoxont.
– Nem. Csak azt mondod, amiről azt hiszed, hogy elvárom, hogy mondjad. Kört húzol magad köré, és nem szabad kilépned belőle. Ez nem kettős gondolkodás, ez a gondolkodás megtagadása. Nagyon alázatosan állsz hozzá. Tényleg ennyire jelentéktelennek érzed magad?

>!
SteelCurtain

Avery tudta, mit akar Haldane: megtartani Leisert abban a hitben, hogy a Részleg soraiban nincsenek tökfilkók.


A sorozat következő kötete

George Smiley sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Frederick Forsyth: Az Odessa-ügyirat
Frederick Forsyth: Ikon
Anthony Burgess: Enderby úr külvilága
Berkesi András: A 13. ügynök
Frederick Forsyth: A negyedik jegyzőkönyv
R. J. McGregor: A kis detektívek
David Mitchell: Felhőatlasz
Edgar Wallace: Cápák az óceánjárón és egyéb elbeszélések
Len Deighton: Aranyváros
Ray Rigby: Homokdomb