Hajsza (Karla-trilógia 2.) (George Smiley 6.) 38 csillagozás

John le Carré: Hajsza

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Miután ​George Smiley leleplezte az Árulás című regényben a brit hírszerzés szívébe beépített szovjet ügynököt, természetesen tőle várja mindenki, hogy tegyen rendet és szervezze újra a Köröndöt. Smiley a romokban heverő hírszerzést az alapjaitól szervezi át, és miközben háládatlan feladatát végzi, különös nyomra bukkan: a lebukott kém, az áruló valamit nagyon el akart titkolni előle. A szálak egy hongkongi bankszámlához vezetnek, amin csak gyűlik a tisztázatlan eredetű pénz. Smiley azonnal felismeri a kivételes lehetőséget arra, hogy könyörtelen bosszút álljon ádáz ellenségén, Karlán, a szovjet hírszerzés titokzatos kulcsfiguráján. Összeszedi régi, megbízható munkatársait, majd megbízza Jerry Westerbyt, az örök eminens diákot, a nőcsábász életművészt, hogy életét is kockára téve a Távol-Keleten és Indokínában keresse meg Karla sebezhető pontját. Smiley kíméletlen és eltökélt vadász, aki ha egyszer szagot fog, a végsőkig hajszolja a vadat…
Falvay Mihály fordításában lát… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1977

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2013
494 oldal · ISBN: 9786155272745 · Fordította: Falvay Mihály, Falvay Dóra
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2010
494 oldal · ISBN: 9789639868687 · Fordította: Falvay Mihály, Falvay Dóra

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

George Smiley

Helyszínek népszerűség szerint

Hongkong


Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 11

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
John le Carré: Hajsza

A Karla-trilógia második kötete Az áruló (Suszter, szabó, baka, kém – Karla 1.), azaz a „bűnbeesés” után, úgy kezdődik, ahogy kell. George Smiley áttekinti a helyzetet, kirúgja azokat, akik besározódtak, s néhány régi kollégából, s a leleplezésben fegyvertársaiból felállítja az új magot, akikkel megkezdheti a „Körönd” megújítását, s mellékesen ott hagyja hűtlen feleségét is. Kitűzi a „premisszát”, s ebből kilogikázzák a lehetséges irányokat. Persze irtózatos sok forráskutatás és terepmunka kell, hogy megtalálják az irányok konkrétumait, de miután céltudatossága és példamutatása – azaz jó vezetőképessége – belelkesíti a kollektívát is, a kutatási tevékenység megalapozza a bosszúhadjáratot. A tömérdek aprómunka nyomán megkerül egy nyom, amelyen elindulhatnak… El kell olvasni. Briliáns!

1 hozzászólás
>!
salidigger
John le Carré: Hajsza

Túlírt és rettenetesen unalmas. Egyáltalán nem érezni rajta azt a nagy zsenialitást. Részemről Le Carré ennyi volt. Sajnálom.

>!
Till_Zoltán
John le Carré: Hajsza

Újabb összetett és rendkívül érdekes könyv, sok szempontból talán jobb is,mint az első kötet. Ami zavart, az talán annyi volt, hogy szinte egyik szereplővel sem tudtam együttérezni, Peter Guillamen kívül mindenki ellenszenves volt néhány ponton, ez pedig néha frusztrálóvá tette az olvasást.

>!
Morzsa
John le Carré: Hajsza

Megint bajban vagyok a csillagok adásával… sok bajom van a könyvvel, különösen az elején kellett vasakarattal tartanom magam, hogy a Rejtő-paródiának tűnő felütés után ne hagyjam a fenébe az egészet… de aztán, ahogy a Suszter, szabó… ez is beindul. (ennyiben könnyebb dolgom volt: bíztam benne, hogy ahogy ott a végére nem bírtam letenni a könyvet, így lesz itt is) Sőt, annyira beindul, hogy időnként alig bírtam követni, sőt, talán, ha őszinte akarok lenni, időnként kicsit el is vesztettem a fonalat.
Szóval, a csillagokkal kicsit bajban vagyok: annak ellenére, amit adtam, a könyv izgalmas, egy idő után olvastatja magát…. csak épp amennyire izgalmas, annyi problémám is van vele, ezért a három csillag.
Mi a bajom a könyvvel? Suszter, szabó-nál panaszkodtam, hogy hiányoznak a lábjegyzetek bizonyos szakzsargonnal tűnő dolgok pontos értelmezéséhez. Nos, az író ITT, a második kötetben magyarázza el őket lábjegyzet helyett (ellenben örülök, mert ezek szerint pontosan értelmeztem akkor)
Ami fura, az a fordítás. Igen, a kiadó az ajánlóban külön megemlékezik arról, hogy a trilógia két utolsó részét Falvay Mihály fordította (az elsőt meg a lánya az ő szellemében), de számomra nagyon sok a kvázi nem használt, ne adj Isten a hangulat alapján saját kezűleg kreált kifejezés. Vagy én nem beszélem eléggé ékes anyanyelvemet. Mind emellé vannak olyan dolgok is, amit szerintem nem így használunk, hanem két kifejezés egybe mosásával jöttek létre a fordításkor. Pl. a lány nem LEeresztve vagy kiBONTVA viselte a haját, hanem LEBONTVA. (ez csak egy példa, ami megragadt bennem, de vannak más ilyenek is)

1 hozzászólás
>!
richvar
John le Carré: Hajsza

Kicsit nehezen indult be, az első 100 oldal során majdnem bevágtam a sarokba, de John le Carré több tiszteletet érdemel, ezért nem adtam fel. Milyen jól is tettem, a Karla trilógia második része méltó folytatása az Árulónak. Miután beindulnak az események igencsak figyelni kell.
Továbbra is az a véleményem, hogy le Carré-nál senki nem ír jobban a kémek világáról.

>!
grappa
John le Carré: Hajsza

Fordulatosabb, izgalmasabb, mint az első könyv köszönhetően az egzotikus helyszíneknek.

>!
LuPuS_007 P
John le Carré: Hajsza

Kiemelés a trilógia összegzéséből_2.0:
http://moly.hu/ertekelesek/763621

Az áruló kézre kerítése után a megritkult KÖRÖND átszervezése mellett elindul a hadjárat Karla ellen.A regény kitárul egész Ázsia lesz a hadszíntér, ahol is csak nyomoznak, nyomoznak és továbbra is nyomoznak.Itt még több szereplő, még több visszaemlékezés, még több odafigyelés van.
Itt nincs főkém Karla/Smiley, itt komplett kémfocicsapatok vannak. Maga a regény jóval komorabb hangulatú az előző részhez képest. A regényfolyam legkiemelkedőbb része, minden karakteren érződik ,hogy nem csak az író hanem mi is imádjuk minden egyes tagját.

>!
kvzs P
John le Carré: Hajsza

John Le Carréhoz méltó, több szálon futó, összetett történet. Nem egy könnyed esti olvasmány, mert nagyon kell figyelni minden momentumra, elejtett félmondatokra.
Carré tökéletesen játszik a történetszálakkal, sehol nem bonyolódik bele, semmit nem ír le feleslegesen. A szereplők háttere nagyon jól megírt, megfelelően adagolt, jól meg lehet belőle ismerni a motivációkat.
Lassú, de magával ragadó könyv, amiben igazi „lecarrésan” az utolsó oldalakon válik érthetővé nagyon sok apró mozzanat és történetszál, és áll össze a történet mint egy mozaik.


Népszerű idézetek

>!
csillagka P

Haydon nevének említésére megborsózott a hátgerincük. Aminthogy megborsózik mind a mai napig.

1.

5 hozzászólás
>!
viharmacska P

Úgy gépelt, akár a sas, mesélte általános derültségre a postamesternő: hosszasan körözve, mielőtt lecsap.

31. oldal

>!
Bla IP

Smiley így még sohasem indult harcba: ilyen keveset tudva, ilyen sokat remélve. Csábítást érzett, s ugyanakkor mintha üldöznék. Mégis valahányszor elfáradván, megtorpant egy pillanatra, hogy átgondolja tennivalói belső logikáját, az, mármint a logika, mindannyiszor elenyészni látszott. Ha hátranézett a kudarc vigyorgott rá farkasagyaraival. Előrekémlelt, s párás szemüvegén át legszebb reménye fantomképei táncoltak a ködben. Körülnézve láthatta, hogy ahol áll, ott számára semmi, de semmi nem kínálkozik, s mégis tovább kell haladnia, a végső meggyőződés áldása nélkül.

109. oldal

Kapcsolódó szócikkek: George Smiley
>!
viharmacska P

A Hongkongi Klubban egy emelkedetten derűs és keresztényi állóóra tizenegyet ütött: mintha ezüstkanalak hullanának egy távoli konyha kövére.

>!
viharmacska P

Utasszállítópilóták, riporterek, kémek, mind egykutya, tartja a sarratti mondás. Őrült tehetetlenség, megtűzdelve az őrült tettrekészség rohamaival.

133. oldal, 6. fejezet - Frost megperzselése (Agave, 2010)

3 hozzászólás
>!
kovacsja

Manapság sokakból éppen ez hiányzik. Az akarat. Angliában aztán különösen. Sokak számára legitim filozófiai álláspontnak tűnik a kétség. Azt hiszik, középen állnak, közben, persze, sehol. Soha még nézők csatát nem nyertek, így van? Mi, a Szolgálat emberei aztán csak tudjuk. Szerencsénk van. A mi háborúnk ezerkilencszáztizenhétben, a bolsevik forradalommal kezdődött, s azóta is tart.

105

>!
Bla IP

…Smiley pedig lelkiismeretesen újra végigjárta Connie útját, kövérkés arca aggodalmas vonásait élessé tette az asztali lámpa fénye, kezét, mely fürgén siklott a papírok között, időnként a szájához emelte, hogy megnyálazza a hüvelykujját. Olykor megesett, hogy ránézett Connie-ra, vagy csak kinyitotta a száját és Connie mindannyiszor megelőzte, megfelelve a még ki nem mondott kérdésre. Fejben ugyanis végigkísérte főnökét az út minden kanyarulatán.

64. oldal

Kapcsolódó szócikkek: George Smiley
>!
viharmacska P

A rádió Verdit harsogott: az árva csak a klasszikus muzsikát tűri, miként azt az egész falu megtanulhatta a jelenetből, amit a kocsmában rendezett, mikor a patkolókovács valami rockot kacsolt be a wurlitzeren. Az árva azon nyomban fejbe dobta egy korsóval. A Verdi, az írógép meg a húsklopfoló együttesen olyan fülsiketítő lármát csapott, mesélte később a postamesternő, hogy az még egy született olasznak is sok.

31. oldal

>!
viharmacska P

Még ha be kell vezetnie a kenyérjegyet, Anglia akkor is csak mint legutolsó luxusáról mondana le kémhálózatáról. Craw egyéb lehetőségeket is felhozott, s ugyanilyen határozottan söpörte félre azokat is. Békítő gesztus Kína felé? – vetette fel, a cowboy nézetét visszhangozva. Annyi bizonyos, hogy nincs, amit Anglia meg ne tenne Hongkongért Mao antikolonialista dühével szemben – csak éppen a kémeiről nem mondana le soha.

>!
Geist_Máté

– De hát a jóistenit neki, Max – értetlenkedett tovább a lány –, ha már ilyen szépen kelepcébe csaltak, miért nem nyírtak ki minket is?
A sofőr megelőzte Kellert: válaszolt, halkan, udvariasan, de franciául, amit egyedül Jerry értett.
– Majd, ha úgy látják jónak, eljönnek – mosolygott bele a visszapillantóba. – Majd rossz időben. Amikor az amerikaiak éppen újabb öt méter betonnal magasítják meg a követségüket, amikor a katonák sipkában gubbasztanak a fák alatt, az újságírók whiskyt nyakalnak, és a tábornokok az ópiumbarlangban fetrengenek. Akkor jön elő a vörös khmer a dzsungelből, és elvágja a torkunkat.
– Mit mondott? – követelőzött Keller. – Fordítsd, Westerby!
– Az ám, hadd halljuk – mondta a lány. – Örült jól hangzott, mintha ajánlatot tett volna, vagy mit.
– Nem értettem, kedveském. Túl gyorsan mondta.
Egyszerre nevették el magukat, kissé túl harsányan, együtt a sofőrrel.

328-329. oldal, 15. fejezet - A város ostroma (Agave, 2010)


A sorozat következő kötete

Karla-trilógia sorozat · Összehasonlítás
George Smiley sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jeffrey Archer: Párbaj
Agatha Christie: N vagy M
Joss Stirling: Storm és Stone
Frederick Forsyth: A negyedik jegyzőkönyv
Jack Higgins: A Führer parancsára
Graham Greene: A félelem minisztériuma
J. B. Priestley: Sötét város
Valentine Williams: A Tuskólábú
Gerald Seymour: Tűzközelben
Frederick Forsyth: Ikon