Ébresztő ​a halottnak (George Smiley 1.) 33 csillagozás

John le Carré: Ébresztő a halottnak

Az Ébresztő a halottnak 1961-ben jelent meg, ebben a regényben lépett színre LeCarré kémhistóriáinak főhőse, George Smiley. Ő a kémelhárítás „szürke eminenciása”, okos, sokat tapasztalt nyomozó, aki szíve szerint csak a XVII. század irodalmának élne. De mivel néhány év tanárkodás után a titkosszolgálathoz szegődött, kénytelen a valóság napi eseményeivel is foglalkozni.

A történet lélegzetelállítóan izgalmas, ugyanakkor mindvégig reális, s mindez LeCarré sajátosan intellektuális, ironikus, szellemes stílusában.

Eredeti megjelenés éve: 1961

>!
Kolonel / Láng, Budapest, 1990
176 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637910166 · Fordította: Széky János

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

George Smiley


Kedvencelte 2

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

SteelCurtain>!
John le Carré: Ébresztő a halottnak

Önkéntelenül adódna az összehasonlítás a nemrég olvasott bolgár kémregénnyel, de aligha lenne sportszerű a tyúkudvarban kapirgáló háziszárnyast a sassal összevetni. Még akkor sem, ha a rajongók ezt a mester egy kevésbé sikerült darabjának ítélik is. Utóbbival én nem feltétlenül értek egyet. Sokan inkább kriminek tekintik semmint kémregénynek. Szerintem az adott esetben nincs értelme szétválasztani a két elemet. Ez egyszerre detektívregény és klasszikus kémregény is. Klasszikus, és mégis sajátosan le Carréra jellemző, egyedi hangulatú. Szinte észre sem vesszük, s kibomlik előttünk az emberi oldal. Nemcsak a főszereplő és társai, de az ellenséges ügynökök részéről is. Szokatlan a kémregények világában, hiszen ideológiai beállítottságtól függetlenül az ellenséget gyűlölettől elvakított, született gonosznak szokták ábrázolni, akit legfeljebb a pénz motivál. És már ebben a korai le Carré műben is egyértelműen kirajzolódik, hogy a titkosszolgálatokon belül is kétfrontos harc folyik. Egyik az ellenséges ügynökök ellen, a másik saját bürokrata, karrierhajhász főnökeik és kollégáik ellen. Az egyiket meg lehet nyerni. A másik reménytelen.

10 hozzászólás
Tarja_Kauppinen IMP>!
John le Carré: Ébresztő a halottnak

Első körben 3,5 csillagot adtam, később azonban revideáltam az álláspontomat a személyes szempontok mellőzésével – vagyis leszámítva azt, hogy a krimi nem igazán az én műfajom. Sosem jövök rá a gyilkos kilétére, sőt, általában jóhiszemű Hastings kapitányként szoktam ballagni az aktuális detektív nyomában, és az esélytelenek nyugalmával szemlélem, amint felgöngyölíti az ügyet.

Elsőre meghökkentő lehet a Smiley név ennek a Columbo-szerű figurának, idővel azonban – ahogy kibontakozik a jelleme – értelmet nyer a dolog. Egy csendes, látszólag, de csakis látszólag jelentéktelen kis fickó, aki, igen, az én verziómban végig Peter Falk volt.
Négy csillag, úgy is mint: jó. Korrekt krimi, valamelyest nagyobb mélységekkel a tettes kilétét egy csésze tea mellett kifundáló vénkisasszonyoknál.

gesztenye11 >!
John le Carré: Ébresztő a halottnak

A könyv egyúttal George Smiley bemutatkozása, és jó, hogy röviden az addigi élete története is itt kerül bemutatásra. És itt már látszik a későbbi magatartása, a sok gondolkodás, magányos séták, esetenként ironikus szövegek.
A történet tulajdonképpen egy krimi, spoiler, ahol Smiley igazából egy rendőr szerepében lép fel (bár valódi rendőr segítsége is akad), és bizonyos gyanús jelek miatt spoiler nyomozni kezd. spoiler. Később persze elkezdenek látszódni bizonyos „kémszálak”, de a történet lényege a nyomozás, bizonyítékok egymás mellé rakása, aprólékos munka.
A cselekmény egyébként szinte olvastatja magát, nem túl hosszú – és nincsenek nagy meglepetések, semmi nagyon váratlan – aki az olyan krimiket szereti jobban, annak ez nem 5-ös, csak 4,5!!
De már feltűnnek a későbbi le Carré regényekben megismert figurák, és esetenként a hírszerzésre és kémelhárításra jellemző apróságok. De ha csak krimire vágyik valaki, annak is ajánlom!

kvzs P>!
John le Carré: Ébresztő a halottnak

George Smiley bemutatkozik. Érezhetően korai könyve le Carré-nak, amiben ugyan már nyomokban feltűnik a zseniális történetszövés és szövegszerkesztés, de érezhető még benne az útkeresés is. A történet nem túl nagy ívű és kidolgozott a későbbi regényekhez képest, a hangulata viszont nem marad el mögöttük.
Tetszett, hogy Smiley múltjáról és magánéletéről is megtudhattunk apróságokat, bár a többi szereplő sajnos elég darabos lett.

Tibor_Ipacs I>!
John le Carré: Ébresztő a halottnak

Az első John le Carré regény, és már itt szembesültem azzal, amit nagyon szeretek az író regényiben: a szereplők szinte életre kelnek, nagyon valóságosak. A történet is érdekes, fordulatos, melynek a hatvanas évekbeli London adja a hátterét. Mindenképpen érdemes elolvasni, akár eredetiben is. (1966-ben klassz film készült belőle, sőt hangoskönyvben van olyan változata, ahol maga a szerző olvassa fel – remekül.)

Gvendolin P>!
John le Carré: Ébresztő a halottnak

Egy kriminek induló történet, amiről kiderül, hogy nemcsak krimi, hanem kémtörténet is egyben. Noha nincs benne túl sok fordulat, és a levonható következtetéseket is eléggé a szánkba rágják, mégis ez egy olyan sorozat kezdő darabja, amit mindenképp érdemes folytatni. Jó betekintés nyújt a háború utáni néhány évtized világképébe.

Tiger205>!
John le Carré: Ébresztő a halottnak

Részben egyetértek @Nima érvelésével, részben nem. Tény, hogy nem a legjobb LeCarré – és nincsenek benne nagy fordulatok – de hát egy apró méretű, 176 oldalas zsebkönyvtől nem si vártam ezt el. ami tetszett: kedvelhető figurák, követhető cselekmény, kiváló hangulatrajz a háttérben az 1960 körüli Angliáról (ezt keveseltem).
Ami nem tetszett: egysíkú figurák, túlságosan követhető cselekmény, az angol felsőbbrendűségtől átitatott írásmód.
Ha annak vesszük, aminek használtam : utazás és orvosi rendelőben való várakozás alatti olvasásra „valami” – arra tökéletesen megfelel.

henryhill>!
John le Carré: Ébresztő a halottnak

Le Carré stílusa igencsak fennkölt, kifinomult és élvezet olvasni, de jelen könyvének sztorija sajnos elég összecsapottnak tűnik, különösen a végkifejletre való tekintettel.Olyan ez, hogy egyszer megtapasztalod és aztán nem akarod újraolvasni.

anglee>!
John le Carré: Ébresztő a halottnak

Klasszikus krimi. Nagyon reális, nagyon szövevényes, olvastatja magát. Minden fejezet hagyott maga után egy kérdőjelet, amitől felcsigázva lapoztam a következő oldalra. Rövidke is történet, lényegre törő leírásokkal.

Smiley nagyon szimpatikus (nem csak a neve miatt), mert végre nem a szuper-szexi-nőkbálványa karakter diadalmaskodik, és utasít mindenkit maga mögé, hanem a gyors észjárású, jelentéktelen, munkáját végző hírszerző, aki csak sokadik a rangsorban.
Imádtam ezt a kövér kis fickót.

Plusz egy nagy piros pont, amiért, semmi romantika, és szerelmi szál nincs a dologban! :)

Ja, és a végére, amikor már azt hittem, hogy mindent tudok, és fény gyúlt az agyamban, utolsó fejezetben még van egy nagy csavar, amitől leesett az állam. És úgy maradt…


Népszerű idézetek

SteelCurtain>!

Tudta, hogyan roppannak össze értelmes emberek a följebbvalóik hülyesége miatt, amellyel azok hosszú hetek éjt nappallá tevő türelmes munkáját tönkre teszik.

SteelCurtain>!

Utálta a sajtót, ahogyan utálta a reklámot meg a tévét is: utálta a tömegtájékoztatást, az egész huszadik századi kíméletlen agymosást.

SteelCurtain>!

Mendel utálta az autósokat Adj valakinek egy kocsit és minden szerénységét meg a józan eszét otthon fogja hagyni a garázsban! Mindegy, ki az illető. Látott ő már bíborba öltözött püspököt száztízzel hajtani lakott területen, hogy a frász jött rá a gyalogosokra.

Tiger205>!

A taxiban ülve biztonságban érezte magát. Biztonságban és melegben. A meleg csempészáru volt, az ágyból lopta ki és őrizgette, védekezésül a nyirkos, januári éjszaka ellen.

14. oldal

1 hozzászólás
viharmacska>!

Nekiindultak. Mendel előhalászott egy kopott, zöld dűznit, és cigarettát sodort magának. Megcélozta vele a száját, de aztán meggondolta magát, és odakínálta Smiley-nak. Egy roppant méretű öngyújtó ujjnyi kék lángjával gyújtotta meg neki.

39. oldal

1 hozzászólás
SteelCurtain>!

Nem hinném, hogy még megvan az akkori ülésrendünk. Igaz, én még életemben nem dobtam ki semmit. A dolgok csak úgy elpárolognak maguktól, nem?

Oswald>!

Békéről meg szabadságról álmodtak, és gyilkosokká meg kémekké lettek.

175. oldal (Láng–Kolonel, Budapest, 1990)

Tiger205>!

A weybridge-i úton most is, mint mindig, rengeteg autó tolongott. Mendel utálta az autósokat. Adj valakinek egy kocsit, és minden szerénységét, meg józan eszét otthon fogja hagyni a garázsban! Mindegy, ki az illető. Látott ő már bíborba öltözött püspököt száztízzel hajtani lakott területen , hogy a frász jött rá a gyalogosokra. De Smiley kocsija tetszett neki. Tetszett, hogy ilyen gondosan van karbantartva, tetszett a sok ügyes kis tartozék, a visszapillantó tükrök meg a tolatólámpák. Rendes kis kocsi volt.

91. oldal

1 hozzászólás
Tiger205>!

Ez az alacsony, kövér, békés természetű férfi [George Smiley – TGR] láthatóan nagy összegeket költött kimondottan rossz ruhákra, melyek köpcös alakján úgy csüngtek, mint összefonnyadt békán a bőr.

5. oldal

Kapcsolódó szócikkek: George Smiley
Oswald>!

Ő is azok közé a világépítők közé tartozott, akik mintha kizárólag a romboláshoz értenének; erről van szó.

175. oldal (Láng–Kolonel, Budapest, 1990)


A sorozat következő kötete

George Smiley sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Joss Stirling: Storm és Stone
Stieg Larsson: A kártyavár összedől
Daniel Silva: Az utolsó esély
Anthony Horowitz: Mély vízben
Eric Van Lustbader: A Bourne-birodalom
Vince Flynn – Kyle Mills: A túlélő
Ian Fleming: Dr. No
Stewen Blessed: Holtvágány
John Altman: Kémek játéka
Stephenie Meyer: A Vegyész