Az ​új ipari állam 1 csillagozás

John Kenneth Galbraith: Az új ipari állam

Galbraith ​professzor világszerte best-sellerré vált könyvének magyar kiadását érthető érdeklődés kíséri. A könyv mind elemzésében, mind stílusában megkapóan újszerű és izgalmas. „Az új ipari állam" – az Egyesült Államok ma, és Galbraith könyvét úgy is lehet tekinteni, mint egyik kiinduló elemét a kapitalista közgazdaságtudomány új szemléletének, amely felborít jó néhány eddigi hamis képzetet és gazdasági mítoszt.
A könyv az utóbbi évtizedekben folyamatosan végbement változásokat, az így kialakult ipari rendszert írja le, a roppant technikai fejlődés imperativusait, a technostruktúra kialakulását, a vállalat működését meghatározó műszaki-kereskedelmi-politikai vezetőcsoportot, a nagyvállalatok természetrajzát és – a kezük nyomán megváltozott piacot, amely többé nem a versenyen alapuló, a fogyasztók által ellenőrzött piac, hanem a nagy részvénytársaságok határozzák meg, mit és mennyit termeljenek és milyen áron dobják piacra. Bemutatja egyben Galbraith, hogy miképpen hasonul… (tovább)

>!
430 oldal · Fordította: Hantos Éva

Várólistára tette 1


Népszerű idézetek

>!
B_Niki P

A piac különleges, legalábbis közgazdászokra gyakorolt vonzereje főként abból adódik, hogy egyszerűbbé teszi az életet: a szimpla tévedés mindig kényelmesebb az összetett igazságnál.

97. oldal

>!
B_Niki P

Az a körülmény, hogy tervezésre szükség van, még nem jelenti, hogy jól is végzik. Általános megfigyelés szerint például egy építkezésnél sosem folyik különösebben szorgos munka. Noha valóban szükség van tervezésre, hogy a kellő nyersanyag, a gépek, a munkaerő és az alvállalkozók mind rendelkezésre álljanak, a gyakorlatban mindez igen pontatlanul, illetve rosszul történik. Ebből ered az a helyzet, hogy az építkezéseknél mindig egy további fázis bekövetkezésére várnak.

53. oldal

>!
B_Niki P

A változást azonban nem tekintették természetesnek, s ez lényeges szempont a későbbiek megértéséhez. A közmegítélés szerint, az olyan államférfiak, mint George Washington, Thomas Jefferson és James Madison sokkal méltóbbnak tűntek közéleti funkciók betöltésére, mint a Collis P. Huntington, J. P. Morgan vagy Andrew Mellon-féle nagyiparosok. Az államférfiakról feltételezték, hogy nemcsak önző érdekeik szerint cselekednek, a kapitalistákról azonban nem. De még ha a politikusok a saját érdeküket nézték – például védelmére keltek a rabszolgatartás intézményének – valahogy akkor is úriasabban, értelmesebben és törvényesebben látszottak eljárni, mint amikor a kapitalisták védelmezték saját érdekeiket. Ez a sajátos ellentét a közvéleményben és az elemi történelemkönyvekben mindmáig megtalálható. Általános szabályként megállapíthatjuk, hogy minél régibb keletű a hatalom, annál jobb indulatúnak tűnik, minél újkeletűbb, annál természetellenesebbnek, sőt veszélyesebbnek.

89. oldal

>!
B_Niki P

Kultúránkban az egyénnek jóval nagyobb a becsülete, mint a csoportnak. Az egyénről eleve teljesítményt tételeznek fel, egy bizottságról eleve tehetetlenséget. Általános rokonszenv kíséri az egyént, aki személyiségét igyekszik megóvni a tömeg beolvasztó hatásától. Legalábbis elvben bizonyítékokat követünk, mielőtt megnyirbálnánk az egyéni agressziót a társadalommal szemben. Az egyénnek lelke van, a részvénytársaságok köztudottan lelketlenek. A közgazdászok mindenkor egyedüli hősüknek a vállalkozót tekintették, aki individualista, nyughatatlan, fortélyos és bátor. A nagy üzleti konszernek korántsem ébresztenek hasonló lelkesedést. Hiába, a mennyországba csak egyénileg, legfeljebb családonkint lehet bebocsátást nyerni; még a legkitűnőbb részvénytársasági hírnévnek örvendő vállalat vezetősége sem sétálhat oda be csoportosan.

94. oldal

>!
B_Niki P

(…) a közös munka szellemi erőfeszítésre is ösztönöz. Egyedül az ember inkább átadja magát a tunyaság fényűzésének, mások előtt – legalábbis munkaidőben – az ilyesmi sokkal kényelmetlenebb. Akik azt állítják magukról, hogy szeretnek gondolataikba mélyedni, rendszerint a semmitevésüket leplezik.

99. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Karl Marx: A tőke
Richard H. Thaler – Cass R. Sunstein: Nudge
Kornai János: A puha költségvetési korlát
Kopátsy Sándor: Új közgazdaságtan
Kolosi Tamás: A terhes babapiskóta
Phyllis Deane: A közgazdasági gondolatok fejlődése
D. I. Kosztyuhin: A mai világpiac
Gál Zoltán: Pénzügyi piacok a globális térben
Erdős Tibor: Egyensúly, válság, ciklikusság
Thorstein Veblen: Az üzleti vállalkozás elmélete