A ​második világháború 15 csillagozás

John Keegan: A második világháború John Keegan: A második világháború

„Egyszerűen ​káprázatos… Nemzedékünk legkiválóbb hadtörténésze”.
– Tom Clancy

Kereken nyolcvan esztendővel ezelőtt robbant ki az emberiség történetének legnagyobb, legpusztítóbb és legvéresebb háborúja, amely a föld hat kontinensén és három óceánján zajlott, ötvenmillió áldozatot követelt, és pusztítása kiterjedt szinte a teljes emberi civilizációra.
John Keegan brit hadtörténész lenyűgöző intelligenciával és tökéletes arányérzékkel kalauzolja végig olvasóit a háború történetén. Az események részletes bemutatása mellett Keegan nagy hangsúlyt fektet a stratégiai elemzésre és a háború „vezérmotívumaira” is, miközben a világégés gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásait is értő módon tárja az olvasók elé. A részletesen elbeszélt hadi eseményeket úgy választja ki, hogy mindegyik megvilágítson egyet a modern hadviselés második világháborúra jellemző sajátos válfajaiból. Ennek alapján elemzi a légideszant-hadviselés (Kréta), a repülőgép-hordozókkal vívott tengeri… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1989

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Természet- és Társadalomtudományi sorozat

>!
Jaffa, Budapest, 2019
558 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634751601
>!
Európa, Budapest, 2008
1036 oldal · ISBN: 9789630784573 · Fordította: Molnár György
>!
Európa, Budapest, 2003
1032 oldal · ISBN: 9630774895 · Fordította: Molnár György

Enciklopédia 20

Helyszínek népszerűség szerint

Németország


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 33


Kiemelt értékelések

Kaczor_Tóth_László>!
John Keegan: A második világháború

Kiváló, rendkívüli felkészültségű, politikailag teljesen korrekt történésztől még nem olvastam a második világháborúról. Nekünk, magyaroknak külön fájdalom, hogy Magyarországot egyértelműen a Balkánhoz csapta, a hazánk területén folyó hadműveleteket marginálisnak kezelte. Budapest ostromát a több mint ezer oldalas, egyébként igen alapos munkában, fél oldalon elintézte. Azt hiszem, valóban tárgyilagos az a bírálat, hogy a Nyugati Front eseményeinek több teret szentelt, mint a Szovjetuniót ért támadásnak. Az is igaz, hogy az 1989-ben írt könyvhöz nem volt, nem lehetett meg a forrásanyaga: frissen a rendszerváltás után, az orosz és egyéb volt tagállamok levéltári anyaga, akkor épphogy csak a titkosítás alól szabadult föl. A kutatást, rendszerezést csak akkor lehetett kezdeni, mikor ő befejezte a könyvét. Az utószóban Keegan maga is bevallja: az orosz frontról, az addig angolul megjelenő- egyébként nem kevés- munkából készült.
Várom, talán nem csak én, egy volt szovjet tagállamban élő történésznek hasonló alapos munkáját, amelyben már a 90-es évek kutatási eredményei is benne lesznek. Reményeim szerint, ha készül-készült ilyen könyv, magyarul is megjelenik majd!

Hanging_Moss_9102 P>!
John Keegan: A második világháború

Jó lenne tudni mindent a könyvből: az összes nevet, katonát és politikust, hadműveleteket, idézeteket. Na meg a végén az 50 könyves összefoglalót a II. vh.-ról ismerni…Ahhoz képest, hogy csak a német-orosz háborús részeket akartam elolvasni, sikerült az egész (1000 oldal) könyvet végigolvasni…de élvezettel tettem ezt.

predator188>!
John Keegan: A második világháború

John Keegan műve a második világháborúval foglalkozó írások között alapműnek számít, és erre a titulusra bőven rá is szolgált. Részletesen, de mégis érthetően tárgyalja a háborúhoz vezető utat, és magukat a hadműveleteket is, és kitér olyan fontos mellékágakra is, mint a hadászati bombázás, vagy az ellenállás. Egyetlen hibájának talán a töménységét lehetne felróni: annyi információval bombázza olvasóját, hogy ember legyen a talpán, aki minden olvasott oldalra emlékszik, vagy megjegyezte azt! Mindenesetre meghozta a kedvem Keegan további könyveihez is.

SignorFormica>!
John Keegan: A második világháború

Zseniális, széles látókörrel megírt hadtörténeti mestermű. Mind egyben, mind részleteiben is olvasható. Én kétszer olvastam el elejétől a végéig, és megszámlálhatatlanul sokszor részleteihez, egy-egy szakaszához vissza-visszatérve..

Tiger205>!
John Keegan: A második világháború

A témáról volt már jobb könyv…
Tőle is volt már jobb könyv…
De azért nem rossz! :)


Népszerű idézetek

mcgregor>!

1941 márciusa és 1945 októbere között az Egyesült Államok leszállított a Szovjetuniónak 2000 mozdonyt, 11 000 vasúti teherkocsit, kevés híján 3 millió tonna benzint, 540 000 tonna sínt, 51 000 dzsipet, 375 000 teherautót és 15 000 000 pár csizmát és bakancsot. A Vörös Hadsereg amerikai bakancsban, amerikai teherautón rohamozta Berlint. Ezek nélkül hadjárata valószínűleg elakadt volna 1944-ben, valahol Nyugat-Oroszországban.
A csizma és a teherautó lényegesen fontosabb hadfelszerelési cikknek bizonyult, mint az a 15 000 repülőgép, 7000 harckocsi és 350 000 tonnányi robbanóanyag, amit a Lend-Lease szintén eljuttatott a Szovjetunióba; sokkal fontosabbnak, mint a teljes, a háború alatt leszállított brit segítség – 5000 harckocsi, 7000 repülőgép, sőt mint a 114 000 tonna gumi.

162. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Berlin · csizma · repülőgép · teherautó
mcgregor>!

Hitler befektetése a tengeralattjáró-flottájába tehát megérte az árát. Részleges fojtó hatást gyakorolt a Németországgal közvetlenül érintkező ellenséges hatalmak támadó erőfeszítéseire, mindenekelőtt az oroszokéra, de a britekére is, késleltette a nagy amerikai expedíciós haderő gyülekezését a megszállt Európa küszöbén, és sikerrel akadályozta az ellenség „periferikus” stratégiájának fejlődését a Földközi-tenger medencéjében…

163. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler
mcgregor>!

A brit kereskedelmi tengerészet 30 000 embere – a békebeli személyi állomány egyötöde –, aki 1939 és 1945 között a német tengeralattjáróknak esett áldozatául, többségük vízbe fúlt, vagy megfagyott az Atlanti-óceán kegyetlen északi vizein, egészen bizonyosan legalább annyira az első vonalban küzdő frontharcos volt, mint azok a gárdisták és vadászpilóták, akiknek ők szállították a harc folytatásához szükséges anyagokat. Sem ők, sem amerikai, holland, norvég vagy görög tengerészbajtársaik nem viseltek egyenruhát, és csak kevesek emlékét őrzi bármiféle emlékmű. Ennek ellenére ők voltak azok, akik a Wehrmacht és a világuralom közé álltak.

165. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Atlanti-óceán
mcgregor>!

Ha Hitler már 1942 előtt felépítette volna a 300 egységből álló tengeralattjáró-flottát, a továbbiakban pedig jelentősen bővítette volna, vagy sikerült volna 1944-nél korábban szolgálatba állíttatnia fejlett snorkelos, valamint forradalmian új hidrogén-peroxid-hajtású típusait, a részleges fojtogatásból akár teljes megfojtás is lehetett volna. Nem így történt, de Németországnak így is jelentős mértékben sikerült maximalizálnia az abból származó előnyöket, hogy stratégiai területének közepéről viselhetett hadat – vagyis a „belső vonalakon manőverezés” előnyeit, amelyeket a kontinentális hatalmak mindig is kihasználtak óceáni ellenségeikkel szemben az európai világ története során.

164. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · Németország
Hanging_Moss_9102 P>!

A hordozóról végzett repülés csak a legjobbakat tűrte meg. A fedélzetről való indítás és a „leszállítás” technikája végletesen rigorózus: a katapult nélkül végzett felszálláskor a repülőgép lebukott a fedélzet perem alá, a hajó orra elé, és gyakran a tengerbe zuhant; leszálláskor a pilóta akkor járt el helyesen, ha teljes erővel hajtott neki a fékező drótkötélnek, nehogy gépének horga beleakadjon, és szándékán kívül átstartolni kényszerüljön. Ilyenkor még két lehetőség állt nyitva: a szándékos géptöréses kényszerleszállás a fedélzeten, vagy a valószínűleg halálos kimenetelű vízre szállás. Eltávolodni a hajótól majdnem olyan életveszélyes vállalkozás volt, mint fel- és leszállni rajta. 1942-ben nem létezett még repülőgépbe építhető radar. A többüléses torpedóvető vagy zuhanóbombázó lövésze vezethetett valami rögtönzött navigációs nyilvántartásfélét a repült irányokról és távolságokról, és visszakalauzolhatta a pilótáját a fölé a tengerrész fölé, ahol reményeik szerint szabad szemmel vagy távcsővel megpillanthatták anyahajójukat- nagy magasságban, tiszta időben. A gépében magányosan kuporgó vadászpilóta, amint szem elől veszítette úszó otthonát, beleveszett a végtelenbe, és csak a spekuláció vagy a jó szerencse segítségével találhatta meg a visszautat. A Csendes-óceán fölött a maximális látótávolság 10 000 láb (3048m) magasságból, felhőtlen napon száz mérföld (180 km) körül van; csakhogy egy csapásmérő feladat bármikor 200 mérföldnyi (360 km) távolságra vihette a gépeket a hordozójuktól, hatósugaruk külső határára- és esetleg még azon is túlra. Ha a hordozó visszafordult, vagy a pilótát egy ígéretes célpont túlcsalogatta azon a ponton, ahonnan még visszatérhetett volna, a gép kifogyhatott a benzinből, és tengerre szállásra kényszerülhetett. Akkor pedig a gumicsónakban evickélő személyzetéből gombostűfejnél kisebb pont válhatott a 25 millió négyzetmérföldnyi (81 millió négyzetkilométer) óceán hullámain. Repülőgép-hordozón szolgáló pilótának csak a legbátrabb emberek jelentkeztek.

Hanging_Moss_9102 P>!

Heinrich Himmler, poseni beszéde, 1943 október:
„Számomra teljességgel érdektelen, élnek vagy halnak-e az oroszok, élnek vagy halnak-e a csehek… Hogy a többi nép bőségben él, vagy belehal az éhségbe, az csak annyiban érdekel, amennyiben rabszolgaként szüksége van rájuk a mi kultúránknak; egyébként cseppet sem izgat.”

Hanging_Moss_9102 P>!

Hitler az ardenneki offenzíva előestéjén, 1944:
„…egyik oldalon állnak az ultrakapitalista országok, a másikon egy ultramarxista állam… egy haldokló birodalom, Nagy-Britannia…. egy gyarmat, amely majd belehal, hogy az örökébe lépjen, az Egyesült Államok… Ha mi most képesek vagyunk még néhány súlyos csapást mérni, akkor ez a mesterségesen összetákolt arcvonal hirtelen, gigászi robajjal össze fog omlani.”

Hanging_Moss_9102 P>!

Hitler 1941 augusztusában kijelentette egy spanyol diplomatának:
„E háború főbűnöse Roosevelt, a szabadkőműveseivel, a zsidóival, és általános zsidó bolsevizmusával.”

Kapcsolódó szócikkek: 1941 · Adolf Hitler · szabadkőművesek
Tiger205>!

Két tényező, a csatornázás, amely 1866-tól megoldotta a kolera kiszorítását, majd nem sokkal később a többi, vízzel terjedő kór zömének megszüntetését is, valamint a védőoltások rendszere, amelyet 1853-tól tettek kötelezővé, s attól kezdve kiküszöbölte a himlőt, gyorsan leszorította a csecsemőhalandóságot és megnövelte a felnőtt populáció várható élettartamát. A fertőző betegségek okozta halálozás csaknem 60 százalékkal csökkent 1872 és 1900 között! A trágyázott és ugaroltatott földek megnövekedett termése és különösen az észak-amerikai gabona és az ausztrálázsiai fagyasztott hús behozatala a korábbinál nagyobb termetűvé, testileg erősebbé és egészségesebbé tette az embereket. Kalóriabevitelüket növelte az olyan luxusélelmiszerek olcsóbbá válása, mint a tea, a kávé, és különösen a cukor, amitől a gabonafélékből készült ételek ízletesebbek lettek, az étrend pedig változatosabb.

Prológus 1. Minden férfi katona!

Kapcsolódó szócikkek: 1853 · 1866 · kolera
Hanging_Moss_9102 P>!

Nagy Frigyes:
„Aki mindent véd, az semmit sem véd meg.”


Hasonló könyvek címkék alapján

Kurt Rieder: A III. Birodalom repülőgépei
Bruce I. Gudmundsson: DAK – Deutsches Afrika Korps
Danny S. Parker (szerk.): Az ardenneki offenzíva
Póka-Pivny Aladár – Zachar József: Az amerikai függetlenségi háború magyar hőse
Resperger István – Kiss Álmos Péter – Somkuti Bálint: Aszimmetrikus hadviselés a modern korban
Robert Kershaw: Harckocsizók
Gisbert Haefs: Hannibál – Karthágó regénye
Basil Henry Liddell Hart: Stratégia
Perjés Géza: Clausewitz
Kocsis Bernát (szerk.): A hadtudomány általános elmélete és hadművészet – Részletek hadtudományi disszertációkból