A ​Lázadók (A Kent család 2.) 84% 26 csillagozás

Általában nem kedvelem, ha orromnál fogva vezetnek, ennél a könyvnél viszont még élveztem is. Olvasó legyen a talpán, aki előre megmondja, hogy az ebben a részben elindított második szál mikor és hogyan fog arrafelé kanyarodni, amerre kell neki, hiszen ha nem arra kanyarodna, nem lenne semmi értelme, és ez jeles írói erényekre utal. Persze az író a maga teremtette világ mindenható istene, azt tesz, amit akar. Betűből formál embert, ide-oda rakosgatja a teremtés sakktábláján, de maga tervezi meg a tábla négyzeteinek színét, számát és elrendezését is, nem beszélve a szabályokról, amelyek mégis csak meghatározzák ezt az egészet. Történelmi regénynél nyilván adottak a keretek, de John Jakes számára ez nem jelent korlátokat. Kisujjában van Amerika históriája. A valós történelmi személyek ott és akkor jelennek meg a történetben, amikor a régmúlt valósága okán annak jelentősége van, ráadásul színre lépésük teljes természetességgel illeszkedik a cselekménybe, amely úgy csiklandoz oldalak százain át, mintha egy alattomos tüsszentés incselkedne az emberrel. A végén persze kitör az a fránya, s az olvasó megkönnyebbülve mondja: egészségemre.

Egy hónapon belül ez a második elolvasott regény, amelynek az Amerikai Függetlenségi Háború a témája. De mennyire más volt ez, mint Kenneth Roberts sorai a Csőcselék fegyverben oldalain. És nem csak a sodró lendületű stílus, a bestsellerekre hajazó váltások, a fordulatokkal végig fenntartott figyelem adják a különbséget! A gördülékeny könnyedséggel sorjázó mondatok s az elegáns cselekményvezetés mögött megbúvó mögöttes tartalomban ott rejtezik a korszak lényege, oly erős hitelességgel, ahogy csak azok a kortársak élhették meg, akik nyakig benne voltak. Nem a narráció, hanem maga a cselekmény zúdítja az olvasóra a kor minden dicsőségét, szörnyűségét és esetlegességét, s ez értékesebb bármifajta szájbarágós írói szenvelgésnél. Nincs kétségem afelől, hogy jó néhány amerikai sikeríró Jakes mester tanítványa, ahogy szerintem Ken Follett is. Csak vagy nem figyeltek oda minden órán, vagy erősen szelektálták a tudnivalókat. Mindenesetre azt a trükköt, hogy a cselekmény kettős jelentéssel bír, nem ártana minél több szerzőnek megtanulnia.

Most pedig fel a harmadik kötetre! A független Amerika megszületett, lássuk, merre tartanak az „útkeresők”!

Sok kedvem nem volt olvasáshoz, ezért is haladtam nehezen ezzel a könyvvel. Mindenképpen érdekes olvasat történelmi szempontból, hiszen sok csatát beletett az író az amerikai függetlenségi háborúból. És nem igazán fogta vissza magát a brutalitás megfogalmazásakor.
Kicsit keserédes szájízzel csuktam be a könyvet, de ez nekem sokszor tetszeni szokott. Hiszen az élet is keserédes, ráadásul abban az időben keményebb is volt. Judson története időnként frusztrált, de ez is csak a jó karakterábrázolásnak tudható. spoiler
Lehet, hogy egy kis szünetet tartok ebben a sorozatban, mert kissé nehéz és kemény olvasmányok. Főleg, hogy közeledünk egy olyan kemény időszak felé, amelyet eddig csak futólag érintettünk spoiler. De mindenképpen élvezetesebb így tanulni az amerikai történelmet, mint a száraz anyagból az iskolában. :-D :-P