Új ​hajnal 35 csillagozás

John Jackson Miller: Új hajnal

“A háborúnak vége. A szeparatistákat levertük, és a Jedik államcsínyét meghiúsítottuk. Új korszak küszöbén állunk.”
Palpatine császár

Amióta a Jedikre kimondták a halálos ítéletet, és menekülniük kellett a Coruscantról, Kanan Jarrus a Galaxist járja, és alkalmi munkákból tartja fenn magát. Szinte csak az életben maradásra koncentrál ahelyett, hogy az Erőt szolgálná. Ám akarata ellenére belekeveredik a kegyetlen birodalmiak és néhány mindenre elszánt forradalmár konfliktusába. Barátja szörnyű halála után a volt Jedinek választania kell: enged a félelmeinek, vagy felveszi a harcot a birodalmiakkal…
Jarrus azonban nincs egyedül. Hera Syndulla, a rejtélyes ügynök, valamint egy furcsa szövetségesekből álló kis csapat csatlakozik hozzá, hogy szembeszálljanak a Birodalommal. Miközben a Gorse bolygón teljes pusztulással fenyegető válsághelyzet bontakozik ki, össze kell fogniuk a császár egyik legfélelmetesebb küldötte ellen, hogy megmentsenek egy világot és annak lakóit…

Eredeti mű: John Jackson Miller: A New Dawn

Eredeti megjelenés éve: 2014

>!
Szukits, Szeged, 2016
412 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634973492 · Fordította: Újvári László

Enciklopédia 13

Szereplők népszerűség szerint

Obi-Wan Kenobi · Kanan Jarrus · Hera Syndulla · Rae Sloane


Kedvencelte 2

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

>!
Valentine_Wiggin
John Jackson Miller: Új hajnal

A Rebels után nagyon fura volt. Ezt teljesen jó értelemben mondom, izgalmas regény, ami tényleg hozzátesz a sorozathoz, és nem csak lerág újra egy csontot, de akkor is meglepett.
Tulajdonképpen előzmény, jónéhány (azt hiszem hét) évvel az animációs sorozat előtt játszódik, Kanan és Hera első találkozását, első kalandját meséli el.
Ami nagyon tetszett, hogy sötét és komoly hangvételű. Van benne humor (jellemzően Kanan kínosan gyenge próbálkozásai Heránál), de megadja az alaphangulatot a nyomor, az alvilági környezet, a gyilkosságok, a kegyetlenség, ami a birodalom részéről érkezik. A karakterek hullanak, tulajdonképpen a főszereplő duón kívül senkinek nem érezzük úgy, hogy biztosítva lenne a jövője. Vidian mondjuk nem egy igazán nagy ellenfél, nincs olyan félelmetes esze és taktikai tudása, mint Thrawn-nak, olyan jelenléte és háttere, mint Vadernek (bár ezzel próbálkoztak, sem hely, sem idő nem volt rá, hogy rendesen kibontsák), meg olyan képességei sem, mint az Inkvizítoroknak, de könyörtelen, és nagy hatalom van a kezében, ezzel pedig megállja a helyét. És ha megnézzük, hogy Thrawn ellen mekkora volt a csapat, és ellene, hát akkor logikus is, hogy nem lehetett olyan kaliberű főgonoszt idehozni.
Kanannal én az első fejezetekben nem tudtam mit kezdeni. Azért ő az én szememben már a bölcs, vak Jedi mester, aki mély kapcsolatban áll az erővel, aki képes az alázatra, az elmélyülésre… és nagyon mást kaptam. Az Új Hajnal Kananja azon túl, hogy iszik, verekszik és csajozik, félelmetesen önző is, és sokszor nagyon nagy pofája van a semmire. Teljesen lecsúszott, teljesen elveszett, nincsenek elvárásai sem magával, sem a világgal szemben, fél az erejétől, fél önmagától, és tényleg csak elvegetál. Viszont pont ezért nagyon szép látni, ahogy elsősorban Hera, de még néhány más olyan barát is, aki tolerálja az aktuális stílusát, mind elhiszik, hogy lesz még belőle cserebogár, csak egy nagyon erős kezdő lökés kell neki. És tényleg, a kötet során helyzetről helyzetre fokozatosan veszít a nagy arcából és az önzéséből, megjelennek a Rebelsben megismert jellemvonásai, egyre átérezhetőbb az is, hogy jutott arra a pontra, ahonnan épp felkaparják, az utolsó fejezetekben pedig hoz bátor és önzetlen döntéseket, elengedi a félelmeit, és elkezdi vállalni önmagát – tulajdonképpen az első lépések affelé, hogy egyszer tényleg az emlegetett mester legyen belőle.
Hera elméletileg szintén főszereplő, de az első tizenegynéhány fejezetben igazából egy-egy bekezdés erejéig tűnik fel, és utána is, nagyon ritkán szempontkarakter, és tulajdonképpen már most ugyanazt az arcát mutatja, amit az egész sorozat alatt fog – érzékeny az igazságtalanságra, elszánt, határozott, nem fél hallatni a hangját, és az alapvető komolysága ellenére is megőriz egy kis humort – tehát a karakterfejlődésén sincs nagy hangsúly. Ezt kicsit sajnáltam, mert egyébként nagyon kedvelem, de nem mindig juthat mindenre és mindenkire idő. Mindenesetre a páros dinamikája továbbra is nagyon szerethető, és az író jól eltalálta, mikor szúrhat be aranyosabb pillanatokat, és mikor kell a drámára és az akcióra helyezni a hangsúlyt. A Rebels sorozat kedvelőinek kötelező olvasmány, de önmagában is teljesen jól megállja a helyét.
Utóirat: Én innentől a Jedi Rend helyett mindig „metafizikával foglalkozó edzőklubot” mondok…

>!
PAVideoStudio
John Jackson Miller: Új hajnal

Ahogy a szerzőtől megszokhattuk a történet most is kapott komolyabb vetületet, izgalmas, hangulatos, a szereplők kidolgozottak.
A Dave Filoni által írt előszónak itt kifejezetten van értelme [mivel ez volt az első új (Disney)-kánon-regény)].
Véleményem és bemutató az alábbi videóban: https://youtu.be/Z0d58mv-r54

Véleményem további Star Wars könyvekről: http://goo.gl/XBEwd

1 hozzászólás
>!
Melcsy1123 P
John Jackson Miller: Új hajnal

Lassan haladtam az olvasással, de ez nem a könyv hibája, csak valahogy nem volt kedvem olvasni. Néha rám jön az ilyen, és nem jó…
A Lázadók animációs sorozatban is szimpatikus Kanan és Héra, jó volt olvasni róla, hogy ők hogy is ismerkedtek meg. Nagyon szeretem ahogy egymással csipkelődnek. Jók voltak a visszautalások még a Köztársasági időkre. A cselekmény izgalmas, van benne több fordulat is amire nem számítottam spoiler Ismét árnyalták az oldalakat, és láthattuk, hogy nem minden birodalmi velejéig gonosz.

>!
lustica P
John Jackson Miller: Új hajnal

És igen, ismét egy új vonal, új nézőpont. És egy újabb gonosz :) Bár Kanan szála engem nem ragadott meg, a történet mégis pörgött, olvastatta magát.

4 hozzászólás
>!
ftamas
John Jackson Miller: Új hajnal

Könnyed, izgalmas kalandregény. Igazi sw szórakoztató irodalom. Az a fajta, amit, ha elolvasunk nem bánjuk meg. Nem akarja megváltani a világot és nincs is szükség rá.
Tetszett. Az írótól elolvasom majd a többi regényét is, ha lesz rá lehetőségem.

>!
Sabine
John Jackson Miller: Új hajnal

Úgy vagyok mindig a könyvekkel, hogy az ember olyat olvasson, ami érdekli, ami megfogja, amire kíváncsi.
Pont ezért nem is volt kérdés, hogy megveszem ezt a könyvet, mivel a két főszereplője a Star Wars: Lázadók c. sorozatban folytatják kalandjaikat, és a sorozat rajongójaként érdekelt, hogyan találkoztak, mi volt első közös kalandjuk. Most mégis azt mondom, aki nem ismeri/ szereti a sorozatot, az is nyugodtan elolvashatja. Elég komoly hangvételű, nem kifejezetten gyerekregény. Ahol kell, viccesebb, ahol kell, elmélkedősebb, szomorúbb, és realisztikusan durva.
Egyetlen jó tipp az olvasáshoz: fáradtan ne kezdjen hozzá senki! Én úgy gondoltam, esti kikapcsolódásként hozzálátok, és, hát… bealudtam rajta. Nem hibáztatom érte a könyvet, én meg később jót röhögtem magamon, de attól még, ami igaz, az igaz. Ne számítson itt senki lélegzetelállító dolgokra, érdekfeszítő kalandokra, amitől az ember képes lenne 0-24-ben ezt olvasni. Mert az előzmény trilógiára jellemzően nemcsak a kalandok vannak itt, hanem a politika, és a gazdaság nagy hangsúlyt kap a cselekményben. Nem azt mondom, hogy unalmas, de akit ez nem köt le, az nem fog egyes részeket, fejezeteket élvezni. Bár, én úgy vagyok vele, ha az író érdekesen írja le, vezeti végig az olvasót ezeken a részeken, akkor semmi bajom nincsen velük-, ebben az esetben az író pedig nálam jelesre vizsgázott. Így ezt a témát annyival zárnám, hogy ha az ember fáradt, és éppen nem egy üldözéses vagy verekedős jelenet fog következi, inkább feküdjön le. Érdemes, mert ha az ember teljesen rá tud koncentrálni a történetre, jól tudja magát érezni. Velem is így volt.
Sőt, igazából ez az egész kibányászós cucc, ami központi témája volt a történetnek, ahogy haladt a cselekmény, egyre érdekesebb lett. Ebben rájátszott az is, hogy a főgonoszunk nem egy birodalmi tiszt, hanem egyszerűen egy méltóság egy nagyon jó üzletember, aki a Birodalmat szolgálja- bár erről még tudnék írni, viszont az már spoiler zóna lenne. Ha pedig így szóba kerültek a szereplők.
Két karakterünk van, akit jobban megismerünk a történet alatt, és piszkosul élveztem azokat a részeket. Az egyik, ez a főgonosz, aki egy kiborg, a másik pedig a pisztolyhősös-vándorló- kocsmába járós Kanan Jarrus. Aminek pedig nagyon örültem, hogy egyikőjüknél sem volt az az érzet, mintha Vader-Han Solo koppintások lettek volna. Teljesen más érdekek, nézőpontok, személyiségek, és múlt áll mögöttük, és jó volt egyre jobban megismerni őket. Kanan esetében pedig külön élvezet volt az, hogy teljesen más volt a jelleme, mint amit a Lázadók sorozat alatt megismertünk. Másként tengődte az életét, aztán megjelent Hera, aki azért már hasonlított ahhoz az önmagához, akit már láthattunk, és ezek ketten elkezdtek egymáshoz csiszolódni, elkezdték egymást formálni. Elég különleges a kapcsolatuk, nem teljesen kiforrott, de hát, most ismerték meg egymást. Imádtam a párbeszédeiket, és azt, ahogy alakult a másikról alkotott véleményük. Valamint, aminek örültem, hogy még mindig nem azt kaptuk meg a végére is, amit a sorozat alatt láthattunk. Időrendben még több év kell ahhoz, hogy elinduljon a Lázadók, így a könyv után nincsen az embernek hiányérzete, de azért nem is lesz mindentudó. :)
Még egy valamit megemlítenék: nem volt túl sok akciójelenet, de így is szinte mindig történt valami, izgalomból nem volt hiány, meg amúgy is, sok minden érdekes történt, akár párbeszédekről, egy-egy szereplő külön kalandjáról, vagy egy kis nyomozásról legyen szó, de a könyv végi kicsúcsosodás az remek volt, és, bár mindig sajnáltam, ha meg kellett szakítanom az olvasást, ott, na, ott éreztem, hogy nem bírnám letenni a könyvet. És 411 oldal ide, 411 oldal oda, csak a végére értem. Tartalmas kalandot éltem át, aminél már alig várom, hogy újraolvashassam.

3 hozzászólás
>!
GitarGavaller
John Jackson Miller: Új hajnal

John Jackson Miller ezt a történetet is jól közelítette meg, a sorozat hangulata kellően megjelenik a regényben.
A karakterek itt is jók, a könyv olvasatja magát. Előtörténetként kellemes kiegészítő a sorozathoz.

>!
Vác_nembéli_István_fia_istván 
John Jackson Miller: Új hajnal

star wars -. lázadók sorozat előtt játszódik .Kanan-t ismerjük meg jobban. pár pillanatra betekintünk a gyerek korába ..a regényben meg ismert Kanan szerintem jobb fej ,kicsit kár a sorozatban szerepelve nem sok minden maradt meg belőle ,kicsit kiherélték .de persze egy Disney sorozatba nem illet volna bele.meg tudjuk hogy miért is nem ő az egyik legnagyobb jedi a tv sorozatban .
regényben kicsit hasonlít a későbbi Han Solo-ra .
másik fő szereplő Hera pilóta ,harcos,kém ,remek karakter vagány csaj ,hozza a formáját végig jól csinálja .ö karaktere hasonlít a sorozathoz .a jó oldalon egy paranoiás robbantási szakértő és egy sullusti megfigyelő specialista .
Birodalom oldal a szokásos könyörtelen .
a Chuck Wendig . Utóhatásban megismert Rae Sloane frissen kinevezett kapitányként jelenik meg .
a másik birodalmi kicsit ember de inkább gép .kevés emberi szerve maradt már. így nem nehéz kitalálni mit is lehet várni tőle .
nekem tetszett ,érdemes volt elolvasni .

>!
Kada22
John Jackson Miller: Új hajnal

Ezt a könyvet úgy tudnám jellemezni, mint a Lázadók sorozat 0. epizódját. Nagyon átjött a sorozatban megszokott hangulat, a könnyed poénok, a történetvezetés. Remekül sikerült egybe gyúrni az előzmény trilógia lassan építkező történetvezetését, a sorozatot és az eredeti trilógia hangulatát. Viszont ez a történet koránt sem olyan akció dús, mint a könyv kézbevételekor gondoltam, viszont ezt nem mondanám hibának. A karakterek jól eltaláltak, Kanan és Hera esetében a sorozatban megszokott hangjaikon olvastam a mondataikat, ami szintén csak azt bizonyítja, mennyire sikerült eltalálni papíron is a karaktereket. Az új karakterek közül kiemelkedő Sloane, aki felkeltette az érdeklődésemet, de érdekes volt Vidian gróf is. Bár vele nehéz lett volna azonosulni, ahogy Skelly-vel is. Ő valahogy kilóg nekem a sorból, de inkább csak a személye miatt.

Az akciók jól megírtak, gyorsan lehet olvasni ezeket a jeleneteket is, még ha nincs is belőle túl sok, bár a történethez lehet nem is illett volna egy akció orgia.

Összességébe nagyon tetszett, garantált az újraolvasás.

>!
Csokky
John Jackson Miller: Új hajnal

Nagyon tetszett, főleg, hogy jobban megismerhettem a sorozat két fő karakterét kicsit mélyebben. Ami kis hiányérzetet kelt bennem az az, hogy arra számítottam, hogy az egész csapat ebben a könyvben fog összeállni, és ez elmaradt. De nem baj, mert így várható még „előzmény” könyv a Lázadók sorozathoz.


Népszerű idézetek

>!
Razor SMP

A női rohamosztagos a kurjongató tömeget figyelte. Egy disznóképű, alig egy méter magas, erősen kapatos undibundi egy hasonlóan elázott ithori fején ülve nyargalászott fel-alá a helyiségben. A barna bőrű, kalapácsfejű titán hosszú ujjaival mindkét kezében egy-egy söröskorsót tartott, melyekből egyszerre próbálta megkínálni önmagát és kis utasát, igyekezve, nehogy kilöttyintsen közben akár egy cseppet is.
Minden szempontból szokványos este volt ez az Aszteroida-övben.

166. oldal, Huszonkettedik fejezet

10 hozzászólás
>!
Valentine_Wiggin

– Hosszú napom volt! Ha valaki ezután belém köt, megy egyenesen a kórházba!
– A Birodalom bezáratta a kórházat! – kiabált vissza valaki.
– Akkor helyesbítek: irány a hullaház!

147. oldal, 19. fejezet

>!
PAVideoStudio

A Birodalommal nem dacolhat senki!
Ez egyszerűen elképzelhetetlen lenne! A Birodalom volt az egyetlen út!
Vidian véleménye szerint a Birodalom több ezer év galaktikus kormányzásának logikus következménye volt. Évszázadokon át a Köztársaság nem az erőszak, hanem a környező rendszerekre ható ellenállhatatlan vonzerő kihasználásával terjeszkedett. A Magvilágok piacaival való kereskedés hatalmas jelentőséggel bírt, és maga a lehetőség megállíthatatlanul a bűvkörébe vonta a kívülálló világokat is, egyre szorosabbá fűzve együttműködésüket a tagrendszerekkel.
A Köztársaság azonban nem siette el az új rendszerek meghívását. A területnövekedés ugyanis gyakran az éppen hatalmon lévő szenátorok politikai szerepét csökkentette. Az új tagok a saját galaktikus környékükön kötöttek szövetségeket, a meghívás jogkörével rendelkező legtöbb szenátor viszont a Maghoz közel eső világokat képviselte. A Köztársaság azon túl tehát, hogy vonzott, egybe taszított is. A Köztársaság bürokratái nem szívesen költöttek a külső szektorok védelmére és a szolgáltatások ilyen távolságra való kiterjesztésére. Ebből az következett, hogy a Köztársaság – mire politikailag is elfogadta őket – számos csillagrendszert akár évszázadokon át várakoztatott még akkor is, ha ennek az egész rendszer látta kárát.
Vidian meglátása szerint Palpatine Császár racionalizálta a Köztársaság terjeszkedési politikáját. Az elszakadni vágyók elleni fellépésével még kancellárként egyértelművé tette álláspontját, mely szerint a Köztársaság már rég nem valami baráti klub, melyet bárki elhagyhat, ha kedve éppen úgy kívánja. Ez a lépése felkeltette Vidian figyelmét, és elnyerte anyagi támogatását. Most, hogy Palpatine-ból Császár lett, feltűnő elszántsággal, sőt megszállottsággal kezdte kezelni a terjeszkedés kérdését. A Magvilágok alkották a Köztársaság szívét, mely a tápanyagokat a periférikus területekről kapta. A Császárság erőteljes növekedésnek indult. Artériáit és kisebb ereit nem szűkítették már bürokraták zsírcsomói. Egyetlen agy irányított mindent, kiküszöbölve az addigi rendszert, mely csak egymásnak ellentmondó ötletek terhét cipelte.

98. oldal, 11. fejezet – Új hajnal (Szukits, 2016)

>!
Saille P

– Ideje hazatérnetek – szólt Obi-van Kenobi.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Obi-Wan Kenobi
>!
Valentine_Wiggin

„A Jedit az Erő vezérli” – mondta az első tanítója. – Úgy bizony, egyenesen neki a falnak!

85. oldal, 9. fejezet

>!
Valentine_Wiggin

Ha sziklaperemen állsz, félelmed felett csak úgy tudsz uralkodni, ha nem is gondolsz rá addig, amíg el nem kerülsz onnan.

224. oldal 30. fejezet

>!
Hippoforaccus

Ezeket a maszkokat biztosan nem maratonfutásra tervezték.

301. oldal

3 hozzászólás
>!
Saille P

– Ez a jelzőegység ugye bármilyen üzenetet sugározhat?
– Nos, hétköznapi irányítási ügyekhez nem vennénk igénybe – mondta Obi-van. – A Jedi-lovagok, akikké reményeim szerint mindnyájan váltok majd, egyéb utasításokat egyénileg kapnak, és ehhez nincs szükség ekkora…
– Akár el is küldhetők a Jedik?
A tanulók csoportja lélegzetét visszafojtva hallgatott. A félbeszakított Obi-van arcán nem látszott ugyan bosszúság, de egy pillanatra értetlenül meredt előre.
– Tessék?
– Akár el is küldhetők a Jedik? – kérdezte Caleb a jelzőegység kezelőszerveire mutatva. – Egyszerre mindenkit hazarendelhet. Arra is képes, hogy vész esetén menekülésre szólítson fel?

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jedi · Jedi lovag · Kanan Jarrus · Obi-Wan Kenobi
>!
Valentine_Wiggin

„A válasz más formában is érkezhet” – mondta Billaba mester évekkel korábban, mikor megkérdezte tőle, mit tegyen egy mester nélküli Jedi. A választ veszélyes munkák elvállalásában, az utazásban, a kocsmákban és az ivászatban kereste. Hera új és az eddigiektől nagyon eltérő választ jelentett – akár ez is lehet az a más forma.
Akik Kanant gyermekkorában tanították, bizonyos képességekkel ruházták fel, és búcsúzóul jó tanácsokkal látták el. Semmi több – ez volt a teljes hagyatékuk. Annyival tartozott nekik, hogy megszívleli az útmutatásaikat. […]
És az Erő? Lehet, hogy vele van, lehet, hogy nincs. Akárhogy is, boldogulni fog, hiszen eddig is sikerült.
Rácsapott a Ghost aljára, és ahogy a rámpa felé indult, kacsintott.
– Mehetünk. Vigyél valahová!

Utolsó mondatok


Hasonló könyvek címkék alapján

Orson Scott Card: A Holtak Szószólója
Isaac Asimov: Második Alapítvány
Dan Simmons: Ílion
James S. A. Corey: Kalibán háborúja
Joe Schreiber: Maul – Vesztegzár
John Scalzi: Vének háborúja
Claudia Gray: Elveszett csillagok
James Luceno: Darth Plagueis
Frederik Pohl: Átjáró
Timothy Zahn: Gazfickók