Kenobi 91% 60 csillagozás

A sok nagy háború és összecsapás közt jó néha kicsit földhözragadtabb Star Wars történetek is olvasni, mint amilyen a Kenobi is.
A történet röviddel a Sith-ek bosszúja után veszi fel a fonalat, Obi-Wan leszállította Luke-ot és próbál berendezkedni az új, remete életmódba, ám óhatatlanul is belekeveredik a közeli állomás életébe. A sztoriban jelentős szerepet játszanak a taszkenek, nagyon érdekes volt mélyebben megismerni a kultúrájukat, a KotOR játék és az Outlander képregénnyel (utóbbi eseményeire történnek is utalások) együtt szerintem elég jól sikerült árnyékolni ezt a barbárnak tűnő népet. Sokáig úgy tűnt, hogy a velük való konfliktusra lesz kihegyezve a cselekmény, de Miller bá' tartogatott még jó pár fordulatot a tarsolyában.
Csak ajánlani tudom ezt a regényt, hisz önmagában is olvasható és nagyon szépen kikerekíti a III. rész befejezését.

Ez a könyv tökéletesen teljesítette azt amit elvárok egy star wars könyvtől. Itt nem az volt a lényeg, hogy bolygókat, napokat robbantsunk és minden Jediből Gandalfot alkossunk.
Ez a könyv megmutatta, hogy mit jelent Jedinek lenni. Megmutatja mi az az önfeláldozás és, hogy mennyire nehéz is ez.Mindemellett bemutatja a sivatagi életet és a taszkenek törzsét.

Sok zs kategóriás és lelkes írónak el kéne olvasnia és akkor több jó star wars regény születhetne…

Remek kikapcsolódás volt, egyik legjobb, amit ebben az univerzumban olvastam. Kenobi nekem is egyik kedvencem, bár ha jobban belegondolok, ez minden igazán jól felépített karakterre érvényes. És most itt, a meditációk révén, még jobban megismerhettük. Azt hiszem, ezúttal sem csalódtam benne. De mellette még más érdekes szereplők is felsorakoztak. Külön pluszpont a taszkenek szerepeltetéséért, végre kicsit jobban bepillanthattunk az életükbe, gondolkodásmódjukba. (Na és Sharad Hett emlékéért.) Összességében, nekem nagyon tetszett, izgalmas és pörgős kis olvasmány, fanoknak kötelező. :)

Hatalmas a kontraszt az előtte olvasott Halálvilággal*; ott hiába rohangálnak egyfolytában sithek, mégsem szorult az egész könyvbe annyi SW-hangulat, mint ami ennek bármelyik lapjából süt (és nem hiszem, hogy a kettős napsugárzást éreztem;)).
Pedig végig egy sivatagban vagyunk, és elvileg nem történik semmi. Nem tudom hogyan, de Miller tényleg írt egy regényt hétköznapi emberek hétköznapi dolgairól, ami nemcsak hogy ízig-vérig Star Wars, de letehetetlenül érdekes is. Közben belecsempészett Jedi-filozófiát és buckalakó-életmódot, párafarmer-bizalmatlanságot és vállalkozói leleményt, sőt, a végére még spoiler is jutott.
A befejezés meglehetősen tolkienira sikerült (azt hiszem, ez nálam a legnagyobb dicséretnek számít): spoiler Egyedül spoiler miatt van bennem kis hiányérzet.

*és számomra Az ébredő Erővel is

Eredetileg arra számítottam, hogy a könyv sokkal hosszabb időszakot fog átölelni Obi-Wan életéből, és jobban megismerhetjük a Tatuinon töltött éveit. Ezt illetően elszámította magam, mégsem érzek csalódottságot, vagy hiányt emiatt. Sőt! Már az első pár fejezet után tudtam, hogy egyik kedvenc könyvem lesz. A történetet tagadhatatlanul áthatja egy vadnyugati hangulat. A helyszín már eleve adott hozzá és persze maguk a szereplők is. Kenobi a magányos idegen, A'Yark az „indián főnök”, a párafarmer „cowboyok” élükön Orrin Gault, és a Központi Oázist – „szalont” – vezető Annieleen. Tetszett, hogy bele tekinthettünk a hétköznapi életet élők mindennapjaiba és gondolkodásmódjába, illetve, hogy Obi-Wan bár próbálkozik, mégsem tud kitérni az elöl, amit az Erő által el kell végeznie.

Obi-van Kenobi az egyik kedvenc szereplőm, ezért nagy várakozással kezdtem bele a könyvbe. És nem kellett csalódnom, egy fordulatos, izgalmakban bővelkedő és szórakoztató(sokszor Kenobira jellemzően vicces) történetet olvashattam.
A borító különösen szép. Star Wars témában kötelező darab.
Volt viszont pár bosszantó elírás, de nem okoztak különösebb fennakadást.

Ha egy SW könyv címe egy szereplő, akkor a könyv mindenről fog szólni, csak arról a szereplőről nem. Amúgy ez is király könyv volt, akár kánon is lehetne. Kenobi az ötödik kedvenc Jedim (1.Yoda, 2.Mace Windu, 3. Plo Koon, 4. Kit Fisto), ráadásul mindig érdekelt, hogy mit csinált a Tatuinon.

Nagyon jó történet volt. Nem gondoltam hogy ilyen izgalmas lehet az élet a sivatagban. Megismerhettem Obi-van Tatuinon töltött éveinek elejét. És szerencsére nem a Jedi miatt lett jó a történet. A könyvben megjelenő szereplők valósághűek voltak. Tetszett az életük, és a kocsmárosné is szimpatikus volt. Emellett végre megtudhattam pár információt a taszkenek életéről. Szívesen olvasnám hogyan alakult a sorsuk a továbbiakban (illetve több mint három évvel ezelőtt). Ezt a könyvet bárkinek ajánlanám, még ha csak egy picit is érdekli a Star Wars világa.

Hát már régóta vártam egy ilyen Star Wars könyvre. Ez messze a legjobbak közé tartozik. Elejétől a végéig úgy lekötött, hogy nincsenek benne nagy csaták, lézerkard párbajok, sith-ek. Kicsit féltem is emiatt, de hiába maradtak ki ezek megszokott elemek mégis talán ez a könyv hozta eddig legjobban a Star Wars érzést és a filmek hangulatát.
Attól függetlenül, hogy tényleg alapvetően csak pár buckalakóról, és tatuini farmerről szólt a történet. Nah persze ott volt még Ben is, akinek persze a karaktere nagyon is kellett és nagyon is jól lett megírva, mert hát végül is ez az ő könyve. De ettől függetlenül egy percig se volt olyan érzésem, hogy csak róla szól. Nagyon jól lett minden karakter megírva, a legkisebb pár oldalban feltűnő szereplőkig.

Hát mit is írjak… Nekiálltam a Gazfickóknak mikor megérkezett, majd letettem és olvastam mást. De megjött Kenobi, amit nem tudtam nem elkezdeni! Magába szippantott a történet, rég volt már ilyen hangulatú SW könyv a kezemben. Kimaradt részt dolgoz fel, hogy is illeszkedett bele Ben Kenobi a Tatooine életébe, és megtudhattunk valamicskét a buckalakók életéből is Anakin mészárlása után. Összefoglalva pörgős, élvezetes, letehetetlen könyv volt! :)