Árvák ​hercege 180 csillagozás

John Irving: Árvák hercege John Irving: Árvák hercege

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​20. század elején Amerikában, a kanadai határ közelében elterülő vadonban kisváros születik a semmiből. St. Cloud's létezését egy papíripari társaságnak köszönheti, amely az ipari forradalom nevében letarolja az őserdőt ezen az isten háta mögötti szegleten. Amikor aztán kivágtak minden fát, a cég odébbáll, s nem marad más hátra, csak a vasútállomás, az egykori fűrésztelep romjai, no meg az árvaház. Ezen a különös helyen kezdődik Homer Wells odisszeája. Ő az egyetlen árva, akinek sehogy sem sikerül nevelőszülőkre találnia, így sosem szakad el végleg az árvaháztól, és azt tekinti igazi otthonának. Wilbur Larch, az árvaház alapítója és orvosa, aki felelősséget érez Homer iránt, maga mellé veszi a fiút, és megtanítja mindarra, amit ő tud. Arra is, hogy a törvény tilalma ellenére miként lehet segíteni a bajba jutott fiatal vagy többé-kevésbé fiatal nőkön. Miközben igyekszik szerető családot találni minden árvának, és addig is embert faragni belőlük, ítélkezés nélkül szabadítja meg… (tovább)

Eredeti mű: John Irving: The Cider House Rules

Eredeti megjelenés éve: 1985

>!
Cartaphilus, Budapest, 2011
572 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632661865 · Fordította: Pásztor Péter
>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 2001
630 oldal · ISBN: 9635475349 · Fordította: Pásztor Péter

Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Maine


Kedvencelte 47

Most olvassa 10

Várólistára tette 251

Kívánságlistára tette 130

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

>!
Bibi_3
John Irving: Árvák hercege

Te hiszel abban, hogy ez az Ùr dolga?
spoiler

ebbôl, hogy lesz èpkèzlàb videòm?!

6 hozzászólás
>!
tgorsy
John Irving: Árvák hercege

Van egy Árvák hercege című Oscar-díjas film. Van egy árvák hercege című, tudtommal, semmilyen-díjas, zseniális könyv, amit nem igazán akartam elolvasni, mert minek? Láttam a filmet, ami jó volt, akkor minek töltsem az időmet ? Azt nem mondom, hogy köszönő viszonyban nincs a film meg a könyv. Mert például vannak azonos nevű szereplők, helyszínek, epizódok. De ahogy Földényi tanár úrtól tanultok annak idején: minden történetnek megvan a maga műfaja. A Karamazov testvéreket nem lehet egy novellában megírni. A Wall Street farkasa nem biztos, hogy ütős operett lenne. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy azért jó a film, mert nem a könyvet másolja, hanem új műfajban,új történetet teremt.
A felszínen könnyed, amerikai fejlődésregény. De olvasás közben ilyenek képződtek előttem: Faulkner, Sarte, egzisztencializmus, Dél,(miközben Maineben játszódik), szabadság,liberalizmus, meg sok minden más.
Hülye vagy fiam, mondtam magamnak, majd ezt olvastam a 497.oldalon:
„Az abortusz tilalma miatt a nőknek, akiknek szükségük van rá, és el akarják vetetni magzatukat, nincs más választásuk. Teneked pedig, mivel a kezedben van az eljárás, ugyancsak nincs választásod. A választási szabadságodat sértették meg,illetve az össze nő választási szabadságát megsértették. Ha a törvény nem tiltaná a művi vetélést, akkor a nőknek lenne választási szabadságuk, és persze te is szabadon dönthetnél. Akkor joggal utasíthatnád el a beavatkozást, mert más végrehajtaná. A fennálló helyzetben azonban csapdába szorultál.”
és itt most nem az abortusz a lényeg, hanem a választás, a választás szabadsága. mert erről szól az egész könyv. Minden szereplő, minden pillanatban választ. Rá van kényszerítve. Döntenie kell.
A biztonság kedvéért csak meg googliztam (nehogy valami emeletes marhaságot írjak már). Nulla találat. Hm. Akkor sem tudok máshogy írni erről a történetről.
Majd beírtam angolul is.
83 300 találat.
https://www.google.hu/webhp…
Akkor rendben. Mehet az értékelés.

2 hozzászólás
>!
Ardena P
John Irving: Árvák hercege

Sajnos csalódást kell okoznom, ahogy a könyvben én is csalódtam :( Nagy-nagy reményekkel ültünk neki hárman, akik közül csak ketten fejeztük be dagályossága és lassúsága miatt, és egyikünknek sem adott olyan élményeket, mint a többieknek, akik előttünk jókat írtak róla.
Az elején még nagyon bizakodó voltam, mondván: belerázódunk az eseményekbe, a hely szellemével ismertet meg minket az író, bemutatja a szereplőit, és lesznek valami olyan történések, amik magukkal ragadnak mind az 572 oldalon át. (Hisz annyi jó, rossz és érdekes történhet egy árvaházban..) Sajnos nem lettek. Volt helyette rengeteg úr- és ördögdolga, angyal és árvacsinálás, emlékezés, filozofálás, „itt, a fellegek közt”… és társai. Aztán amikor Homer elkerül, azt hittem ismét, hogy beindulnak az események, de ott is csalódnom kellett. Csalódtam Homerban, Larch doktorban, Cuncy-ban(-ben? hogy kell ejteni egyáltalán a nevét?), tulajdonképpen majdnem mindenkiben. (a nővéreken kívül, mert őket nagyon aranyosnak találtam)
Az abortusz kontra nő szabad választásának joga a saját testét érintő dolgokkal kapcsolatban érdekes és elgondolkoztató kérdés, de nem ilyen hosszan!
spoiler
Hát, nem tudom, vegyesek az érzéseim. Mindenesetre úgy gondolom, máskor sem került volna közelebb hozzám, pedig nagyon igyekeztem! :(

10 hozzászólás
>!
Lunemorte MP
John Irving: Árvák hercege

Ember, te ott…Mit remélsz? Azt, hogy az életed még boldog lehet? Hát rosszul hiszed…Sohase feledd, honnan jöttél és hogy hová tartasz…Nem biztos, hogy sikerült beilleszkedned oda, ahol igazából semmi keresnivalód sincs. És valószínű az is, hogy nem fognak tudni elengedni azok a személyek, akik felneveltek téged…És bizonyosan zaklatásnak is ki leszel téve. De te csak éld az életed, ne is próbáld megmagyarázni, hogy miért alakultak így a dolgok, biztosan megvannak a miértjei….
Szomorúság.
Gyász.
Búskomorság.
Erősen megrázó műalkotás azoknak, akik már eleve elveszítették a reményt. Akik még nem, azok majd el fogják eme könyv hatására. Én is köztük vagyok. Hetekig magam alatt leszek még. Kedvenc könyv lett. Letehetetlen. Próbáld ki….

1 hozzászólás
>!
brigi11 P
John Irving: Árvák hercege

Most már teljesen biztos, hogy John Irving nem nekem írja a könyveit. Sőt az is biztos, hogy teljesen egy kaptafára építi őket és ez sajnos nekem nagyon nehezen megy.
Azt el kell ismerni, hogy hosszan, folyamatosan tud írni a semmiről, ennek a könyvnek a 60%-át nyugodtan ki lehetne hagyni, mert semmi köze az alaptörténethez. Ami egyébként nem lenne rossz, de ezek a szereplők egyáltalán nem voltak szerethetőek, a mondatok túl hosszúak és a Copperfield David, Jane Eyre utalások elég hamar az idegeimre mentek. Pontosan úgy éreztem magam, mint Fabry az egyik könyv olvasása közben: olvastam, meguntam, letettem, olvastam, meguntam, felidegesített. Az könyv utolsó harmadától meg teljesen kirázott a hideg.

6 hozzászólás
>!
Chöpp 
John Irving: Árvák hercege

Képtelen voltam az elolvasása után megnézni a filmet. Ez pedig beszédes. Azt mondja: a regény túl jó. Tiszta szívvel és nagy gonddal nyúljatok hozzá, bárhogyan is akarjátok feldolgozni!

2 hozzászólás
>!
mazsolafa
John Irving: Árvák hercege

…Wilbur Larch úgy vélte, az ember azért születik, hogy hasznossá tegye magát.
Rosszul kezdtem neki ennek a könyvnek, túl gyorsan akartam olvasni. Nem lehet, nem szabad. Lassan kell fogyasztani, ahogy a minőségi bort isszák a hozzáértők, szájban tartani, szürcsölve, apró kortyokkal haladni és élvezni, ahogy körülvesz, átölel ez a világ, és hagyni, hogy Larch doktor és Homer diktálja a tempót.

4 hozzászólás
>!
Amilgade
John Irving: Árvák hercege

Itt lent a földön kevés olyan regény van mint ez. Nem lehet szavakba önteni azt az érzést, amit kivált az olvasóból.

>!
KMReni P
John Irving: Árvák hercege

Ó Istenem! Ez a könyv egyszerre fantasztikus, lelket gyötrő és felemelő!
Nem találok szavakat…..

>!
Aquarius
John Irving: Árvák hercege

Hihetetlen, hogy egy ilyen történetet létezik, meg lehet írni ezen a színvonalon, és eddig valahogy elmentem mellette. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy rögtön az elején elvarázsolt, mert nem! Egy idő után ráhangolódtam, és onnantól kezdve már sodort magával, hogy a végén ámuldozva, leesett állal gondolkozzam, mert szavakat akkor még nem nagyon találtam. A karakterek zseniálisak, úgy éreztem életre kelnek miközben olvasom a sorokat. Larch alakja olyan volt számomra, mint egy letűnt kor emléke. A szakmai etikai hozzáállásán kívül megfogott az árvákhoz való viszonya, amit ő lát bennük, az érzelem megnyilvánulása egy olyan embertől, aki mint orvos, hideg fejjel hoz döntéseket. Homer egyénisége is megfogott, a fejlődése, ahogy a világra nyit, amikor rájön, hogy nem minden fehér vagy fekete, és feladva elveit, megteszi azt, amiről úgy gondolta, soha nem fogja megtenni. Farby az elején nem lopta be magát a szívembe, persze folyamatos lázadására, dühkitöréseire akad mentség. A könyv nagyon összetett, rengeteg szereplővel, még dióhéjban is sokat lehetne róla írni, de ezt olvasni kell! Nem tudtam még megfejteni miért tetszett, de nem is számít. Az élmény volt a lényeg.


Népszerű idézetek

>!
Gólyanéni

Azt a legnehezebb elviselni az idő múlásában, hogy zárójelbe kerülnek a nekünk egykor legfontosabbnak számító emberek.

1 hozzászólás
>!
Lunemorte MP

Nem azért sírtak, hogy megszülessenek, hanem azért, mert világra jöttek.

455. oldal

>!
Sárhelyi_Erika I

A gyermek akkor érti az ígéretet, ha megtartják, és azután már várja a következő ígéretet.

21. oldal (Cartaphilus)

>!
Sárhelyi_Erika I

Az a fiú, aki kétszer elolvasta a Szép reményeket és a Copperfield Dávidot, lelkileg felkészültebb az emberek legtöbbjénél.

34. oldal (Cartaphilus)

2 hozzászólás
>!
Sárhelyi_Erika I

(…) a baj gyakran ölti magára ezt a formát: valaki beleszerelmesedik a másikba.

138. oldal

>!
Lunemorte MP

– Vannak olyan fák, amik régen emberek voltak – folytatta a kisfiú. – Árvák voltak.

496. oldal

>!
mazsolafa

Amikor hazudik az ember, azt hiszi, uralja a sorsot.

330. oldal

>!
mazsolafa

Végül elajándékozták a készüléket. Edina nővér és Groganné már-már függővé vált, és Larch doktor megállapította magában, hogy az árváknak többet árt a tévé, mint az összes tételes vallás együttvéve.

465. oldal

>!
Lunemorte MP

Reggel olyan zajra ébredt, amit teljes bizonyossággal a jávoroknak tulajdonított, de rá kellett jönnie, hogy a sátor szomszéd szobájából, Kenteréktől jön. Ők meglehetős elevenséggel üdvözölték a reggelt. Noha Homer sose hallott még embereket szeretkezni, tökéletesen tisztában volt vele, hogy Kenterék közösülnek. Ha Larch doktor jelen lett volna, újabb következtetéseket vonhatott volna le a tárgyban, hogy Kenterék miért képtelenek szaporodni. Bizonyosan azt szűrte volna le, hogy szeretkezésük heves atletizmusával egyszerűen elpusztítanak vagy halálra rémítenek minden egyes elérhető pete- és ondósejtet.

39. oldal

>!
Maya

Mégsem zavarta meg egyetlen csigának sem az útját: tudta, hogy egy csigának milyen sok idejébe telik odáig eljutnia.

IX. BURMA FÖLÖTT


Hasonló könyvek címkék alapján

Jim Shepard: Áron könyve
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Charlotte Brontë: A lowoodi árva
Lisa Wingate: Elrabolt életek
Diney Costeloe: Eldobott gyerekek
Perihan Mağden: Ali és Ramazan
Marilyn Miller: Hozzád láncolva
Angela Marsons: Elfojtott sikoly
Sarah Lark: A tűzhegy legendája
John Hart: A múlt fogságában