A ​negyedik kéz 31 csillagozás

John Irving: A negyedik kéz

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy jóképű New York-i sztárriporter groteszk körülmények között elveszíti a balkezét, de valami sokkal fontosabbat nyer általa – új életet, és persze szerelmet, de azt sem a szokványos fajtából. A regény egyrészt egy kézátültetés egyszerre szatirikus és szentimentális története, erotikával jócskán fűszerezve, másrészt az erkölcsi tartását vesztett média kíméletlen pellengérre állítása.
A szerző kiváló érzékkel az olvasói érzelmekre bízza, hogy sírunk-e vagy nevetünk a rögeszmés vidéki özvegy, a sivár életet élő sztársebész, a törtető tv-s munkatársnő vagy a sikertelen feminista írónő sorsa láttán.

>!
Palatinus, Budapest, 2007
402 oldal · ISBN: 9789639651333 · Fordította: Révbíró Tamás

Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

MezeiMarcsi>!
John Irving: A negyedik kéz

Nem lett kedvencem a könyv, és egyik szereplőt sem tudtam igazán megkedvelni. a történet is egy kicsit abszurd. Néha idegeítő volt a sok mondat ismétlés, de ennek ellenére tetszett az írásmód.
A vége viszont egész jól alakult. (de azt hiszem ezért a könyvért ha pénzt adtam volna, most nagyon sajnálnám:( )

esztinyunyi>!
John Irving: A negyedik kéz

Imádom John Irving könyveit.
Első volt a Garp, már vagy 5-6 éve (és ez elég, hogy kevéssé emlékezzek rá), aztán az elmúlt 1 évben jött utána az Árvák hercege, a Fohász Owen Meany-ért és most ez. Tök vicces, akitől vettem, annak kifejezetten csalódás volt ez a könyv, miközben valóban az egyik legjobb. Hogy miért? Na, azt nem tudom. :D Mindenesetre John-t azért szeretem, mert van benne valami olyan, egyesek számára abszurdnak tetsző nyers szókimondás, amitől olyan életszagú, mint semmi más. Olyan fura apróságok kapnak helyet egy-egy szereplő jellemében, történetében, amitől hitelesebb, mint bármi más és mélylélektani jellemzés nélkül is sokkal kevésbé felszínes, mint bármi más. Úgy teremt várakozásteli feszültséget a történeteiben, hogy nincs szó krimiről, nincs igazi dráma – ha nem az lenne a vége Owen, Homer, Patrick történetének, ami, akkor is jó lett volna, akkor se lett volna semmi, akkor se lenne hiányérzetünk. (Garp-nál nem emlékszem, volt-e feszültség bennem) De azt mondjuk nem értem, miért tette a két megfilmesített történet forgatókönyvével azt, amit.
És akkor még jön a Cirkusz gyermeke. :-)

dianna76 P>!
John Irving: A negyedik kéz

Tetszett a könyv, de nem értékelem öt csillagra. Még egyszer nem valószínű, hogy elolvasom.
Kicsit más oldaláról ismertem meg Irving-et. Az általam ismert regényei kifejezetten szépirodalmi művek, ez pedig nekem inkább szórakoztató kategóriát súrolt. Tetszett a benne lévő lazaság, a nyíltan megfogalmazott erotikus gondolatok, az abszurditás.
A végén lévő köszönet nyilvánításból kiderül, hogy Irving nem csak a légből kapta a dolgokat, hanem utánaolvasott-és érdeklődött a kézátültetésnek, ill némely tragédiának, melyet a regényébe csent.
Egy valamit hiányolok. Általában megjelölök magamnak az olvasott könyvekből egy-egy sort, aminek van mondani valója az életre kivetítendően. Ebben a regényben valahogy nem nagyon bukkantam ilyenre.

matraimelinda>!
John Irving: A negyedik kéz

Lenyűgözött és teljesen elvarázsolt a 400 oldalas regény, nemcsak maga a romantikus történet tetszett, hanem az is, hogy Irving- a tőle megszokott módon- nagy szakmai felkészültséggel ír a kézátültetés sikereiről, de többnyire buktatóiról. A könyvborító is megfogott. Nem véletlenül az író az egyik legjobb regénye.

Tercia>!
John Irving: A negyedik kéz

Megvan nekem ez a jó kis elfogultságom vele szemben.
De ez csak ujjgyakorlat, bár annak kicsit hosszú.
Abszurd és fura. Ami elmondható a Garpról is, de sehol sincs ahhoz képest.
Semmiképp nem ajánlanám valakinek, hogy ezt vegye a kezébe először, aki nem olvasott még tőle.
Ez csak ilyen hardcore Irving rajongóknak való mint én.

cseri>!
John Irving: A negyedik kéz

Érdekesen indul, de nagyon ellaposodik. Stílusra a Garpra hasonlít. Azt se szerettem. Sokkal jobbat is tud írni.

anni_olvas>!
John Irving: A negyedik kéz

Nagyon abszurd történet, véleményem szerint az összes szereplő bolond.
Nem olvastam még ilyet korábban, érdekes volt.


Népszerű idézetek

jmolnar>!

Megvolt benne a sokakra jellemző gyarlóság, hogy a maga oldalára akarta állítani azt, aki nem szerette; következésképp számos barátja volt. Egyik sem volt azonban közeli barát…

86. oldal

jmolnar>!

Wallingford szerette ezt az önkéntelen mozdulatot: ha egy nő vizes fürdőruhában száll ki a medencéből, egy ujjal azonnal helyrehúzza a fürdőruha alsó szegélyét.

231. oldal

matraimelinda>!

….aki keres valamit, az nem halad túl gyorsan. – a telefonszerelő E. B. White Stuart Little – egy kisegér nagyon nagy kalandja című meséjében.

(első mondat)

jmolnar>!

Olyan vagy, mint egy csinos lány, akinek fogalma sincs, mennyire csinos. Sejtelmed sincs, milyen hatással vagy az emberekre. Nem azért vagy veszélyes, mert jóképű vagy – azért vagy veszélyes, mert nem tudod, mennyire jóképű vagy!

315. oldal

jmolnar>!

A hírcsatorna diákos humorfelfogást követett, ami egyet jelentett a diákos halálfelfogással. Röviden: csak semmi összefüggés. Az élet vicc, poénja a halál.

359. oldal

jmolnar>!

Csakhogy a könyvekhez, olykor még a filmekhez fűződő viszony is ennél személyesebb dolog; lehet közösen szeretni, de az okokat, hogy mit miért szeret valaki, nem lehet megfelelően megismertetni egymással.

366. oldal

jmolnar>!

A jó könyvek, jó filmek nem olyanok, mint a hírek – vagy amit mostanában hírnek neveznek. Ezek nem pusztán sztorik. Hozzájuk tartozik az olvasó, a nézők sokféle hangulata, érzelme, amit olvasás vagy a film nézése közben átélt.

366. oldal

jmolnar>!

… de az emberekben több is van, nemcsak az, ami látszik.

368. oldal

dianna76 P>!

Sosem ismerjük igazán a jövőnket, gondolta Wallingford; senkinek a jövője sem biztos.

392. oldal

dianna76 P>!

… milyen érzékenyek és sérülékenyek a gyermekáldásért küzdő nők….

203. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
George R. R. Martin: Kardok vihara
Kathryn Stockett: A Segítség
Stephen King: A halálsoron
Colleen Hoover: Reminders of Him – Emlékek róla
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Karl Marlantes: Matterhorn
Torey Hayden: Egy gyerek
Kristin Hannah: Fülemüle
Brandon Sanderson: A királyok útja I-II.