Az ​istenek árnyéka (A Véresküdtek Sagája 1.) 9 csillagozás

John Gwynne: Az istenek árnyéka

„A ​SAJÁT BOSSZÚMRA KÉSZÜLÖK. NINCS IDŐM A TIÉTEKRE.”

Miután az istenek hadba vonultak és elpusztították egymást, semmit sem hagytak maguk után, csak sebeket a világ testén, és a csontjaikat, amelyek mérhetetlen hatalmat ígérnek az őket felkutató bátraknak. Most azonban új világ van születőben: a vadont rettenetes szörnyek járják, a hataloméhes jarlok egymás ellen fegyverkeznek, a fjordok és hegyek közt csatazaj visszhangzik. A végzet három halandó nyomába szegődik: a tanyájukon a családjával élő anyát utoléri eltemetettnek hitt múltja, és világa újfent lángra lobban. Az ifjú zsoldos mindent feláldoz a harctér dicsőségéért, de lehet, hogy még ez sem elég ahhoz, hogy elkerülje az istenek haragját. A szökésben lévő rabszolga pedig a Véresküdötteknek is nevezett, hírhedt harcos testvériség soraiban reméli beteljesíteni bosszúját, de ehhez előbb egy lehetetlen próbatételt kell kiállnia. Hármuk döntései alakítják e világ sorsát, amelyet újra csak sötétbe borít az istenek… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2021

>!
Fumax, Budapest, 2021
542 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634702184 · Fordította: Galamb Zoltán

Enciklopédia 3


Kedvencelte 4

Most olvassa 12

Várólistára tette 97

Kívánságlistára tette 190


Kiemelt értékelések

MóroczMárk P>!
John Gwynne: Az istenek árnyéka

Megláttam a borítót és azt mondtam, hogy: „Bakker nekem ez kell, hát miezakurvaepic borító!?”

Nem csalódtam. Na jó, picit. De ez csak engem zavar, a történet ettől még jó.

Hol is kezdjem? Címkék!
Röviden összefoglalva a könyvet a címkék ennél tökéletesek: epikus mitológiás vikinges varázslós high fantasy kaland off.
Három szálon indul a történet, ebből adódóan ez egyelőre egy előzmény kötet, ami felvázolja kikről fog szólni a sztori a későbbiekben.
Hogy kikről szól? Lássuk csak…van egy bosszúálló nő, aki a gyerekét keresi, van egy tag, aki rabszolga volt és az egyik legbrutálabb harcos csapathoz kerül beavatottként, meg van egy csaj, aki szintén egy harcos csapattal van és titkok övezik múltját.
Ja hogy a könyvben az istenek leszármazottjai különböző állatok formáira alakulva tudnak brutál harcosok lenni?
És még varázsolnak is a könyvben?
Ráadásul viking settingben az egész?
Emellett tök jó harcleírások is vannak?

Ooo yeah baby.

Komolyra véve ja, ilyen a könyv.
Kb 3.5-4 csillagot akartam rá adni egészen a végéig, addig a bizonyos pontig, amikor spoiler. A gondolat ketrec szópárostól viszont már az azom is kivolt, miiinden egyes fejezetben előjött legalább egyszer kétszer. Kicsit sok volt.
Aztán ott volt a sok-sok ruhadarab állandó idegen szóval illetése, ami oké, még inkább elmélyíti az olvasót, hogy igen, viking settingben vagy, működik is, de ez a szöveg összességében van annyira jó, hogy ezt nem kell ennyire túltolni off.
Amit még imádtam pluszban az a kétoldalas térkép a világról, a szómagyarázat a végén off és a @Fumax -tól megszokott gyönyörű minőségű könyv.
Nálam újraolvasós.

5 hozzászólás
Deidra_Nicthea I>!
John Gwynne: Az istenek árnyéka

Viking környezet + varázslények + remek POV-karakterek és társaik + realisztikus, „elhiszem, hogy csináltál már ilyet”-harcok = boldog Barbi (dobjunk hozzá egy kis függővéget, és boldog, de vicsorgó Barbit kapunk).

donzella P>!
John Gwynne: Az istenek árnyéka

Azt hiszem, csak ránéztem, „ez jó lesz, kell”.
Aztán az első fejezet után letettem és napokig kerülgettem, majd a hétvége alatt végigolvastam. Végül sokkal jobb volt, mintha esténként erőltettem volna, araszolva fejezetről fejezetre.

A könyv vadászattal és gyilkolással kezdődik, így is ér véget. Közben három szálon – úgy vettem észre egyenlő arányban – követhetjük három harcos útját, akik más-más okból, de hadi ösvényen járnak. A motivációik eltérnek, az egyik a fiát keresi, a másik a dicsőséget és a harmadik egy ígéretet igyekszik beváltani. A kísérőik, vagy kéretlen társaik mind az ellenpólust jelentik. Ha valaki a gazdagságért küzd, biztos kap maga mellé egy olyan társat, aki a szeretetet és családot részesíti előnyben, mint célt. Aki a családba tartozást nem kapta meg eddig az életében, amellé „testvérek” kerülnek.

Látszólag és nagyon sokáig ezek a pontok sehol nem találkoznak. Igen, látjuk az egyiket, utána a másikat és várunk, amíg ők térdig vérben gázolnak.
A mágia része a mitológiából merítkezik és nagyon sokáig így is marad. Tudunk róla, látunk kézzel fogható dolgokat, de nem találkozunk vele teljes valójában.
Az a bizonyos „na végre” érzés kb. az utolsó 4-5. fejezetben érkezik, ahol nemcsak a szálak találkoznak össze, hanem a borító is értelmet nyer. Ugyanakkor az idáig tartó utazás sem volt unalmas. Ez a kötet erőteljes bemelegítés egy viking-világ epic fantasy trilógiához(?).

Két valami bosszantott végig, az egyik a gondolat-ketrec, mert a sűrűjében akár háromszor is szerepelt egy oldalon, a másik pedig, hogy az északi szavak dőlt betűvel voltak szedve. Az elsőt ugyan az írón kellene számonkérni, a másodikat viszont remélem, hogy a folytatásban elhagyja a kiadó.

Atina_Scisaili P>!
John Gwynne: Az istenek árnyéka

Kellett egy kis idő, míg le tudtam ülni és véleményt írni róla!
John Gwynne egy olyan világot alkotott, amelyben én szívesen lennék viking! (Hozzá kell tegyem ez az első olyan fantasy könyvem, ahol a vikingek vannak főszerepben!)
A borítója lenyűgöző, de nem csak ez miatt vettem meg!
Próbálok spoiler mentesen írni róla.

Mint ahogy már fentebb említettem, itt egy olyan világról van szó, amelyben vikingeké a „főszerep”! Maga az író, ahogy tudom, nagy rajongója a viking világnak, így egész hitelesen írja le az életüket. A fegyverek, páncélzat, ruházat, harci módszereik (balták használata, mint tudjuk már, nem csak favágásra jók :D ), életmódjuk stb. Nekem nagyon tetszett!
Maga a történet azon alapul, hogy egy régi viszályban az istenek elpusztították egymást (amelyek kolosszális állatok alakjait öltötték magukra pl, farkas, sárkány, medve stb.) így vérük és erejük egy része, az emberi leszármazottaikban élnek tovább. Ezek az emberek jóformán titokban élnek, mert elsősorban rabszolgaként tartják őket fogságban, pont a képességeik miatt, hiszen az nem mindig áldás.
Három szemszögből követhetjük az eseményeket. A könyv végéig külön utakon járnak. Főbb szereplők közül ketten zsoldosként harcolnak ( egyikük egy volt rabszolga a másikuk pedig, nos azt nem árulom el :D ), a harmadik szereplő, pedig egy kisebb település közelében igyekszik békésen megélni a családjával. Ahogy ezeknek az egymástól eltérő szereplőknek a története kezd egymáshoz közelíteni, egészen felcsigázta az érdeklődésem a végére! Így alig bírtam letenni!
Számomra végig követhető volt a könyv, és a főbb karaktereket is egész hamar megkedveltem! Noha a „gonosz” szereplőkről én egy kicsit többet olvastam volna, de úgy gondolom ez az első rész, inkább egy jó kis bevezető magába „Vigrid” vikingektől hemzsegő és varázslattal teli világába!
Királyok és királynők viszálykodása a hatalomért, egy ősrégi ellenség a háttérben mozgolódik, trollok, jégpókok, víz alatt élő veszélyes lénynek és még maga a gonosz kis „fogtündérek” is!
Egy jól megírt könyv, egyre növekvő feszültséggel és egy lassan feltárt cselekménnyel, váratlan fordulatokkal és persze vikingekhez méltóan sok vérrontással. :D
Határozottan egy nagyobb történet jó kis alapja lett, sok olyan elemmel ami még megfejtésre vár a további kötetekben.

Összességében nagyon élveztem a könyvet és messze a legjobb kezdete egy jó fantasy sorozatnak! Ide a második résszel hamar! :D

Bogi_könyveskuckója>!
John Gwynne: Az istenek árnyéka

Számomra egyértelműen a borító volt a húzóerő ami miatt ez a könyv a kívánságlistámra, majd onnan a polcomra került.
Mivel egy sorozat kezdő kötetéről/nyitókötetérpl van szó, így sejtettem, hogy ez inkább ilyen felvezetős történet lesz, kialakulnak az alap konfliktusok, amik majd megoldásra várnak a következő részekben.
A könyv olvasása közben szinte megjelenik az olvasó előtt a teljes világ. A mitológiai háttere és maga a felépítése is lenyűgöző, megidézi azt a sivár, északi, kemény, barbár és könyörtelen világot. A karakterek is elág izgalmasnak ígérkeznek. Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem őket, csak anniyt mondané: badass. Olyan jellemmel bírnak, mely életben tudja őket tartani az északi világban.
A cselekmény három szálon fut. A három főszereplőnk Orka, Elvar és Varg, akiknek meg van a saját kis tragédiájuk és céljuk, amiért küzdenek. Mindhárman menekülnek valami elől. Vagy a múlt kíséri őket, vagy éppen a lehetséges jövőjüket próbálják elkerülni, megváltoztatni. A szálak között már itt érződik, hogy van némi átfredés, így biztos vagyok benne, hogy a három szereplő fog egymással találkozni. Már a kötet végén is kettő egybeér.
Vicces volt számomra, hogy a főszereplők közül kettő nő, mégis a férfi karaktert éreztem félénknek. Plusz egy pont az írónak, hogy ilyen nőket pottyantott abba a világba. :D
Főként a borító miatt vettem meg (természetesen a story is érdekelt), és a csalfa borító miatt is vontam le egy fél csillagot a maximális ötből. Akik olvasták a könyvet szerintem sejtik is.
Ennek ellenére a történet nagyon tetszett, olvastatta magát. Kíváncsian várom a folytatást.

>!
Fumax, Budapest, 2021
542 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634702184 · Fordította: Galamb Zoltán

Népszerű idézetek

Fumax KU>!

– Biztosan meg akarod próbálni? – kérdezte.
– Micsodát?
– Megküzdeni Einar Fél-Trollal.
– Senkivel sem akarok megküzdeni – felelte Varg –, különösen nem olyasvalakivel, akit Fél-Trollnak hívnak.

Fumax KU>!

– A félelem nem rossz – mondta erre Orka. – Hogyan lehetnél bátor, ha nem éreznél félelmet?
– Nem értem – ráncolta a homlokát Breca.
– A bátorság az, amikor félsz egy feladattól, mégis megteszed.

Kapcsolódó szócikkek: bátorság · félelem
Fumax KU>!

– Gyűlölöd? – kérdezte Thorkel, és felvonta az egyik szemöldökét, a szakállába hagymadarabok ragadtak. – A gyűlölettel semmire sem mész – vonta meg a vállát. – Időnként ölni kell, de sose tégy ilyet gyűlölettel a szívedben! Szét fog rágni, akár a bőr alá rakott nyüvek.

Kapcsolódó szócikkek: gyűlölet
Fumax KU>!

– Nem vigyorognál így, ha egyik reggel arra ébrednél, hogy a kis szarházi kicsente az összes fogadat az ínyedből – válaszolta Orka.
Thorkel erre pislogott egyet, és a szájához kapta a kezét.
– Szerinted képes lenne ilyet tenni?
Orka a hüvelybe csúsztatta a hosszúkést, és felállt.
– Amit az előbb mondtál arról, hogy Brecának kistestvér kellene… – Odanyújtotta a kezét, és Thorkel felmosolygott rá. – A legjobb, ha igyekszünk vele. A mosolyod már nem fog így elbűvölni, ha csak vörös ínyt látok, a fogaid meg mind Vesli bendőjében lesznek.

Fumax KU>!

– Szeretném megtanulni a kardforgatás művészetét.
– Én jobb’ szeretem a baltát – válaszolta Thorkel.
– A balta fahasogatásra való – morogta Breca.
– Ugyanolyan jól kettéhasítja a koponyát, mint a kard – felelte Thorkel, aztán egy hosszú pillanatra elhallgatott, majd vállat vont. – Alighanem még jobban is. Bármilyen fegyver pusztán kemény, éles acél. Eszköz, ami csak annyit ér, mint a használója.

Fumax KU>!

– Túl sokan vannak az elsődleges tervemhez, ami az lett volna, hogy besétálunk, és egy kivétellel mindenkit megölünk.
– Kezdem úgy érezni, hogy mindig ez az elsődleges terved – csóválta a fejét Mord.

Deidra_Nicthea I>!

– Te vagy a párbajsegédem; nem kellene neked is tanácsokat adnod, hogyan diadalmaskodjak?
– Csapd bele a baltádat a fejébe! – válaszolta Orka.

127. oldal

3 hozzászólás
Fumax KU>!

– Nem akarom, hogy lyuk tátongjon a brynjámon, ha vissza akarunk menni Darlba, hogy megöljük őket – felelte Orka.
– Kit öljünk meg? – értetlenkedett Lif.
– Mindannyiukat.

1 hozzászólás
Fumax KU>!

– Orka – súgta Mord. Orka odapillantott felé, félelmet olvasott ki a tekintetéből. – Ez elég… veszélyesnek hangzik.
– Ez itt Vigrið – válaszolta. – Az élet veszélyes.


Hasonló könyvek címkék alapján

J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
J. R. R. Tolkien: A szilmarilok
Patrick Rothfuss: A szél neve
J. R. R. Tolkien: A hobbit
Andrzej Sapkowski: A végzet kardja
Munkácsi Gabriella: A sziget vadásza
J. R. R. Tolkien: Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem
J. R. R. Tolkien: A babó
Margaret Weis – Tracy Hickman: Az ikrek ideje