Csapdában 34 csillagozás

John Grisham: Csapdában

Kyle McAvoy, a Yale Egyetem jogi karának végzős hallgatója ígéretes jövő előtt álló fiatalember. Kiváló tanulmányi eredményeinek köszönhetően jobbnál jobb állásajánlatok közül válogathatna, ha hosszú ideje rejtegetett, sötét titka nem kerülne rossz kezekbe. A megzsarolt fiú arra kényszerül, hogy olyan munkát vállaljon el, amilyet sosem szeretett volna. A világ legnagyobb ügyvédi irodájánál kezd dolgozni mesés fizetésért, de nem csak az irtózatos mennyiségű feladattal kell megbirkóznia, ahogy minden újoncnak, hanem életveszélyes konspirációban vesz részt, lop, csal és hazudik. Ha lelepleződik, nem csak az ügyvédi engedélyét veszíti el, de börtönbe kerülhet, akár meg is ölhetik.

John Grisham első, New Yorkban játszódó regénye is a megszokott izgalmakat kínálja olvasóinak: feszültséget, izgalmas, pergő cselekményt, váratlan fordulatokat.

Eredeti megjelenés éve: 2009

>!
Geopen, Budapest, 2018
428 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639765818 · Fordította: Wertheimer Gábor
>!
Geopen, Budapest, 2016
428 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155331633
>!
Geopen, Budapest, 2009
428 oldal · ISBN: 9789639765818 · Fordította: Wertheimer Gábor

Most olvassa 3

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

mate55>!
John Grisham: Csapdában

Tipikusan: a lusta, meg a sikeres szerző szindrómája. Szeretem Grishamot. Mindig is izgalmas, sámli méretű regényeket írt, ügyvédekről, gyilkossági esetekről, a jogról, s annak gyakorlásáról, elméletéről. Mindezt úgy, hogy azoknak is érthető legyen valamennyire, akik nincsenek annyira otthon a témában. Az “in medias res” kezdés lehetővé teszi, hogy valami hathatóssal és figyelemfelkeltővel induljon a sztori, hogy aztán visszautaljunk a múltra, és elhelyezzük a főbb szereplők figuráit a történetben. Kezdetben még elviselhető volt, a közepére remegni kezdett, hogy aztán végére egy hatalmas blama legyen. A fiatal ügyvéd sztoriját nem először veti papírra, és valahol érthető is, hogy az olvasókat izgatja a sztori, mert van benne barátság, romantika, dráma, szex és erőszak, és persze nagy üzenet is, miszerint a zsarolás felülír mindent, még a józan eszünket is. De most csalódott vagyok, nagyon csalódott. Mert ez más volt. Mert olyan érzésem volt, mintha felszálltam volna Grisham-mal életem egyik legrosszabb hullámvasútjára: amikor a sín kattogásával övezve robogunk a csúcs felé – majd amikor felérünk, meglátjuk, hogy a sín elfogyott alólunk. Egy jó könyveknek nem feltétlenül kell mindenre választ adniuk, de egy jó könyvnek legalább az olvasó számára biztosítania kell a zárás érzését. Ehelyett kaptam egy ilyen – hé, az élet szar, de ez van, és most mit fogsz csinálni? – végletet. A megfelelő pillanatokban vágytam a pizzára. Ez a célt jól szolgálta. John Grisham, te ettől sokkal jobb vagy!

KBCsilla P>!
John Grisham: Csapdában

Miután a szerzőtől már olvastam is, filmeket is láttam, vártam egy igazi, vérbeli jogi krimit – ha van ilyen kategória –, de valahogy nem azt kaptam, amire vártam.
Izgalmasnak ígérkezően indult, megindult bennem a feszültség kialakulása, de aztán csak egyenesen haladt, majd hanyatlásnak indult, végül valahol eltűnt a semmiben.
Olyan semmilyen se lett.
Viszont a végére kíváncsi voltam, ezért folytattam, de úgyszintén csalódás ért, mert arra számítottam, hogy kimászunk a hullámvölgyből.
Sajnálom, mert maga a történet jó volt.

Csaba_P>!
John Grisham: Csapdában

Egy feszült izgalmas történet, sajnos semmitmondó, elnagyolt befejezéssel.
Az elejétől fogva egy érdekes történet, minimális bevezetés után előkerül egy régi ügy és az abbóll jövő zsarolás. A lassabb részek mögött is éreztem a feszültséget, a várakozást, hogy mindjárt történik valami fontos. A Baxter Tate féle szálat sokáig nem tudtam mire vélni – mondjuk ez is csak a feszültséget növelte bennem – de végül becsatlakozott a fő cselekménybe. Ha nincs az utolsó négy és fél fejezet, illetve a dolgok nagyjából a fél fejezetben romlottak el, a többi már egy hosszas levezetés,-, akkor ez majdnem 5 pont (szűken). Viszont a vége nagyon nem tetszett. Semmitmondó, összecsapott, sehova sem vezet. Még csak egy folytatás lehetősége sincs nagyon benne, illetve roppant mód eröltetett lenne. Kár érte, az eleje és a közepe után sokkal többre, jobbra számítottam.

utazó>!
John Grisham: Csapdában

Mást még nem olvastam az írótól, remélem a többi regénye jobb. Sajnos a 180 – 400. oldalak között meggyorsítva, átfutva, nem is nagyon odafigyelve olvastam. A végére kíváncsi voltam, azért nem adtam fel.

3 hozzászólás
morcos74>!
John Grisham: Csapdában

Bár nagy Grisham rajongó vagyok, ez most nem jött be. Jó volt az első 50 oldal és jó volt az utolsó 50 oldal, de a közte lévő 300, az maga volt a kínszenvedés. Megtudhattuk belőle, hogy milyen szörnyű a gyakornokok sorsa számtalan aspektusból megközelítve és számtalanszor elismételve, de ezen kívül semmi érdemleges nem történt, ami 20-30 oldalba nem fért volna bele. Eddig a leggyengébb regény, amit az írótól olvastam.

gocsi>!
John Grisham: Csapdában

Nagyon izgalmas, és végig feszültséggel teli a könyv, amelyből remekül megismerhetjük a top ügyvédi irodák világát. A zsarolás fojtogató ereje is megjelenik a könyv lapjain, de azt a suta befejezést nem tudtam megbocsátani a könyvnek. Nekem ennél több magyarázat járt ennyi oldal után

loner>!
John Grisham: Csapdában

A szerző alapján többet vártam. Kikapcsolódásnak jó volt

matraimelinda>!
John Grisham: Csapdában

Ezzel a könyvvel bepillantást nyertem John Grisham írói világába. Bár olvasmányos, izgalmas történetet olvashattam, úgy érzem mégsem kötött le igazán. Minden esetre az nyilvánvaló, hogy egyenlőre nem fogok több ehhez hasonló regényt olvasni legalábbis egy jó darabig. Tipikusan olyan könyv, amit csak egyszer érdemes elolvasni.


Népszerű idézetek

Kinga_Kovács_2>!

Hát ilyen lesz az életem. Jó esély van rá, hogy nemi erőszakért börtönbe dugnak Pennsylvániában, vagy titkos információk ellopásáért New Yorkban. Miért nincs harmadik lehetőség? Hosszú évek tanulása, komoly sikerek után, amikor úgy tűnt, hogy a határ a csillagos ég… és mi lesz belőlem végül? Egy jól fizetett tolvaj.

82. oldal, 7. fejezet (Geopen Könyvkiadó, 2018)

Iloonka>!

– Van egy perce, hogy beszélgessünk?
– Hát, nem nagyon.
– Pedig talán jó járna – vélte Ginyard. – Lehet, hogy nagyon hasznos beszélgetés lenne.
– Ezt kétlem.

12. oldal

Iloonka>!

– Kérhetek egy fényképes igazolványt is?
– Micsoda? – horkant fel Ginyard.
– Egy fényképes igazolványt kérek.
[…]
– Ez rosszabb, mint egy útlevélkép.
– A feleségemre meg a gyerekeimre nem kíváncsi? – kérdezte Ginyard, miközben elővett egy színes képet, és az asztalra dobta.

16. oldal

Iloonka>!

– És kérem, mondják el azt is, hogy kihallgatás még nem kezdődött el, és ezt megelőzően semmilyen nyilatkozat nem hangzott el.
– Értettem uram – felelte Plant. – Imádom a joghallgatókat.
– Túl sokat nézi a tévét – vélekedett Ginyard.

17. oldal

Iloonka>!

– Mit szólna hozzá, ha megmotoznám? – kérdezte Plant, én már lépett is Kyle felé.
– Ó, persze – felelte Kylie, és felemelte a karját. – A Yale összes hallgatója fegyverrel jár.

29. oldal

Iloonka>!

– Mondjuk azt, hogy ez volt az Egyes Számú Hazugság, jól van, Kylie? – Wright gúnyosan mosolygott. – Ha esetleg elérkeznénk a Kettes Számúhoz, akkor leállítjuk a kamerát, szépen elköszönünk egymástól, és holnap újra találkozunk, hogy letartóztassuk. Kap egy csinos karperecet, bekísérjük a kapitányságra, lefényképezzük, és még az is lehet, hogy felbukkan egy két riporter.

39. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Steve Cavanagh: Tizenhárom
J. D. Robb: Halálos bosszú
Harlan Coben: Senkinek egy szót se
Harlan Coben: El ne áruld senkinek
William L. Myers Jr.: Életem védelme
Steve Berry: A Romanov-jóslat
J.D. Barker: A hívás
Karin Slaughter: Apja lánya
Harlan Coben: Hazatérsz
Kimberly McCreight: Jó kis házasság