13,8 5 csillagozás

A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában
John Gribbin: 13,8

A ​huszadik század két nagy fizikai elmélettel ajándékozott meg bennünket: az általános relativitáselmélettel, amelyik a nagy léptékű dolgok viselkedését írja le, beleértve az egész Világegyetemet; és a kvantumelmélettel, amelyik a nagyon kis objektumok viselkedésével, a szubatomi világ működésével foglalkozik. A Világegyetem azonban ellenszegül minden próbálkozásunknak, hogy ezt a két nagy elméletet egyetlen formulává egyesítsük, ami egyesekben kételyeket ébresztett, vajon helyesen értjük-e az egész fizikát.
A tudományos ismeretterjesztés nagymestere, John Gribbin most annak a kutatásnak a drámai történetét meséli el, amelynek eredményeképpen nemcsak a Világegyetem 13,8 milliárd éves korát ismertük meg, hanem az ennél alig fiatalabb csillagokét is. Ez a felfedezés – Gribbin érvelése szerint – az emberiség egyik legnagyobb szellemi vívmánya, ami azt bizonyítja, hogy a fizikusok jó nyomon járnak, amikor a „Mindenség elméletét” keresik.
Ez a könyv bámulatba ejtő képet… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Talentum Tudományos Könyvtár

>!
Akkord, 2016
270 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632520933 · Fordította: Both Előd

Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

>!
bedeguar P
John Gribbin: 13,8

John Gribbin: 13,8 A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában

Fogalmam sincs, mikor és honnét jött az érdeklődés, hogy tudnom kell, miből lettünk, és hogy kerültünk ide. Talán tudni akartam, hogy a Dédikének van igaza a Bibliával kapcsolatban, vagy Anyámnak. Hiába jöttem rá azóta, hogy mindkettőnek, imádom a részleteket boncolgatni, főleg Anyám álláspontjával kapcsolatban, mert a régmúlt homályába veszett gyermekkorom óta a kozmológia egy csodálatos, részletgazdag, vitákkal és megdöbbentő felismerésekkel teli tudományággá nőtte ki magát.

Gribbin könyve egyszerre tudománytörténet és tudománymagyarázat. Az egész 250 oldal célja, hogy bemutassa, hogyan és milyen módszerekkel próbálták a XIX. szd. óta kideríteni, mikor és hogyan kezdődött el az, aminek az eredményeként itt és most vagyunk.

Sok ilyen könyv születik, de az ritka, hogy ennyire friss irodalom kerüljön az ember kezébe – az eredetileg 2015-ben megjelent könyv a legújabb mérési eredményekig követi a kutatási területet. Szóval izgalmas akkor is, ha valaki úgy veszi kézbe, hogy egyébként olvasott már csillagászati, rádiócsillagászati és kozmológiai témájú könyveket az utóbbi években.

Nem akarok spoilerezni, de a vége, a 2010-es évek eredményei, olyan izgalmasra sikerült, hogy éjszaka alvás helyett olvastam, ami azért tudományos könyveknél ritka, hiszen nem történik benne semmi a főhőssel. De ebben történik, mert minden oldalán más műhold és tudóscsoport a főszereplő, és nagyon pörögnek velük az események. Ők maguk sem hiszik, annyira.

Ami nekem nagyon újat nyújtott, az a sötét anyaggal kapcsolatos ismeretek, amik pont olyan mértékben kerültek részletezésre, hogy az agyam újabb információkért ordít. Ha valaki úgy érzi, hogy tudni akarja, mitől tágul a tér, mit tudunk és mit nem tudunk még mérni, hogy menedzseljük magunkat a tudományos életben és hogy ne, mitől térdelt be Einstein, miért fontos, hogy milyen sorrendben születnek a felfedezések, hol tart most az ősrobbanás-kutatás, annak ez a könyv egy nagyon jó élmény lesz.

Én, bevallom, a nevekkel bajban voltam és vagyok mindig. Szívem szerint betiltanám, hogy az elméleteket a tudósokról nevezzék el, és kötelezővé tenném, hogy a működési mechanizmusra utaljon valami az elmélet elnevezésében. A 13,8-ban rengeteg név kerül elő, laponként több is, mint minden tudománytörténeti műben, ahol tisztelettel adózunk a tudósoknak. Ebbe simán bele lehet keveredni, de ha az ember érteni akarja, milyen felfedezésből mi következik, sajnos tudnia kell ki kicsoda, és mit fedezett fel.

A könyv kicsit mókás is, abban az értelemben, hogy Gribbin a mostani eredményeket aztán végsőknek tekinti, hiszen több eredmény is egybevág, közben meg elismeri, hogy a hideg sötét anyagról nem tudunk semmit. Én remélem, hogy lesznek még meglepetések, mert a hátralévő életemben szeretnék még megélni néhány paradigmaváltást. Amúgy is örülök, ha a pénzt nem háborúkra, hanem tudományos kutatásra adják oda.

Alig várom, hogy a gravitációs hullámok kutatásáról és működéséről is megjelenjen egy hasonló, olvasmányos könyv. Kedves kiadó, ugye megteszitek, hogy ha lesz, expressz fordításban megkapjuk?

>!
bfg3 P
John Gribbin: 13,8

John Gribbin: 13,8 A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában

Kicsit sovány, és kicsit nehezen követhető a rengeteg tudós fő egymást átfedő életrajzi részletei, de hasznos kiindulópont a kozmológiával való ismerkedéshez.

>!
batagy
John Gribbin: 13,8

John Gribbin: 13,8 A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában

A cím a világegyetem korára utal, a kozmológia érdekes történetét meséli el a könyv. Engem nagyon lekötött, 2 nap alatt elolvastam a 250 oldalt, ami elég ritka esemény. :) Az univerzum 13,8 milliárd éves. A felfúvódás az ősrobbanás előtt történt. A COBE , WMAP, majd a Planck űrszondák a mikrohullámú háttérsugárzás apró egyenetlenségeit mérték. Ezen friss (2015-ös) adatok alapján a Hubble-állandó értéke 67,8 km/s/Mpc. A világegyetem anyagának kb 5%-a az ismert anyag. Kb 27% sötét anyag, és kb 68% sötét energia. Durva!


Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen Hawking: Az idő rövid története
Stephen Hawking – Roger Penrose: A tér és az idő természete
Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány
Lucy Hawking – Stephen Hawking: George és az ősrobbanás
Steve Parker: Isaac Newton és a gravitáció
Marcus du Sautoy: A prímszámok zenéje
Oliver Sacks: Antropológus a Marson
Douglas Adams – Mark Carwardine: Utoljára látható
Gerald Durrell: Életem értelme
David Taylor: Arany macskakönyv