A világ uralkodócsaládjai mindig is a figyelem középpontjában álltak. Közszereplésükön kívül magánéletüket is megörökítették, és teszik ezt ma is, egyre bővülő eszköztárral. Az Oszmán-ház 36 tagja több mint 600 éven át 21 generáción keresztül uralta az Oszmán Birodalmat – történelmünk 150 évén át Magyarországot is. Szultánjai közt nagy formátumú, elszánt világhódítók, tudatos birodalomszervezők és gyönge, élvhajhász, az őrület határán egyensúlyozók egyaránt voltak. A válide szultánok – anyakirálynék – közül pedig nem egynek a kezében rendkívüli hatalom összpontosult. Sorozatunk új darabja a népszerű-szórakoztató történetírás eszközeivel mutatja be a fényességes padisahok életének hétköznapjait, helyszíneit (pazar palotákat, kioszkokat, kerteket), háremét, családi kapcsolatait, fenséges személyük kiszolgálóit, nagyvonalú ünnepségeiket. Ezzel egy időben bepillantást nyerünk a hatalomért folytatott, olykor meglehetősen kegyetlen küzdelmeikbe is. John Freely kötete hiteles forrásokat… (tovább)
A szultánok magánélete 10 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Különleges könyvek General Press
Enciklopédia 1
Kedvencelte 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 8
Kívánságlistára tette 9
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Volt benne pár következetlenség (nem tudom, hogy írói vagy fordítási). A végére elég egysíkú lett, néhol szinte ugyanazok a mondatok ismétlődtek: X lett a szultán, Y lett a válide szultán és Z pedig ment a ketrecbe.
Egyébként sok érdekes dolgot tudtam meg belőle. Az utolsó másfél oldal nekem nagyon ömlengős lett, ami abszolút elütött a többi 350 oldaltól.
Plusz pont jár a képekért.
Népszerű idézetek
A háremben élő nőket két élesen elkülönülő csoportba osztották. Az alacsonyabb osztályba tartozott az összes cariye, vagyis „fogoly”, rabszolganő, akiknek a hárem körüli legtöbb alapvető szolgálói munkát kellett elvégezniük. Ezeket a legalacsonyabb rangú nőket további alosztályokba osztották a rangidősségük és a képességeik szerint: çırak (szolga), kalfa (idősebb, képzett szolgáló) vagy usta (mester). A rabszolgalányok idővel egyre magasabbra juthattak a ranglétrán, gyakran elég pénzt félretéve, hogy idős éveiket kényelemben töltsék. Ezek a nők szinte soha nem kerültek személyes kapcsolatba a szultánnal, bár annak mindig fennállt a lehetősége, hogy az uralkodó szeme megakad valamelyikükön, és az ágyában köthet ki.
A háremhölgyek legfelső osztálya a gediklilereké, azaz a kiváltságosaké volt. Őket a szépségük és a tehetségük miatt választották ki, általában zenészeknek, énekeseknek vagy táncosoknak. Ezeket a lányokat először valamelyik idősebb háremhölgy tanította, a kahya kadın , aki utasításokkal látta el és felöltöztette őket, hogy előkészítse találkozásukat a szultánnal. Ha a szentséges úr fölfigyelt valamelyikükre, és kiválasztotta lehetséges ágyasának, a lányból gözde lett, ami szó szerint azt jelenti, hogy „szem előtt”. Ezután saját lakosztályában helyezték el, ahol a császári fürdőmester, a ruhatárnok és a kincstárnok készítette elő a szultán látogatására. Ha a kiválasztott az első éjszaka után is kegyben maradt, az ıkbal , vagyis szultáni ágyasnő titulust kapta, amelyre a nyugati világban az odaliszk (háremhölgy) kifejezést használjuk a török oda „szoba” szóból, amely jelen esetben a szultán hálószobájára utal. Ha a szultán kedvese, a haseki gyermeket szül neki, aki az uralkodó legidősebb élő fia volt, a hasekiből birinci kadın lett, ha pedig a szultán után ő fia lépett a trónra, valide szultán (anyakirálynő), a hárem legmagasabb rangú asszonya.
92-93. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mika Waltari: Mikael Hakim I-II. 92% ·
Összehasonlítás - Horváth Viktor: Török tükör 90% ·
Összehasonlítás - Demet Altınyeleklioğlu: Köszem – a szultána ·
Összehasonlítás - Alev Lytle Croutier: Hárem ·
Összehasonlítás - Jean-Pierre Montcassen: Meliki 87% ·
Összehasonlítás - Pálffy Géza: A tizenhatodik század története ·
Összehasonlítás - Fodor Pál: A janicsárok törvényei ·
Összehasonlítás - Fodor Pál: Szülejmán szultántól Jókai Mórig ·
Összehasonlítás - Pap Norbert – Fodor Pál (szerk.): Szulejmán szultán Szigetváron
·
Összehasonlítás - Molnár Imre: Szigetvár – Török kori műemlékek ·
Összehasonlítás