A világ uralkodócsaládjai mindig is a figyelem középpontjában álltak. Közszereplésükön kívül magánéletüket is megörökítették, és teszik ezt ma is, egyre bővülő eszköztárral. Az Oszmán-ház 36 tagja több mint 600 éven át 21 generáción keresztül uralta az Oszmán Birodalmat – történelmünk 150 évén át Magyarországot is. Szultánjai közt nagy formátumú, elszánt világhódítók, tudatos birodalomszervezők és gyönge, élvhajhász, az őrület határán egyensúlyozók egyaránt voltak. A válide szultánok – anyakirálynék – közül pedig nem egynek a kezében rendkívüli hatalom összpontosult. Sorozatunk új darabja a népszerű-szórakoztató történetírás eszközeivel mutatja be a fényességes padisahok életének hétköznapjait, helyszíneit (pazar palotákat, kioszkokat, kerteket), háremét, családi kapcsolatait, fenséges személyük kiszolgálóit, nagyvonalú ünnepségeiket. Ezzel egy időben bepillantást nyerünk a hatalomért folytatott, olykor meglehetősen kegyetlen küzdelmeikbe is. John Freely kötete hiteles forrásokat… (tovább)
A szultánok magánélete 11 csillagozás
Kedvencelte 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 8
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Hűűű, bajban vagyok…
Egyfelől nagyon érdekes téma, amiről szinte nem tudunk semmit (azt a keveset is az Egri csillagokból… :-P). Másfelől mintha ugyanazt olvasnám 30 oldalanként. Trónra lépéskor kivégeztette a lehetséges riválisokat, született ennyi fia (ha a gyerekből később szultán lett, akkor fennmaradt az anya neve, egyébként lényegtelen…) ennyi lánya, ennyi és ennyi érte meg a felnőttkort. A szultán mértéktelenül evett/ivott/vadászott/tenyészmént játszott (illetve ezek tetszőleges kombinációja).
A családi viszonyok egyszerűen követhetetlenek. Testvérek, féltestvérek, nagybácsik, vők, háremhölgyek és – ha még él – az anyaszultánnő. A szultán lányait valamelyik előkelőséghez adják feleségül, a férjből nagyvezír lesz, kegyvesztett lesz és kivégzik.
A csúcstartó szultánlány 32 évesen halt meg, hatszoros özvegyként…
Csak akkor olvasd el, ha muszáj!
Szerintem…
Alapos kutatómunka érződik az író részéről a könyvet olvasva. Nagyon kellett koncentrálnom, hogy az összefüggéseket követni tudjam. Sok új információval szolgál a könyv egy olyan korról és viszonyairól, amit jellemzően más perspektívából ismerünk.
Volt benne pár következetlenség (nem tudom, hogy írói vagy fordítási). A végére elég egysíkú lett, néhol szinte ugyanazok a mondatok ismétlődtek: X lett a szultán, Y lett a válide szultán és Z pedig ment a ketrecbe.
Egyébként sok érdekes dolgot tudtam meg belőle. Az utolsó másfél oldal nekem nagyon ömlengős lett, ami abszolút elütött a többi 350 oldaltól.
Plusz pont jár a képekért.
Népszerű idézetek
A háremben élő nőket két élesen elkülönülő csoportba osztották. Az alacsonyabb osztályba tartozott az összes cariye, vagyis „fogoly”, rabszolganő, akiknek a hárem körüli legtöbb alapvető szolgálói munkát kellett elvégezniük. Ezeket a legalacsonyabb rangú nőket további alosztályokba osztották a rangidősségük és a képességeik szerint: çırak (szolga), kalfa (idősebb, képzett szolgáló) vagy usta (mester). A rabszolgalányok idővel egyre magasabbra juthattak a ranglétrán, gyakran elég pénzt félretéve, hogy idős éveiket kényelemben töltsék. Ezek a nők szinte soha nem kerültek személyes kapcsolatba a szultánnal, bár annak mindig fennállt a lehetősége, hogy az uralkodó szeme megakad valamelyikükön, és az ágyában köthet ki.
A háremhölgyek legfelső osztálya a gediklilereké, azaz a kiváltságosaké volt. Őket a szépségük és a tehetségük miatt választották ki, általában zenészeknek, énekeseknek vagy táncosoknak. Ezeket a lányokat először valamelyik idősebb háremhölgy tanította, a kahya kadın , aki utasításokkal látta el és felöltöztette őket, hogy előkészítse találkozásukat a szultánnal. Ha a szentséges úr fölfigyelt valamelyikükre, és kiválasztotta lehetséges ágyasának, a lányból gözde lett, ami szó szerint azt jelenti, hogy „szem előtt”. Ezután saját lakosztályában helyezték el, ahol a császári fürdőmester, a ruhatárnok és a kincstárnok készítette elő a szultán látogatására. Ha a kiválasztott az első éjszaka után is kegyben maradt, az ıkbal , vagyis szultáni ágyasnő titulust kapta, amelyre a nyugati világban az odaliszk (háremhölgy) kifejezést használjuk a török oda „szoba” szóból, amely jelen esetben a szultán hálószobájára utal. Ha a szultán kedvese, a haseki gyermeket szül neki, aki az uralkodó legidősebb élő fia volt, a hasekiből birinci kadın lett, ha pedig a szultán után ő fia lépett a trónra, valide szultán (anyakirálynő), a hárem legmagasabb rangú asszonya.
92-93. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Horváth Viktor: Török tükör 90% · Összehasonlítás
- Demet Altınyeleklioğlu: Hürrem, Szulejmán asszonya 81% · Összehasonlítás
- Jean-Pierre Montcassen: Meliki 86% · Összehasonlítás
- Nasira Güzelik: Hárem és szerelem 72% · Összehasonlítás
- Colin Falconer: Hárem 85% · Összehasonlítás
- Demet Altınyeleklioğlu: Hürrem, Szulejmán ágyasa 79% · Összehasonlítás
- Fodor Pál: Szülejmán szultántól Jókai Mórig · Összehasonlítás
- Generál Tibor: Kelet Pompadourjai · Összehasonlítás
- Tardy Lajos: Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomról · Összehasonlítás
- Szentmihályi Szabó Péter: Kapisztrán és Hunyadi · Összehasonlítás