A ​Tölgylevelesek (A vadonjáró tanítványa 4.) 68 csillagozás

John Flanagan: A Tölgylevelesek

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A tavasz beköszöntével Will és Evelin végre megszökhetnének Skandiából, de a lányt elrabolja egy titokzatos lovas.

Will utánuk ered, de egy fiúnak öt, ádáz harcossal szemben még akkor sincs esélye, ha történetesen vadonjárótanonc. Szerencsére Halt és Horác időben odaérnek, de nincs idő megünnepelni a viszontlátást, mert Halt rájön, hogy a temuj csapat csak a hatalmas és az ország elfoglalására készülő temuj sereg felderítőosztaga…

A négy araluennek együtt kell működnie a skandokkal, hogy legyőzzék a behatolókat. Persze, csak akkor, ha az oberjarl elfogadja a segítségüket.
Vajon az esküdt ellenségek képesek egymás oldalán harcolni az életük és a királyság megmentéséért?

Tagok ajánlása: 12 éves kortól

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2017
296 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633991329 · Fordította: Acsai Roland
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2015
292 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633991329 · Fordította: Acsai Roland

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Halt · Will · Horác · Erak


Kedvencelte 15

Most olvassa 2

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 48

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Navi P>!
John Flanagan: A Tölgylevelesek

Ez most kifejezetten izgalmasra, kalandosra sikeredett. Willék és Halték végre együtt, a könyv végére hazajutnak. A temujokat legyőzik, Will és Horác sokat fejlődik, Haltról kiderül 1-2 érdekesség, s a skandoknál is változik a világ.
Kíváncsian várom a folytatást …

smetalin>!
John Flanagan: A Tölgylevelesek

Harcok, cselszövés, árulás és nagy kibékülés, összeborulás jellemzi most ezt a részt. Vártam hogy felpörögjön az előző részhez képest, hát nem pörgött, hozta a megszokott sémát. Egy év eltelt, azért csak telik az idő és cseperednek szereplőink, edzettebbek lettek, hisz itt is sok csatában volt részük.
A következő rész talány, hisz nincs függővég, teljesen lezárta a kalandot. Kíváncsi is vagyok, vajon milyen újabb megpróbáltatás vár Willre és barátaira.

Fairy>!
John Flanagan: A Tölgylevelesek

Hú a borító gyönyörű szép imádom!
A történet továbbra is nagyon tetszik.
Engem teljesen lenyűgözött a vadonjárók egyedi kis világa.
Sajnálom nagyon,hogy nem olvashatom tovább a kalandokat.

8 hozzászólás
TiaManta>!
John Flanagan: A Tölgylevelesek

Bevallom nekem az egyik történet ív már kissé hosszú lett. Úgy éreztem sosem lesz vége. Pedig egész szépen kidolgozták, csak már túl sok volt. Kicsit félek hogy az 5. részben függővégben hagynak minket lengedezni a szélben. Nem örülnék neki. De mindenképp mihamarabb kíváncsi lennék ott mit is kapunk. Hisz öt év telt el a könyv világában az újabb kaland kezdetéig.

szcsigusz P>!
John Flanagan: A Tölgylevelesek

Nekem ez a rész nagyon bejött. Főleg hogy Will és Halt végre egy helyen vannak hivatalosan is apává és fiává nyilvánítom őket, az a találkozás szívmelengető volt♥️. Most a hunok vagy magyarok lettek bevonva a történetbe temujok néven, akik az ügyeletes ellenség szerepét kapták.
A helyzet érdekes együttműködést eredményez, Halt kénytelen segíteni a skandoknak a temujok ellen. Erak és Halt is együtt dolgozik, a közös jeleneteiket bírtam. :)
Volt valami ami most bukkant fel a legtöbbször. Mégpedig a humor. Megtudtam, hogy Erak lovaglótudománya nem létezik, ahogy Halt magassága sem. Ezennel üdvözlöm Haltot a magassága miatt cukkolt szereplők között, Levi Ackermann majd bemutatja a többieknek. :'D A skand hacukába öltözött Halton meg – ahogyan a skandok is tették – jót nevettem, ahogy azon is, hogy honnan vannak a vadonjáró lovak. :D
Egyedül az Evelinnel történteket nem élveztem annyira, túlságosan kiszámítható volt. Amit én kigondoltam Ragnakkal, úgy lett, Will és Evelin kapcsolatával ugyanez a helyzet. Ezt leszámítva elég jó folytatás. :)

Indignation I>!
John Flanagan: A Tölgylevelesek

A sorozatnak ez a kötete kimondottan jól sikerült. Nagy öröm volt együtt látni a csapatot, a szereplők fejlődtek, mindenki önmagához képest, a humor visszatért a párbeszédekbe, sőt, soha ilyen sziporkázó nem volt még. Most már megkedveltem Erakot is, sajnálom.
Még mindig ügyesnek találom azt, ahogy az író belecsempészte a vikingeket, mongolokat vagy hunokat, megfontolandó, franciákat a történetbe.
Azt hiszem ez a sorozat egy jó sajt; mennél tovább várunk, annál jobban beérik.

Allanon>!
John Flanagan: A Tölgylevelesek

Méltó folytatás. Nagyon kedvelem ezt a sorozatot. Még mindig pont olyan, mintha nekem íródott volna. Az olvasásra csábítás egyik eszközének tartom, főleg, ha valaki szereti a fantasy, középkori és lovagos történeteket. A csatajelenet teljesen magával ragadott. Olyan volt, mintha a vikingek és az ősmagyarok összecsaptak volna. Legalábbis én így képzeltem el. Jól gondoltam az előző rész értékelésében: Erakot megkedveltem. :) A fiúk pedig szépen fejlődnek és érnek. Fantasztikus ez a sorozat.

koppy>!
John Flanagan: A Tölgylevelesek

Imádtam ezt a kötetet is. Egyre jobban tetszik a világ, amit John Flanagan megalkotott. A csata pedig iszonyatosan jól volt megírva. Általában a regényekben nem szeretem a csatajeleneteket, mert nehéz elképzelnem, de itt most nem volt ezzel gond. Izgalmas volt és a stratégiai rész is nagyon jó volt. A vége pedig – bár egy kicsit kiszámítható – nagyon jól esett a lelkemnek. Így kell egy ifjúsági fantasyt megírni.

Nadzieja P>!
John Flanagan: A Tölgylevelesek

Magával ragadó az egész sorozat. Ezt a könyvet sikeresen végig izgultam. Szerintem ezzel a sorozattal is meg lehetne szerettetni az olvasást a fiatal korosztállyal. Folyamatos feszültség és izgalom jellemzi a könyveket és ez sem kivétel. A nagy csatánál majdnem odaégettem az ebédem. Sejtettem, hogy az idős vadonjáró sorsát megoldják, de ez egy nagyon kedves befejezés volt.

Hanna_01>!
John Flanagan: A Tölgylevelesek

Ez a könyv fantasztikus volt!! Nem tudtam letenni. Minden tetszett benne. A csata is nagyon jó volt: érthetően volt leírva, izgalmas volt és az volt a legjobb benne, hogy mindenkinek megvolt benne a szerepe. Szeretem az ilyen könyveket: amikor a végén minden jóra fordul, de hagy némi gondolkodni valót maga után. Alig várom, hogy a következő rész is megjelenjen. Nekem az eddig megjelent kötetek közül ez tetszett a legjobban.


Népszerű idézetek

youlcsi>!

A halasztgatott dolgoknak megvan az a tulajdonságuk, hogy maguktól megoldódnak.

209. oldal

5 hozzászólás
szcsigusz P>!

Halt a skandhoz fordult.
– Vannak itt medvék? – kérdezte.
A társa bólintott.
– Persze. De még téli álmot alszanak. Miért?
Halt hosszan kifújta a levegőt.
– Reménykedtem, hogy a temujok összetévesztik a cammogását egy medvéével.
Erak mosolygott, de a szeme hideg maradt, mint a hó.
– Maga annyira vicces – mondta Haltnak –, hogy mindjárt kiloccsantom az agyvelejét.
– Megpróbálhatja, csak halkan tegye – mondta Halt.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Erak · Halt
2 hozzászólás
Allanon>!

Egy felajzatlan íj teher. Egy felajzott fegyver.

29. oldal

szcsigusz P>!

… a következő pillanatban majdnem fellökte a nekirohanó fiú, aki széttárt karokkal megölelte. Will a boldogságtól habogva ölelte magához tanárát, mesterét és legjobb barátját. Halt gyengéden megveregette a vállát, és meglepetten tapasztalta, hogy szeméből könnycsepp gördül alá.

64. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Halt · Will
KWera I>!

– Akkor kemény fába vágták a fejszéjüket, mert mi nagy tuskók vagyunk! – jelentette ki.

107. oldal

szcsigusz P>!

– Mi az?
A kérdés nagyobb dühvel robbant ki belőle a tervezettnél. Horác lova felnyerített ijedtében és oldalra táncolt.
A fiú bosszúsan nézett mesterére, miközben lovát nyugtatta.
– Mi az? – kérdezett vissza, és a kisebb fickó idegesen legyintett.
– Én is azt akarom tudni, hogy „mi az”?
Horác mesterére sandított. Azzal a félreérthetetlen pillantással, amivel a beszámíthatlan emberekre szokás. Ez sem csillapította Halt dühkitörését.
– Mi az? – kérdezte Horác most már teljesen összezavarodva.
– Papagájt nyeltél?! Ne ismételgesd nekem, amit mondtam! – füstölgött Halt. – Ha azt kérdezem „mi az?”, akkor ne kérdezz vissza, hogy „mi az?”, értetted?
Horác elgondolkozott, aztán a maga megfontolt módján ennyit mondott:
– Nem.

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Halt · Horác
Habók P>!

– Nem azt mondta, hogy tud lovagolni? – pimaszkodott Halt a ló kócos sörényét markoló harcossal, aki egyensúlyérzék hiányában testi erejével akarta magát a nyeregben tartani.
– Igenis tudok lovagolni – csikorgatta a fogát Erak. – Azt nem mondtam egy szóval sem, hogy jól.

szcsigusz P>!

– A Szeleti-ktyeppék? – kérdezte Horác, és Halt önkéntelenül elmosolyodott.
– Nem. Keleti-sztyeppék. Nagy, füves területek, tőlünk keletre.

53. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Halt · Horác · sztyeppe
Norcsa29>!

Erak mosolygott, de a szeme hideg maradt, mint a hó.
– Maga annyira vicces – mondta Haltnak –, hogy mindjárt kiloccsantom az agyvelejét.
– Megpróbálhatja, csak halkan tegye – mondta Halt.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Erak · Halt
szcsigusz P>!

Azt kívánta, hogy a széket bárcsak kisebb emberre méretezték volna, és nem a hatalmas skandokra. Lába a levegőben kalimpált, és úgy érezte magát, mint egy kisfiú, akit az apja dolgozószobájába vittek.

125-126. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Halt

A sorozat következő kötete

A vadonjáró tanítványa sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Irene Adler: Utolsó felvonás az Operában
Brandon Mull: A mesés menedék
Trenton Lee Stewart: A Titokzatos Benedict Társaság
Pierdomenico Baccalario: A szikla őrei
Tonke Dragt: Levél a királynak
Böszörményi Gyula: Rúvel hegyi legenda
Nyulász Péter: Kamor
Póli Matilda: Futó tűz
Erin Hunter: Titkok erdeje
Gail Carson Levine: Elátkozott Ella