Az ​élő titok: Neander-völgy 27 csillagozás

John Darnton: Az élő titok: Neander-völgy

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Észak-Ázsia ​hegyei között egy gerillaharcos eltűnik, egy diáklányt meggyilkolnak és a Harvard Egyetem kiváló paleontológusának is nyoma vész. Számos titokzatos jel utal arra, hogy a valaha létezett legkülönösebb expedíció körül baljós események zajlanak. Két kiváló kutató – akik egykor szerelmesek voltak egymásba, mostanra pedig versengő tudósok lettek – szegődik a titok nyomába, hogy megtalálja azt a „láncszemet”, amely az emberi faj kialakulását közvetlenül megelőzte. A negyvenezer éves előember, az „élő titok” – úgy tűnik – örökre le akar számolni a világot jelenleg uraló emberiséggel.

A Pulitzer-díjas újságíró John Darnton Neander-völgy című könyve az 1996-os év legsikeresebb regénye volt Amerikában, de már megjelenése előtt tizenkét ország megvette – pusztán az előzetesen közreadott rövid ismertető alapján. Izgalmas, fordulatos cselekménye, lebilincselő stílusa és meseszövése – melyben a valóság keveredik a fantasztikus elemekkel, az archeológiai kutatás izgalmas,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1996

>!
Magyar Könyvklub, Budapest, 1998
386 oldal · keménytáblás · ISBN: 9635485875 · Fordította: Farkas Ákos
>!
AduPrint, Budapest, 1997
386 oldal · ISBN: 9638564741 · Fordította: Farkas Ákos

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

neandervölgyi ember


Kedvencelte 1

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 1

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Bla IP>!
John Darnton: Az élő titok: Neander-völgy

John Darnton könyve – amely az evolúció egy zsákutcájának problematikáját dolgozza fel a fantasztikum elemeivel továbbfejlesztve azt, az év könyve volt a ’90-es évek Egyesült Államok-jában és világszerte is világsiker. A neander-völgyi emberek kihalása máig is csak hipotézisekkel magyarázott, de biztosat nem tudunk. Magam jártam a Neander-tal vidékén, voltam a helyi múzeumban, s igen az egykori előember borotválva és kiöltöztetve elmenne akár a Bosnyákon is, ahogy manapság mi ott kinézünk…A bonobók, mint emberszabású faj, genetikailag nagyon közel állnak hozzánk. Sagan egyik könyvében megfigyelésekre hivatkozva állította, hogy csimpánz majmok nősténye a csoport érdekében félrevezette az alfahímet, hogy sokaknak juthasson a zsákmányból, s az egyik legújabb természetfilm olyan gorillahordáról számol be, amely tudatosan vadászik-zsákmányol, s az ottani alfahím „emberszabásúbb”, (kilátszik a szeme fehérje, s amerre ő néz arra néznek a többiek is). Tehát a hozzánk legközelebb álló emlősök nemcsak ösztönösen cselekszenek, de tudatos döntéseket is hoznak. Nem is szólva a kutyáknál tapasztalható jelenségekről, akik annyit tanultak az emberek mellett töltött évezredek alatt, hogy kimondhatatlan. Tehát ma is működik az evolúció, csak életciklusunkhoz képest lassan, alig észrevehetően. Én úgy gondolom – tudom, furcsán hangzik –: de a genetikai fejlődést befolyásolja a tudat is. Azaz, ha az élőlény valamilyen változást erősen akar, az esetleg nála, vagy az utódjánál valamikor fiziológiailag is bekövetkezhet. Így a szerző könyve már nem is annyira fantasztikus, bár a beszéd, s a folyamatos céltudatos tevékenység mai eszünkkel szinte befogadhatatlan. Nagyon jó fantasztikus krimi volt a ’90-es évek végén is, s ma is megállja a helyét! Ajánlom!

Arianrhod P>!
John Darnton: Az élő titok: Neander-völgy

Csodálkozom a műfaji besoroláson, miszerint kalandregény. Na nem mintha nem volna benne elég (véres) kaland, de azért ez a regény igazándiból vérbő igazi fantasy. Bár ha valaki hiszi, hogy valahol a világ egy eldugott csücskében – ha van még egyáltalában ilyen – tényleg élnek a jetik, akik valójában a neandervölgyi emberek életben maradt csoportja, akkor valóban lehetne akár igaz történet is.

Két amerikai tudós keresi eltűnt porfesszorát a Pamír-hegységben, és meg is találják, egy neandervölgyi törzs vendégeként. A Paradicsom az, amit meglelnek, ahol őskori körülmények között békében és titokban élnek a kihaltnak vélt lények, különös településük és életkörülményeik minden őskoros régész és kulturális antropológus álma. De van egy másik törzs is, az erőszakos, gyilkos testvérnép, akik barlangvárosa különös véres kultusz temploma is egyben. Itt keverednek életveszélyes kalandokba tudós barátaink, és mindjárt el is megy a kedvük – velem együtt – attól, hogy hosszasabban és behatóbban tanulmányozzák a titokzatos várost. A vállalkozásuk rémálommá válik, és a puszta életük a tét.

Bármennyire is vágyakoztam eddig egy ilyen találkozás, és egy ilyen barlangváros fölfedezése után, mondhatom, jól elvette a kedvem a végére az író. Izgalmas, jól megírt történet volt, de a régészeti fölfedezést inkább másokra hagyom, maradok a papíruszoknál.

katalins>!
John Darnton: Az élő titok: Neander-völgy

Mi lenne, ha a civiláziótól távoli hegyekben még ma is élne a neander-völgyi emberek egy csoportja (illetve kettő)? A könyv ezzel a gondolattal játszik el. Érdekes utazás volt olvasni erről az elképzelt közösségről, szokásaikról, hiedelmeikről, különös képességükről. És persze voltak izgalmas kalandok elsősorban a másik törzzsel való konfliktusból kifolyóan. Kellemes kikapcsolódás volt.

W_L I>!
John Darnton: Az élő titok: Neander-völgy

Egy igeretes alapotletbol sikerult a szerzonek egy bargyu, gyereknek szant kalandfilm szinvonalat idezo tortenetet csinalnia.
Eleve felesleges a neander-volgyiek fantasztikus kepesseggel valo felruhazasa, aztan jon az amerikai-orosz titkosszolgalatok rivalizalasa, es a jo konnyed gyozedelmeskedese a rossz felett.
A tortenet vegig mozgalmas, es ha gyermetegseget figyelmen kivul hagyjuk, izgalmasnak is nevezheto, de a gyenge ponyvaszinvonal szamomra teljesen elrontotta.
Egy jobb iro egy sokkal jobb regenyt kihozhatott volna mindebbol – az
Almost Adam cimu konyvnek a szerzoje meg is tette.

Coralie>!
John Darnton: Az élő titok: Neander-völgy

Még középiskolás koromban olvastam (10+ éve), és akkor tetszett. Izgalmas, szokatlan történet, amely elgondolkodtat, vajon honnan is származunk. Kikapcsolódásnak pont megfelelt.


Népszerű idézetek

Arianrhod P>!

Mi már persze tudjuk, hogy az agytérfogat önmagában nem fokmérője az intelligenciának. Anatole France, a francia filozófus agya például kétharmad akkora volt, mint egy felnőtt neandervölgyié.

3 hozzászólás
Arianrhod P>!

„Csendes völgyecskében vagyunk, melyet szinte ellep a havasi gyopár és a nárcisz. Az itt látható hegyszoros egy düsseldorfi iskolaigazgatóról, Joachim Neumannról kapta a nevét, még a tizenhetedik században. A mi igazgatónk gyakran kószált errefelé, hogy – mellesleg elég gyatra – zenéjéhez és költészetéhez a völgyben nyerjen ihletet. Herr Neumannt kedvelték a környékbeliek, amiért is halála után róla nevezték el rajongva szeretett völgyecskéjét. A tanár úrban volt némi sznobéria. Szerette, ha nevének görög megfelelőjén szólították. Neumann jelentése, tudniillik az Új Ember, görögül – Neander.

Arianrhod P>!

„A halottait pedig eltemette. Érdekes, hogy az ismert temetkezési helyek közül több helyen gyermekek holttesteit találták meg. Egy különösen jó állapotban fennmaradt lelőhely a Szamarkandtól délre húzódó Hisszárhegységben, a Teshik-Tash-barlangban található. A terem nagyságú üregben hat pár, a szibériai kőszáli kecskétől származó szarvat találtak. Minden jel arra mutat, hogy bonyolult rítusokat végezhettek itt, talán azzal a céllal, hogy a gyermeket visszahozzák egy jövőbeli életbe. A halálnak kitüntetett szerep jutott a neandervölgyi világképében. Én a magam részéről úgy vélem, az elmúlás vallási kultusz tárgya volt.

Az mindenképp feltételezhető, hogy a neandervölgyi vallásos hiedelmeknek hódolt, de hogy miféle vallásban hitt, arról természetesen nem lehet fogalmunk. A tűz minden bizonnyal jelentős szerepet kapott benne."

Arianrhod P>!

– Azt hittem, ha eleget dohányzik az ember, idővel leszokik az oxigénről – jegyezte meg Matt.

Kapcsolódó szócikkek: cigaretta
Arianrhod P>!

Susan mélyen az orosz szemébe nézett, és nekiszegezte a kérdést, amit beszélgetésük egyre határozottabban előrevetített.
– Most, hogy már biztos tudomást szerzett a dolgok állásáról, szépen hazamegy, és elmondja a kormányuknak, hogy igen, igazuk volt?
Szergej előredőlt, hogy belekortyoljon a hideg vízbe, majd mikor végzett, felült, és száját megtörölve elmosolyodott.
– Hallott már olyat, hogy egy kormánynak bárhol, bármikor igaza lett volna?

Arianrhod P>!

„Tudjuk, hogy a neandervölgyi ismerte és használta a tüzet. A tüzet őseink már évezredekkel ezelőtt szolgálatukba állították, hiszen nélküle nem élhették volna túl a legutóbbi jégkorszakot. És a neandervölgyi nemcsak őrizte, de újraszítani is tudta a lángokat. Pirittel és kovakővel gyújtotta meg, gyújtásnak pedig szárított taplót használt. Ami azt illeti, a mi ősemberünk a házi tűzhely őrzése szempontjából igencsak otthon ülő típus lehetett.”

Arianrhod P>!

Mindketten tudjuk, hogy e legendák jelentéssel bírnak. Nem a semmiből születnek. A nemzedékek közti kommunikáció eszközeként használjuk őket, meg azért, hogy feldolgozzuk a valóság bizonyos darabjait. Az ilyenek univerzális legendák, olyanok, melyek a világ minden pontján megjelennek – természetesen helyi variációkban. Ezért valószínű, hogy a valóságban megtörtént, objektív történéseket rögzítenek. Eredetmítoszokat. Az özönvizet. Miért van az, hogy egy nagy vízözön története vagy tucatnyi kultúrában megjelenik? Azért, mert történelmi valóság. Csak épp az írásbeliség megjelenése előtt játszódott le.

Arianrhod P>!

Még 1920-ban egy Hermann Klaatsch nevű antropológus a heidelbergi egyetemről úgy gondolta, hogy abszurdum a Homo sapienst az állatias neandervölgyitől származtatni. Ezért aztán kiötlött egy fantasztikus elméletet egy őskori csatáról, melyet az ember és a neandervölgyi vívott egymással a túlélésért. A csatában vesztes neandervölgyieket az ember az utolsó szálig legyilkolta és… elfogyasztotta. Klaatsch Krapinai csatának nevezte az eseményt.

Kapcsolódó szócikkek: 1920 · neandervölgyi ember
5 hozzászólás
Arianrhod P>!

„De maradjunk annál, amit tudunk. Tudjuk, hogy a neandervölgyi közösségben élt, és gondját viselte idős vagy beteg társainak. Erről tanúskodnak a begyógyult törések és más, az egyént kiszolgáltatottá tevő betegségek jelei a fellelt csontvázakon.” Ekkor egy málladozó csontváz képe jelent meg a vásznon. „Ralph Solecki a régész neve, aki erre a leletre bukkant Irakban, a nagy Shanidar-barlangban. A mi ősemberünkkel egy sziklaomlás végzett. Öreg ember volt már, talán negyven is lehetett, ami neandervölgyi mértékkel aggastyánkornak számított. Látják ott azt a koponyasérülést? Talán épp a sziklaomláskor keletkezett. De nézzék meg a jobb karját is! Néhány évvel korábban amputálták – látják? –, amott a könyök fölött. Emberünket arthritis gyötörte egykor. Most akkor nézzék meg az arcát is! Bal szemére vak volt. Nem, nem létezik, hogy ezekkel a fogyatékosságokkal segítség nélkül bárki fia életben maradt volna. A társai tartották életben. A törzs tehát támogatta elesettjeit, azokat, akik se vadászni, se dolgozni nem tudtak. Ebben az értelemben a neandervölgyi emberi lény volt – talán sokkal emberibb, mint mi magunk. Aki maguk közül látott már szociális otthont belülről, érti, mire gondolok."

Arianrhod P>!

Támasznak azért ott volt még nagyanyja is, ez az egykor sugárzóan szép magyar bevándorló, akitől sötét tónusú bőrét, széles járomcsontjait és hosszú lábszárát örökölte. Huszonkét éves volt e bátor nő, mikor annak idején elindult Budapestről, hogy keresztbe-kasul bejárja Kanadát, ahonnan aztán Délre, Oregonba vándorolt. Tőle eredt az a nyughatatlan önállóságvágy, ami egy nemzedéket átugorva Susanban öltött újra testet. Amikor egy ásatásra vagy valami más, a mostanihoz hasonló kalandra készült, Susan szívesen képzelte magát is egyfajta vadnyugati pionírnak.


Hasonló könyvek címkék alapján

Brian K. Vaughan: Saga 6.
Abraham Merritt: A Holdtó
Christie Golden: Assassin's Creed – Hivatalos filmregény
Andre Norton: A Csillagember fia
Jasper Fforde: Egy regény rabjai
Zsivicz Norbert: Zárt Birodalom
Dan Abnett: Ravenor visszatér
Czékmási Csaba: A Tűzgyermek és a szellem
Hídvégi Igor: Középkor újratöltve 2.
T. B. Byrt: A néma csillag dala