A ​végtelen könyve 11 csillagozás

John D. Barrow: A végtelen könyve

A ​végtelen biztos, hogy a legfurcsább gondolat, amelyet az ember valaha is kiötlött. Honnan jött, és mit mond nekünk a Világegyetemünkről? Valóban vannak végtelenek? Vagy a végtelen csak egy címke valami elérhetetlenre, akármeddig számolunk is? A végtelenek, olyanok, mint a számok, ahol egyesek nagyobbak másoknál, és van egy végtelen mindenek fölött, ami nagyobb az összes többinél? Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható egyre kisebb darabokra?
De a végtelen az a hely is, ahol olyan dolgok történnek, amelyek nem történnek meg. A végtelen Világegyetemet mindenféle furcsa paradoxonok és fantáziák jellemzik. Ha Világegyetemünk végtelen, akkor talán mindenkinek végtelen számú másolata ebben a pillanatban éppen ezt a mondatot olvassa egy ugyanilyen bolygón valahol a Világegyetem más részein. Milyen egy olyan világegyetemben élni, ahol semmi nem eredeti, ahol örökké lehet… (tovább)

>!
Akkord, 2008
278 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632520193 · Fordította: Erdeős Zsuzsanna

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 28

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Alomfogo
John D. Barrow: A végtelen könyve

Szeretek sokáig olvasni ilyen jellegű könyveket, sőt, kötelezőnek érzem, hogy minél többször kapjak belőle egy-egy kicsi darabot. Ebben a könyvben érdekes gondolatok vetődtek fel, mondhatnám azt is, hogy a végtelen különböző árnyalatait láthattam. :)
Ebben a műben sikerült néhány újdonsággal is megismerkednem, mint a Zénón paradoxon (marha érdekesnek találtam) és hé! spoiler Még Isten kérdésével is foglalkozott, és nagyon érdekes gondolatokat, elméleteket írt. Egyszóval, nagyon tetszett, elő fogom még venni. :))

>!
stella28
John D. Barrow: A végtelen könyve

Számomra ez a könyv nyitotta meg az utat (addig alapvetően humán érdeklődésű emberként) a természettudományos olvasmányok felé. Filozófia, kultúrtörténet, matematika, fizika, kozmológia egyetlen kötetben – mindez ráadásul jórészt közérthetően és nagyon olvasmányosan. A téma pedig, azt hiszem, a gondolkodó ember számára kimeríthetetlen.

>!
Zzss
John D. Barrow: A végtelen könyve

Azt hiszem a fülszöveg és az idézetek magukért beszélnek, nehéz lenne még mit mellé tenni. Életem egyik meghatározó, világszemlélet formáló könyve – néhány unalmasabb résztől eltekintve bővelkedik olyan gondolatokban, amitől leesik az ember álla. És a legjobb, hogy ezek nyitott végű gondolatok: csak elindítanak egy úton, hogy elkezdhesd máshogy látni a világot, rácsodálkozni és elhűlni, de nem adnak készre szabott válaszokat a kezedbe.

Mindent egybevetve: a végtelen egy lenyűgöző dolog.

>!
PogiB
John D. Barrow: A végtelen könyve

Sokszor unatkoztam olvasás közben. Talán mert túl sokat filozofált, vagy mert jóval több matekot vártam tőle. Mindezek ellenére azért volt benne érdekesség jócskán. Nem beszélve arról, hogy nélküle egy poénnal kevesebbet fogtam volna fel a Galaxis Útikalauzból.


Népszerű idézetek

>!
Khimaira

Püthagorasz úgy gondolta, a végtelen pusztító eszme, a Világegyetem rosszindulatú megsemmisítője. Ha a matematika háború lenne, akkor a harc a véges és a végtelen között folyna. A püthagoreusok csökönyösen hirdették a végtelen negatív jellegét. Úgy gondolták, hogy az 1-hez legközelebbi egész számok (tehát a „legvégesebbek”, abban az értelemben, hogy a legtávolabb vannak a végtelentől) a legtisztább számok.

88. oldal

5 hozzászólás
>!
Zzss

Immanuel Kant egyik tudománytörténeti érdeme, hogy világosan megkülönböztette az „igazi valóságot” az „észlelt valóságtól”. Amikor elménket és értelmünket az igazi valóság természetének megismerésére használjuk, annak természete megváltozik (de még ha nem is, nem tudhatjuk, hogy nem változott-e meg).

47. oldal

>!
Zzss

A végtelen mégiscsak lebilincselő téma. Ott találjuk mindenféle alapvető emberi kérdés gyökerénél. Lehetséges az örök élet? A Világegyetem egyszer majd megszűnik? Volt valaha kezdete? Van „széle” a Világegyetemnek vagy határtalan méretű? Bár könnyen el tudunk képzelni végtelen számsorokat vagy szüntelen óraketyegést, vannak másféle, érdekesebb végtelenek is. Milyen lehet a végtelen hőmérséklet vagy fényesség – az efféle fizikai jelenségek is lehetnek végtelenek?

18. oldal

Kapcsolódó szócikkek: végtelen
>!
Zzss

A legtöbben úgy gondolják, a végtelenség és a határtalanság ugyanazt jelenti. Pedig nem. Vannak véges dolgok, amilyen például egy golyó felülete, amelyek teljesen határtalanok. Egy légy akármeddig sétálhatna rajta körbe anélkül, hogy bármiféle korlátba ütközne.

15. oldal

>!
Zzss

Az örökkévalóság rémítő gondolat. Elvégre is, mikor lesz vége?
/ Tom Stoppard /

21. oldal

>!
Zzss

Azt, hogy az idő egyszer véget ér, legalább olyan nehéz elképzelni, mint tagadni. Mit is jelentene az idő vége? Milyen lenne? Leginkább valamiféle hatalmas katasztrófaként tudjuk elképzelni, amelynek során minden elpusztulna, de még azokban a mítoszokban is, ahol ilyen bekövetkezett, mindig történt valami ezután is.

21. oldal

>!
Zzss

Képzeljük el, hogy olyan világegyetemben élünk, ahol semmi nem egyedi, hanem minden csak a másolata valaminek. Semmi sem új, semmi sem eredeti. Semmi sem történik legelőször vagy legutoljára. Mindenkinek van ikertestvére, nem is egy, hanem végtelen sok.
Ez a különleges helyzet áll elő, ha a Világegyetem térbeli kiterjedése (térfogata) végtelen, és annak esélye, hogy élet jöhet létre, nagyobb nullánál. Ez azért lehetséges, mert a végtelen teljesen különbözik bármelyik véges számtól, akármekkora is legyen az.
Egy végtelen méretű világegyetemben végtelen sokszor következik be bármely esemény, amelynek van pozitív esélye. Bármely időpillanatban – például most – mindannyiunk végtelen számú másolata teszi ugyanazt, amit mi. És egyúttal végtelen sok olyan hasonmásunk van, akik éppen valami mást csinálnak. Mindannyiunknak végtelen sok hasonmása teszi most mindazt, amit nem nulla valószínűséggel megtehetünk.

141. oldal

>!
Zzss

Meglepő, de az idő is többféleképpen képes arra, hogy egyszerre legyen véges és vég nélküli. Az időt általában úgy képzeljük el, mint egy előttünk álló egyenes utat. Az idő igazán egyértelműnek tűnik. Minden egyes eseményről megállapítható, hogy egy másikhoz képest a jövőben vagy a múltban helyezkedik-e el. A Világegyetem azonban sajnos nem ilyen egyszerű. Gondoljunk az egy sorban menetelő katonákra: mindegyikük meg tudja mondani, hogy ki megy előtte, és ki utána. Ha viszont körben haladnak, és az első utoléri az utolsót, mindenki egyszerre lesz mindenki előtt és mindenki után! A sorrend megszűnik.

15. oldal

>!
Zzss

Szívesen képzeljük magunkról, hogy egy tökéletes madárlesből figyeljük a természetet, ahonnan mindent láthatunk és tanulmányozhatunk, és az úgy működik, mintha ott sem lennénk. Kant (1724-1804) azt állítja, hogy ez elméletileg lehetetlen.

Elménkben megvannak a megfelelő fiókok a dolgok megértésére, és a világról szerzett tudásunk elkerülhetetlenül ezekbe rendeződik. Ez pedig mindenképpen megakadályozza, hogy megismerjük a dolgok végső természetét, illetve, hogy megválaszoljuk az Isten létezésével és az élet értelmével kapcsolatos mély filozófiai kérdéseket.

47. oldal

>!
cassiesdream

Tehát ha minden lehetséges világ létezik, és egy szimulációban élünk, amelynek a törvényei nem teljesen konzisztensek egymással, akkor mi van? Nem motiváló, ha (szimulált) tudós vagy, aki megpróbálja kideríteni, hogyan működik a világ. Bármi megtörténhet ok nélkül. […] Robin Hanson szerint lehet, hogy ha valaki szimulált valóságban él, ez önmagában befolyásolja, hogyan cselekszik. A szimulált élményeknek, akármilyen valódinak tűnnek is, nagyobb valószínűséggel lesz hirtelen, váratlan vége, mint a tipikus valódiaknak. […]
Tudjuk, hogy egy filmben vagy a színházban egy sztárt jó színészek vesznek körül, akiknek együtt kell működniük vele, de ahogyan távolodunk a sztártól, rosszul fizetett színészek és statiszták következnek. Lehet, hogy a szimulált valóságban is ez a helyzet: a saját cselekedeteink által kevéssé érintett emberek csak rosszul szimulált szereplők, és nem sokat kell törődnünk velük. És – legalábbis Hanson szerint – ha valaki szimulációjának része vagy, légy szórakoztató! Légy híres! Legyél kulcsfontosságú szereplő! Ezzel megnöveled szimulált létezésed fenntartásának esélyeit, sőt mások esetleg szintén téged akarnak szimulálni. Ezen tulajdonságok nélkül olyan lehetsz, mint egy véget nem érő tévésorozat szereplője, akit gyorsan kiírnak a történetből, mehetsz nyaralni Vlagyivosztokba, és akár vissza se gyere.

183. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Brian Greene: Az elegáns univerzum
Mark Buchanan: Itt és mindenütt
Leonard Mlodinow: Eukleidész ablaka
Lee Smolin: Mi a gubanc a fizikával?
Ian Stewart: A végtelen megszelídítése
Florin Diacu – Philip Holmes: Égi találkozások
Simon Singh: A nagy Fermat-sejtés
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Bill Bryson: Majdnem minden rövid története
Leon Lederman: Az isteni a-tom