Hamu 172 csillagozás

John Cure: Hamu

AMIKOR ​A SÖTÉTSÉG RÁD BORUL, MÁR NINCS HOVA MENEKÜLNÖD!

Elek Sándor, az egykori magyar diplomata, feleségével, Olgával és két serdülőkorú gyerekével hosszú évek óta tehetős üzletemberként Moszkvában éli mindennapjait. Amikor az általa alapított magyar-orosz nemzetközi vállalkozás csődbe megy, és a hitelek miatt mindenüket elvesztik, a család egyetlen kiútja az marad, hogy az Olga családi örökségeként rájuk maradt és évtizedek óta üresen álló régi dácsába beköltözve önfenntartóvá váljanak.

Úgy tűnik, hogy a családnak sikerül megtalálnia az áhított nyugalmat, ám a Voronyezs melletti csendes erdő szélén megbúvó dácsa sötét titkokat őriz. A család tagjait szörnyű, rejtélyes álmok kezdik kínozni, és különös események sora veszi kezdetét: időnként hamut találnak a berendezések alatt, majd a bútorokon és a falon is égésfoltok jelennek meg, amik idővel tovább terebélyesednek. A házba érkező vendégek némelyike pedig nyomtalanul eltűnik. Amikor a terjedő égési nyomok már a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2021

>!
Álomgyár, Budapest, 2021
318 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635701131
>!
Álomgyár, Budapest, 2021
320 oldal · ISBN: 9789635701148

Enciklopédia 13

Helyszínek népszerűség szerint

Moszkva


Kedvencelte 10

Most olvassa 7

Várólistára tette 92

Kívánságlistára tette 79

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Katalin_V_Tóth>!
John Cure: Hamu

John Cure a misztikus thriller magyar királya. Ebben a könyvében Moszkvába kalauzol el, ahol Sándor életét kísérhetjük figyelemmel. Ő egy sikeres üzletember, aki Oroszországban rátalál párjára, Olgára és születik két gyermekük. Nyughatatlan férfi, akit elvarázsol a felső tízezer élete, a siker, a pénz világa. De egy rossz döntés következtében ki kell költözniük egy dácsába, ami a várostól messze van. Ott pedig furcsaságok történnek, melyek borzongató hangulatot adnak a kötetnek. A furcsa jelenések mellett még a maffia is megjelenik, ami fokozza az izgalmakat. Jól felépített, kliséktől mentes, fordulatos és egyben meglepetéseket tartalmazó regény.

8 hozzászólás
mate55>!
John Cure: Hamu

Ez a regény nem az, aminek eleinte mutatja magát. Erejét mindenképpen az adja, ahogy egy „bukott” apa drámáját olvashatjuk, ami már önmagában átélhetőbb, mint a tragikus veszteségekkel, vagy a különös balesetekkel együtt megszülető horror regények. Eleinte a rokonszenves: sikeres karakterek, napsütötte vágyak, érzelmek „táncolnak” az oldalakon, majd később a lelkileg darabjaira tört apát „láthatjuk”, amint igyekszik helyrehozni szorult helyzetét, de ehhez az kell, hogy önmagát is elfogadja. Feszítették az oldalakat, amiket a főszereplő körül kialakult lelkiállapotok hajtanak, amelyből a kezdeti jó érzéseink után igen hamar hanyatt-homlok menekülni vágyunk, mert egy olyan helyzetbe látunk bele, amiben igazából semmi keresnivalónk nem lenne, ami ráadásul a végére már lidércnyomássá válik… Cure bravúrja pedig azért működik, mert ezt a rideg színekkel operáló drámát, (közel sem horrort) elképesztő mennyiségű feszültséggel tölti meg. Ráadásként a végén pedig kötelező jelleggel jön a fordulat, ami nemcsak új megvilágításba helyezi az addig olvasottakat, de ezzel együtt is kerek egészet alkot, vagy írhatom úgy is, hogy kapunk egy hatalmas gyomrost, ami a legkisebb mértékben sem öncélú, hanem mondanivalójának aláhúzására szolgál. Összességében tehát kellemes kis olvasmány lehet a misztikus történetek kedvelőinek, vagy, akiket érdekel a kortárs hazai thriller- irodalom.

klara_matravolgyi>!
John Cure: Hamu

Őszintén, nekem ez kicsit csalódás volt. Az „ijesztgetős” részek nagyon jók voltak, emiatt fogok még az írónak bizalmat szavazni, de ezeket túlságosan elnyomták az Alex múltjáról szóló részek. Valamennyire ezek a jelenetek is jók voltak, de egy idő után azt éreztem, engem nem ez érdekel, én nem ezért vagyok itt. Nem is beszélve arról, hogy Alex egyre csak süllyedt lefele a szememben.

Amál P>!
John Cure: Hamu

Olvasás közben végig úgy éreztem, hogy hiányzik valami, de azért csak olvastam, mert érdekelt a történet és amikor befejeztem, akkor jöttem rá, hogy az izgalom, a borzongás hiányzott a könyvből. Vártam a hidegrázást, de nem jött el. Igaz, hogy volt bent két rész, ami elég durva volt spoiler , de ennyi. Maga a főszereplő is rettenetesen ellenszenves volt már a kezdetektől, kicsit sem tudtam megkedvelni. Viszont Olga, a felesége egy igazi határozott, öntudatos, okos asszony volt. Nem azt mondom, hogy rossz volt a könyv, de tud az író ennél sokkal jobbat is.

Cukormalac P>!
John Cure: Hamu

Akármennyire is fáj, el kell engednem ezt a könyvet – persze csak átvitt értelemben –, pedig biztos, hogy még sokáig kísérteni fog. Nem is tudom, olvastam-e már hasonlót, különösen hazai szerzőtől. Számomra ilyen egy valódi ötcsillagos pszichothriller, így kimondottan rossz érzés, hogy minden leírt borzalom ellenére véget ért Elek Sándor és családja története, de hát nem tehetek róla, hogy belezuhantam és addig nem álltam fel mellőle, amíg be nem fejeztem. Nem kis fenntartásokkal álltam neki az olvasásnak, de amikor már az első lapokon hevesebben vert a szívem a megszokottnál és éreztem a vérnyomásom emelkedését is, tudtam, hogy kivételes alkotással akadt dolgom. Ha másfélszer ekkora és belenyúlik az éjszakába, az sem érdekel, a Hamu egy olyan történet, ami garantáltan odabilincsel maga mellé.

Pazar kivitelezésű, pontosan és precízen megírt, végtelen aprólékossággal „elkövetett” lélektani drámát köszönhetünk John Cure-nak, én pedig biztos vagyok benne, hogy a jövőben minden létező könyvét megpróbálom majd felfalni, ugyanis most meggyőződhettem arról, mennyire érdemes. A nem sok jót ígérő (de egyébként csodálatos és a könyvhöz remekül illő) borító mellett kiemelkedő a szerkesztői-korrektori munka is, az a már-már arcátlan macska-egér játék viszont, amit a lapok végig játszanak az olvasóval, hát… Emlegetni fogom még egy darabig, az biztos. Amikor már azt hittem, Stephen King alaposan megedzett az idén, jön ez a sztori és végig feszültségben tart, görcsöl a gyomrom, zúg a fejem, végül azt sem tudom, hihetek-e annak, amit leírva látok. A remekül kidolgozott történet és hatásos képek mellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a karakterek emberi oldalára (már amelyeknek van egyáltalán) is nagy hangsúlyt fektet, így lesz ez egy valóban lélektani alkotás, ami szinte vasmarokkal, erőszakosan ragad meg és vág arcon azzal a felkiáltással, hogy hé, ember, itt az ideje felébredni!

Még egy kisebb összeget sem mertem volna tenni arra, hogy ennyire elnyeri a tetszésemet ez a regény, de mivel annyi pozitív véleményt hallottam róla, beadtam a derekamat. Az biztos, hogy Győrfi-Kiss József nen egy kispályás figura… Számomra igen csak kiemelkedik a szórakoztató irodalmi dömpingből egy ilyen tehetséggel és beleéléssel megírt darab, bátran merem ajánlani az elvetemültebbeknek, tessék nyugodtan megpróbálkozni vele, erős lélek és gyomor azonban mindenképp szükséges hozzá! Garantáltan folytatom az ismerkedést a szerzővel és igyekszem megismerni a további történeteit. Bízom benne, hogy a többi is hasonlóan elementáris hatással lesz majd rám.

>!
Álomgyár, Budapest, 2021
318 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635701131
Ferger_Jolcsi P>!
John Cure: Hamu

Nemrég figyeltem csak fel John Cure munkásságára, de alig vártam, hogy végre olvashassak tőle valamit, ki akartam tapasztalni, hogy tényleg olyan jó kis thrillereket ír-e, mint ahogy az a sok-sok pozitív értékelésekből látszódik.
Szerencsére nem kellett csalódnom a kötetben, nekem tetszett, izgalmas és fordulatos volt. Bár a kötet első fele egy kicsivel több izgalmat is elbírt volna, a második fele viszont mindenért kárpótolt.
Alex egy nárcisztikus üzletember, aki úgy gondolja, hogy van egy tökéletesen megvalósítható és sok pénzt hozó ötlete, így pénzt kér kölcsön a helyi maffiától, de nem éppen úgy alakulnak a dolgok, mint ahogy azt ő elképzelte. Kifosztva a vagyonukból elköltöznek a felesége dácsájába, ahol súlyosabbnál súlyosabb kalandokba keverednek.
A történet végén található fordulat nem ért teljesen váratlanul engem, bár a részletek kapcsán és a veszteségek súlyosságán én magam is megdöbbentem. Sajnáltam szegény Alexet, elég rendesen pórul járt.
link

6 hozzászólás
Regina_Elek>!
John Cure: Hamu

Múltban izzott tűz

Egy új élet veszi kezdetét a régen lakott dácsában, új tervek és álmok megvalósításával. Az álomból viszont igen hamar rémálom lesz, a békés otthont felemészti a sötétség, a félelem és a megmagyarázhatatlan történések. Ahol van hamu, ott volt tűz is, a válasz pedig a múltban találandó, az idő azonban vészesen fogy, míg a hamu egyre csak terjed.

A mű kellőképpen összetett, így aki egy egyszerű horrorra számít, az igencsak meglepődik a végkifejleten. Láthatjuk egy család drámáját, ahol egyes döntésekkel, hogy hullhat darabjaira minden, amit gondosan felépítettek. Bár többet kaptunk, egy egyszerű szellem sztorinál, a történet túlságosan rövid és egy parázsnyi ideglelés is elférhetett volna még.

https://anigersbooks.blogspot.com/2023/10/john-cure-hamu.html

Mónika_T P>!
John Cure: Hamu

Hosszú volt a felvezetés. Úgy a feléig kellett eljutnom, mire igazán történt is valami. Onnantól egyszerre lettek izgalmasak a múlt és a jelen történései. Csakhogy én több ijesztgetős részre számítottam. Amennyi volt, az viszont jó volt!
Rutinos pszicho-thriller olvasóként a végkifejlet sem lepett meg.

Rossznak egyáltalán nem mondanám, csak nekem és most ez kicsit kevés volt. A kedvemet viszont nem vette el az író többi könyvétől.

Kri_Anikó P>!
John Cure: Hamu

„Miközben egyik kérdést a másik után fogalmazta meg magában, ráébredt, hogy az emberek boldogtalanságának forrása épp az örök elégedetlenségük. Mindig többet akarunk. Mindig másra vágyunk.”
Úgy indult ez a történet, ahogy a legtöbb thriller. Félelmetes kísértetek, látomások. Jött egy maffia szál, majd üldözés, bújkálás. Nagyon szerettem, ahogy lassan, oldalról oldalra derül fény a titokra. Amikor közeledtem a végéhez úgy gondoltam, most már tudom, minden jóra fordul… de jött egy csavar. Ahogy a szerző az utószavában fogalmaz „A Hamu egy ilyen történet. Nem lehetett más vége.”

bambali>!
John Cure: Hamu

Első könyvem az írótól, és nagy elvárásaim voltak, mert tudom, hogy a hazai horror királya.
Megkönnyebbülésemre nem csalódtam.
A regény végig tudta hozni a feszült hangulatot. Torkom ragadott és nem eresztett, és még a könyv becsukása után is csak ültem és néztem, hogy ejha.
Szóval, le a kalappal!
Biztos, hogy fogok még olvasni John Cure horrort.


Népszerű idézetek

>!

Csakhogy a múlt megmásíthatatlan, és hálát kell adni, hogy létezik, hiszen azért van, mert emlékeztetnie kell arra, hogy a jelen máshogy is alakulhat.

241. oldal

2 hozzászólás
>!

Nekem mindig is te leszel a hősöm.

187. oldal

>!

Mert hogyan vehetjük fel a harcot egy láthatatlan ellenséggel?

67. oldal

Mónika_T P>!

Mindig is azt vallottam, hogy a boldog élethez kell egy csipetnyi őrültség, kell a jó humor.

14. oldal

Hellena P>!

Olga női megérzései olyan pontosan működtek, mint egy atomreaktor biztonsági jelzőberendezései.

228. oldal

betweenhorrortales >!

Soha nem tudtam igazán könnyen megnyílni másoknak. Zárkózott gyerek voltam, aki képes volt még a boltban, sorban állás közben is stresszelni azon, hogyan fog megszólalni, amikor rá kerül végül a sor.

7. oldal

>!

– Kezdhetjük? – kérdezi a velem szemben ülő ősz férfi.

(első mondat)

>!

A nők ösztönösen tesztelik a férfiakat. Keresik az alfahímet.

55. oldal

beecebocaღ>!

Miközben egyik kérdést a másik után fogalmazta meg magában, ráébredt, hogy az emberek boldogtalanságának forrása épp az örök elégedetlenségük. Mindig többet akarunk. Mindig másra vágyunk.

276. oldal

rókatündérlizi P>!

Kockáztatunk. Van, aki az otthona megteremtéséhez merül el az adósságban, van, aki a vállalkozásához vesz fel pénzt, és van, aki azért, hogy enni tudjon adni a gyerekének, és kihúzza a következő hónap elejéig. Mindnyájan a magunk szintjén nyomorgunk.

263. oldal

Kapcsolódó szócikkek: adósság · kockázat

Hasonló könyvek címkék alapján

Sienna Cole: Az ígéret szép szó
Farkas Anett: A 33-as beteg
Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása
Sienna Cole: Elmejáték
Sienna Cole: Ahol a százszorszépek nyílnak
Gillian Flynn: Holtodiglan
Linwood Barclay: Búcsú nélkül
Karin Slaughter: Apja lánya
James Patterson – J.D. Barker: A madártollas gyilkosságok
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Broken Dolls – Tönkretett babácskák