Highly ​Illogical Behavior 4 csillagozás

John Corey Whaley: Highly Illogical Behavior John Corey Whaley: Highly Illogical Behavior

Sixteen-year-old Solomon is agoraphobic. He hasn’t left the house in three years, which is fine by him.

Ambitious Lisa desperately wants to get into the second-best psychology program for college (she’s being realistic). But how can she prove she deserves a spot there?

Solomon is the answer.

Determined to “fix” Sol, Lisa thrusts herself into his life, introducing him to her charming boyfriend Clark and confiding her fears in him. Soon, all three teens are far closer than they thought they’d be, and when their facades fall down, their friendships threaten to collapse, as well.

Eredeti megjelenés éve: 2016

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Faber and Faber, London, 2016
250 oldal · puhatáblás · ISBN: 9780571330447
>!
256 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780525428183

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

Rileey>!
John Corey Whaley: Highly Illogical Behavior

Kissé bajban vagyok ezzel a könyvvel. Voltak jó pillanatai, ugyanakkor nem szólt hozzám, olyan, mint Svájc.
A történet komoly témája a pánikbetegség és az agorafóbia, és jó pont, hogy a hasonló könyvekkel ellentétben a szerző nem próbálta meg ezeket a mentális betegségeket nevetségesen idealizálni, nem gyógyult meg Solomon csak azért, mert barátai lettek. Viszont nem találtam meg a könyv üzenetét, hacsak nem az, hogy ne akard kihasználni valaki betegségét, hogy bekerülhess az egyetemre, aminek semmi értelme. Solomon igazából sosem jut arra az elhatározásra, hogy megpróbálja legyőzni a betegségét, és amikor elhagyja a házat, a körülmények és az ígérete miatti bűntudat kényszeríti, de utána minden marad a régiben.
Azzal sem voltam kibékülve, hogy a szülei folyamatosan piedesztálra vannak emelve, amikor részükről tök oké, hogy a fiuk 3 éve nem hagyta el a házat, és semmit nem tesznek ellene, hogy ez változzon, Solomonnak mindennap meg kell küzdenie a rohamaival, de se gyógyszert, se terápiát nem kap, és ezek a csodás szülők ignorálják a tényt, hogy hosszútávon milyen egészségügyi következményei lesznek ennek. Ráadásul még magára is hagyják, hogy randizni menjenek, mikor el kéne, hogy tereljék a figyelmét, hiszen a rohamokat a túlagyalás váltja ki, ami legjobban egyedül abszolválható.
Sosem derül ki, hogy mi a betegség katalizátora, talán lehetne az, hogy Solomon meleg, de ha ez így lenne, nem vállalná fel nyíltan a családjai és az újdonsült barátai előtt. Hiányoltam a kiváltó okokat.
Kapunk még egy furcsa szerelmi háromszöget is, aminek a megoldását elfelejtette megírni az író (a végén tippelgetni lehet, de annak a levélnek nem sok értelme van).
A karakterek viselkedése néha illogikus, már alapból azt furcsának találtam, hogy Solomon csak úgy lazán beengedi Lisát az életébe, egyébként meg még csak nem is depressziós 3 év elszigeteltség után.

Csibike>!
John Corey Whaley: Highly Illogical Behavior

Na hát ez egy kicsit se eleje se vége könyv volt. Voltak rettentő jó elemei, de voltak olyanok is, amik teljesen értelmetlenek és megmagyarázatlanok voltak.
Először is: hogy jutottunk ide? A könyv tulajdonképpen Solomonnal, Lisával és Clarkkal kapcsolatban is belevág a könyv közepébe, és szerintem nagyon jó lett volna látni, hogy a három szereplőnk hogy jut oda, ahol van? Látjuk, hogy mi van, de azt nem, hogy miért és hogyan alakult ez ki?
Solomon karaktere egyébként szerintem rendkívül jó volt. Mind Lisa részéről, mind véleményekben is láttam megfogalmazva, hogy fura, hogy túl normális, de szerintem nem fura. Sokan egy mentális betegséget az összes mentális betegséggel azonosítanak, mintha valaki, akinek van egy ilyen rendellenessége, az rögtön egy életképtelen, szánalmas senkiházi, mikor ez általában nem így van. Solomon agorafóbiás és pánikbeteg. Ez nem jár alapvetően együtt azzal, hogy teljesen őrült az egész gyerek. Képes kommunikálni, van humorérzéke, képes beszélni az érzéseiről és a problémáiról. Húha. Nem tudom, hogy ezen miért kell meglepődni. Van két, egymással szorosan összefüggő, elég szoros mentális betegsége, és hogy őszinte legyek, szerintem manapság nehezebb olyan embert találni, aki nem mondhatja el ugyanezt magáról. Ettől függetlenül még nem lesz belőlük, vagy talán pont belőlünk egy teljesen őrült, fura szerzet.

Ami számomra sokkal érthetetlenebb volt, az Lisa. Most komolyan nem veszi észre az összefüggést, hogy egy olyan szakmát céloz meg, amihez TELJESEN inkompetens? És nem az esze miatt, de a pszichológia szaknál nem az észnek kellene első helyen lennie. Hanem azért, mert rohadtul önző, a pszichológia meg pont arról kéne, hogy szóljon, hogy másoknak hoyan segítünk, nem az, hogy hogyan használjunk ki másokat a szakmai előrehaladásunk érdekében. Remélem, hogy nem veszik fel, bár, ha az esszéjét nézzük, akkor szerintem biztosra is vehetjük :D

Clark meg szegény olyan szinten üres volt, hogy az nem igaz. Jó szereplő lehetett volna, ha egy kicsit kibontják, és nem csak egy vízilabda mániás agyatlan sportembernek állítják be, és a vel kapcsolatos szerelmi háromszög is érdekes lehetett volna, ha ez megmagyarázza a dolgokat. De ismét nem magyarázott meg semmit. spoiler

Viszont, a nyelvezete felettébb egyszerű, szóval angolul tanulóknak meleg szívvel tudom ajánlani, és igazából olvasmányos is, mert az embert hajtja előre a kíváncsisága, még akkor is, ha a végére alig valamire kapunk választ :'D

Treacle>!
John Corey Whaley: Highly Illogical Behavior

Szerettem volna aludni egyet erre a könyvre, mert amikor befejeztem, abszolút nem tudtam eldönteni, hogy tetszett vagy sem. Sajnos az alvás nem sokat segített a döntés meghozatalában, de legalább rájöttem, hogy nem értem a történetet.

Az alapötlet tiszta: adott Solomon a 16 éves, súlyos agorafóbiában szenvedő tinédzser, aki 3 éve ki sem mozdult a négy fal közül, valamint az ambiciózus, pszichológus-palánta Lisa, akinek úgy tűnik, semmi sem szent és sérthetetlen a céljai elérésének érdekében. Elhatározza, hogy meggyógyítja Solomont, és ezzel biztosítja magának a helyet az ország egyik legjobb pszichológus képzésén.

Alapból Lisa karakterétől a hideg futkosott a hátamon, árad a lányból az önteltség, a felsőbbrendűség, minden oldalról visszaköszön a számító természete. Okosnak, ügyesnek és tehetségesnek gondolja magát, de pillanatok alatt megvezetik. Azonban ettől még el is tudok vonatkoztatni, mert mindemellett mégis segít Solomonnak – összességében jót tesz, csak rossz a motivációja. Clark ezzel szemben barátnője szöges ellentettje: nem tudja, hogy mit akar kezdeni az életével, nem kimagasló tehetség, nem is túl okos. De szereti és élvezi az életet, a hatalmas szíve a helyén van, ezektől pedig rögtön szimpatikussá válik.
Az igazi fejtörést Solomon karaktere okozza. Egyszerűen nem értem, hogy mitől van agorafóbiája. A könyv olvasása közben kiderül, hogy az emberekkel nincs baja, hisz Lisát és Clarkot meglepően egyszerűen beengedi az életébe. Nem fél kimondottan a nyílt terektől sem. Feltehetően szociális szorongásos zavarban szenved, de sosem derül ki, hogy miért, illetve ha így van, akkor hogyan barátkozik össze mindenféle komolyabb nehézség nélkül a többiekkel.

Bevallom, nem tudom eldönteni, hogy az agorafóbia ábrázolása reális-e a könyvben. Lehet, hogy az én hozzáállásommal van a probléma, hogy mindenképpen keresek valami kiváltó okot vagy legalább valami magyarázatot. De nehéz nem azt érezni, hogy Solomon betegsége nincs komolyan véve. A szülők részéről abszolút – hiszen hagyják, hogy a fiuk diktálja a feltételeket, és ennek eredményeképpen ne járjon pszichoterápiára –, de valamilyen szinten az íróéról sem: az első oldalakon felvázolt súlyosság ugyanis nem tükröződik a regény további részében.

Mindezek ellenére a könyv olvastatja magát, a karakterek közötti interakciók többnyire szórakoztatóak, és komoly témát feszeget, amire nem ad megoldást pár hónap leforgása alatt. Ha a vége másképp zárulna, akkor megadnám rá a 4 csillagot, az utolsó fejezet azonban eléggé keserű szájízt hagyott maga után.


Népszerű idézetek

Kikiriki>!

That’s what we do sometimes. We let people disappear. We want them to. If everyone just stays quiet and out of the way, then the rest of us can pretend everything’s fine. But everything is not fine.

Kikiriki>!

He was afraid of the world, afraid it would find a way to swallow him up. But, maybe everyone was sometimes.

Kikiriki>!

He was an astronaut without a suit, but he was still breathing.

Kikiriki>!

And then he spent three years wondering why everyone found that so hard to understand. All he was doing was living instead of dying. Some people get cancer. Some people get crazy. Nobody tries to take the chemo away.

Kikiriki>!

What he feared the most was that all this hiding had made it impossible for him to ever be found again.

Kikiriki>!

I don't want to lie about who I am, even if it doesn't matter. It's who I am. It's part of me.

Kikiriki>!

And, long after Clark had gone home, Solomon stayed up wondering if everyone falls in love with someone who can't love them back.

Kikiriki>!

But I know what it's like to constantly think about a life you aren't living.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kelly Oram: The Avery Shaw Experiment
Rachael Lippincott – Mikki Daughtry – Tobias Iaconis: Five Feet Apart
Rainbow Rowell: Carry On
Adam Silvera: They Both Die at the End
Kelly Oram: Cinder & Ella
Maggie Stiefvater: Mister Impossible
Becky Albertalli: Simon vs. the Homo Sapiens Agenda
Katie McGarry: Crash Into You
Jennifer Niven: All the Bright Places
Meredith Russo: Birthday