Káosz (Káosz-ciklus 1-2.) 73 csillagozás

John Caldwell: Káosz John Caldwell: Káosz

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Skandar Graun, az ember apától és ork anyától származó félvér sosem bocsátja meg a világnak korcs mivoltát. A Káosz istenének harcos-papjaként fogadalmat tesz, hogy kiírtja az összes embert, de legfőképpen Peltárt, szülei gyilkosát. Ám az idők folyamán Peltárból nagy hatalmú varázsló vált, míg Skandar Graun koszos korcs maradt. A félork buzgón imádkozik és istene segítségét kéri bosszújához. Azonban Yvorl, a Káosz istene csak akkor hajlandó támogatni őt, ha előbb a szolgája azzal bizonyítja érdemességét, hogy megszerzi a Káosz Szavát, a sokak által kutatott ősidőkben eltűnt varázsszert. Skandar Graun útra kel szedett-vedett társaival, hogy végrehajtsa a feladatot és bevégezze bosszúját, ám hamarosan rádöbben, hogy a célhoz vezető út göröngyösebb, mint képzelte. A mogorva félvérből kétlábon járó pestis válik: mindenki elhullik mellőle, akit szeret.

Eredeti megjelenés éve: 1993

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Cherubion Fantasy Exkluzív Cherubion

>!
Cherubion, Debrecen, 1999
518 oldal · ISBN: 9639110523 · Illusztrálta: Szendrei Tibor
>!
Cherubion, Debrecen, 1993
418 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637841245 · Illusztrálta: Szendrei Tibor

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Skandar Graun


Kedvencelte 24

Most olvassa 4

Várólistára tette 19

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Carun P>!
John Caldwell: Káosz

Olyan fantasy könyveken nevelkedtem, ahol még a hősök jók voltak és önzetlenek, folyamatos harcban álltak a gonosszal, megmentették a világot valamilyen veszélytől, aztán boldogan éltek, amíg meg nem haltak… bla-bla-bla…

Aztán 1993-ban az egyik osztálytársam a kezembe nyomta a Káoszt, a következő szavak kíséretében: Ezt el kell olvasnod!
Elolvastam… aztán még egyszer, aztán minden évben egyszer. Tetszett? Háthogyafrancbane?! :D Ez a könyv alapjaiban változtatta meg a fantasyhoz (és orkokhoz) való viszonyomat :)

Azóta felnőttem, de több mint húsz év után is ugyan olyan lelkesedéssel vágok bele Skandar Graun kalandjaiba. Miért? Mert minden hibája ellenére is baromi jól szórakozok rajta! Ennél több nekem nem is kell :)

Traclon>!
John Caldwell: Káosz

A két régi jó, klasszikus első regénye az örök kedvenc Káosz-ciklusnak. Itt ismerkedhetünk meg először Skandar Graunnal, aki egy olyan tökéletesen összetett és kidolgozott karakter, hogy minden hibája (mert van ám neki bőven) ellenére sem lehet nem szeretni. Akárcsak magát a könyvet. Kalandos, izgalmas fantasy, jó adag humorral, vérrel és agyvelődarabkákkal, mind tökéletes adagolással, egyik sem eltúlzott mennyiségben.
Véleményem szerint a magyar fantasy-irodalom egyik alapműve, többszöri újraolvasás után sem unható meg.

>!
Cherubion, Debrecen, 1999
518 oldal · ISBN: 9639110523 · Illusztrálta: Szendrei Tibor
Leliana>!
John Caldwell: Káosz

Nem szívesen lennék barátja ennek a félfülű féleszű félorknak, féltvén a kis életem, de a kalandjain remekül szórakoztam. :) Az biztos, hogy a műfaj nem 100%-ig nekem való, de szerintem nagyon jól megírt könyvet tarthattam a kezemben, amin hol jókat mosolyogtam, hol izgultam, egyáltalán nem bánom, hogy belefogtam, sőt, az sem kizárt, hogy a folytatásoknak is adjak egy esélyt, főleg azért, hogy megtudjam, hogy zárult a második történet. :) (Tyúkbélszagú) Főszereplőnket nem tudtam nem megkedvelni, bár egyszer csalódást okozott, ezt a csorbát ki is köszörülte a végére, és többnyire inkább sajnáltam, nem lehet könnyű így élni..

Master_Miller>!
John Caldwell: Káosz

Anno beszerezhetetlen volt, számámra a két legunalmasabb sztorit tartalmazta, de olyan fontos alapokat tett le, amik egyrészt megkerülhetetlenné teszik őket, másrészt a csak sorozat többi részéhez képest gyengék.

Tograh_Silur>!
John Caldwell: Káosz

Fiatalkorom egyik nagy kedvence, így közel 20 évvel vénebb fejjel is remek szórakozást nyújtott.
A könyvet nem kell komolyan venni, akként kell kezelni ami, egy könnyed humoros kikapcsolódás a káosz világán.

Praetorianus P>!
John Caldwell: Káosz

Kamaszkorom meghatározó olvasmánya volt Nemes István szinte teljes (addigi) munkássága, és lám, 25 évvel az első óvatos ismerkedés után még mindig működik a kémia. Bár annak idején annyiszor olvastam az eredeti történeteket (az első öt részt, mert számomra ez így kerek egész), hogy kis túlzással még a párbeszédeket is képes voltam itt-ott felmondani, mára erősen megkoptak az emlékek, így izgalmas volt régi/új ismerősként üdvözölni a két regény spoiler csapatának tagjait.
Érdemes egyáltalán írnom bármit a történetről? Végül is nincs fantasy-kedvelő ember, aki ne ismerné őket. Kis túlzással akkor jelentek meg a rendszerváltás utáni erősen megkérdőjelezhető minőségű könyváradatban, amikor itthon még semmit sem olvashattunk ebben a stílusban a hobbitok végtelen menetelésén kívül. Persze nem lenne illő Tolkienhez hasonlítani, mert ez itt kevésbé szépirodalom, mint szárnypróbálgató ponyva, abból azonban kiemelkedő. Talán soha nem is akart több lenni, és ezt jól is teszi. Volt szerencsém spoiler olvasni a legutolsó kötetet is, nem is beszélve az egyik Skandar Graun előzménykötetről, és őszintén szólva erős visszaesésnek ítéltem meg őket. Persze látszott rajtuk, hogy idővel rengeteget javult Nemes írói stílusa, én azonban még ezeken a régi, sőt klasszikus történeteken át ismertem meg őt, és ragaszkodom a kissé néhol meg-megdöccenő szövegekhez.
Az én kiadásom a Cherubion exkluzív változata, mely az első két regényt tartalmazza.

A káosz szava
Ez a kedvencem a sorozatból, talán főleg a nosztalgiafaktor miatt. Itt még komorabb volt a hangulat, kevesebb a humor, mint a későbbi kötetekben. A szereplőgárda bőséges, hiszen csak a „csapat” tagjainak száma egy tucatra rúg, így talán nem lesz meglepő, hogy a főhős Skandar Graunon kívül mindenki papírfigura. Persze mindenki megkapja a maga kis történetét (sőt, ezek külön kötetben később meg is jelentek), de a szereplők mélysége itt még a „magas volt, meg testes, meg sebhelyes” stílusú leírásokban csúcsosodik ki.
Ebben a történetben ismerjük meg a félork harcos papot, akit lényegében az éltet, hogy megtalálja egyszer szülei gyilkosát. A véletlen juttat a kezébe egy levelet, ami éppen felfedi az illető hollétét, mindezt pont akkor, amikor a tucatnyi jó- és rosszarcú útitárs akad a nagy kalandhoz. A gyilkos keresése közben pedig várja őt isteni küldetése, egy számára ismeretlen varázslat megszerzése. Rendkívül eredeti :) Mindenesetre része a magyar fantasy történelmének…

A káosz szíve
Közvetlen folytatása az első történetnek. Skandar Graun teljesítette a küldetését, bár nem éppen úgy, ahogy Yvorl elvárta tőle. Büntetésül a káosz létsíkján köt ki, ahogy újabb titokzatos dolgot, a káosz szívét kell megtalálnia, egyrészt hogy kijusson az entrópia földjéről, másrészt hogy megbékítse istenét.

Nos, az első kötet, mint írtam, a nagy kedvenc a sorozatból, azt a hangulatot a későbbiekben már nem sikerült űberelni az írónak. A másodikat csak a kiemelkedően jó első miatt érzem erős visszaesésnek, de magában szemlélve az is alulról karcolgatja a tökéletest. Így tehát a gyűjteményes kiadás sem kaphat kevesebbet a maximális pontnál.

KreinekerHerbert>!
John Caldwell: Káosz

Hát igen hol egyet értve a többiekkel , hol persze nem is. Igen ez a KÁOSDZ CIKLUS kimondottan forradalmi, szinte tündöklik „ a KÁOSZBAN”.Legjobb mindenki kezdje ell.

Kallós P>!
John Caldwell: Káosz

Az a baj, hogy John Caldwell összes könyvére 100%-ot tudnék adni. A kilencvenes években faltam a regényeit. Számomra Fantasy-ba etalon. Nem túlzás azt állítani, hogy Tolkien-hez hasonló színvonalú író.

Eszter_Csepi>!
John Caldwell: Káosz

Ezzel a sorozattal veszítettem el fantasy-szüzeségemet. Ugyan, megnézem már, mi ez a vacak, hogy annyi van belőle a szerelmem polcán! Azóta a tizedik kötet fölött járok. John Caldwell zseniális.


Népszerű idézetek

Leliana>!

Ez aztán a nő! Fülig szerelmes lett belé; persze csak az egyik füléig, mivel a másik hiányzik.

105. oldal

1 hozzászólás
Carun P>!

Skandar Graun nem vette zokon; rég hozzászokott már ahhoz, hogy szolgaként bánnak vele, és csöppet sem zavarta ez a helyzet. Hiszen a végén mindig ő volt az, aki utoljára röhögött — a vele gúnyolódók áldozati máglyájánál.

Kapcsolódó szócikkek: Skandar Graun
Leliana>!

A titokzatos kitétel felkeltette a kíváncsiságát. Verghaust, az ördögök hercege válaszol a kérdéseire? Hat kérdésre; igennel vagy nemmel.
Skandar Graun némi habozás után felolvasta a varázslatot. Amikor az utolsó szótagot is kiejtette, a fekete éjszaka még inkább elsötétült, és úgy érezte, mintha komor árnyak vették volna körül.
A sötétből baljóslatú szempár meredt rá. Vörösen izzó szempár. Elképzelhetetlenül mély hang dördült fel.
– Kérdezz, halandó! Verghaust válaszol néked.
Skandar Graun megköszörülte a torkát.
– Ezek szerint… hat kérdésem van?
– Nem. Már csak öt.
Ez nem volt valami eszes cselekedet. Skandar Graun az ajkába harapott. Mi a fenét kérdezzen? Máskorra kellene tartogatni.
– Ha most nem kérdezek többet, válaszolsz legközelebb?
– Nem.
A fenébe! Két kérdés már elment hiába. A harcos-pap lázasan törte a fejét. Mi után tudakozódjon?
– Fenyeget valamilyen veszély?
– Igen.
Erre megrémült.
– Miféle?
A válaszom csak igen vagy nem lehet – hallatszott Verghaust síron túli hangja.
A félork riadtan nézett maga elé.
– Most azonnal menekülnöm kellene? – nyögte.
– Igen.
Skandar Graun felugrott, és azonnal szaglászni kezdett, de csak saját rothadt csirkebélre emlékeztető, jellegzetes orkszagát érezte, és ez némileg megnyugtatta.
– Nem hazudsz, Verghaust? – kockáztatta meg.
– Nem.
Skandar Graun ismét szaglászott.
– Ez már a hatodik kérdésem?
– Igen.

221. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Skandar Graun
2 hozzászólás
Carun P>!

— Na, mit bambulsz, te búslakodó marha? Nesze a söröd… Ugyi, hogy ki bírtad várni, míg kihozom. Nem döglöttél szomjan… sajnos.

Carun P>!

— Aki itten akar haladozódni által, az kell megfizetődni adó.
A félork pap nagystílűen pillantott végig a rongyos, mocskos, szedett-vedett kompánián. — Az én nevem Skandar Graun — hangsúlyozta jól érthetően. — Nálam az a szokás, hogy amerre áthaladok, ott nekem fizetnek adót. Ehhez mit szólsz?
A manókirály nem túlságosan jött zavarba.
— Akkor is, ha harminc harcos mérgezett nyila meredeződik rád? — kérdezte ártatlanul. Intésére újabb huszonhat manó lépett ki a bokrok közül, íjjal a kézben. Ez azt jelezte, hogy a manókirály nem tud számolni.
Skandar Graun megköszörülte a torkát.
— Mit mondtál, milyen adót kell megfizetnem?

Kapcsolódó szócikkek: Skandar Graun
Haarkon>!

Évközép napjának komor éjszakáján minden jő szándékú lény kerüli az évszázados gonoszság áporodott leheletétől kísértett Rontás Erdejét. Akadnak azonban olyanok, kik tudatlanságukban vagy gőgösségükben alábecsülik a fenyegetést, s vakmerően e kísértet járta területre merészkednek. És megint csak akadnak még mások – kik, ismervén némelyek botorságát, buzgón lesnek ezen meggondolatlanokra.

Leliana>!

Ez az ajtó valószínűleg nem más, mint egy Portál.
– Micsoda? – ébredt fel Skandar Graunban az érdeklődés. – Poros tál?

251. oldal


A sorozat következő kötete

Káosz-ciklus sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Jenn Lyons: Királyok Veszte
Andrzej Sapkowski: Az utolsó kívánság
Cameron Johnston: Az áruló isten
Rick Riordan: A kígyó árnyéka
Brian McClellan: Karmazsin hadjárat
Colleen Houck: A tigris utazása
Sherrilyn Kenyon: Bűnös éj
Kevin Hearne: Hounded – Üldöztetve
Mark Lawrence: Tövisek Császára