Isten ​és Stephen Hawking 11 csillagozás

Mégis ki tervezte a mindenséget?
John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking

„Kétségtelenül ​grandiózus kijelentés az, hogy megfosztottuk Istent a trónjától. (…) Ha már ilyen nagy a tét, méltán elvárhatjuk Hawkingtől, hogy állítása megalapozott legyen, hogy érvei kiállják a szorosabb vizsgálat próbáját. Erre a vizsgálatra kerül hát sor az itt következőkben.”

A jeles tudós, Stephen Hawking A nagy terv című könyve a közelmúlt egyik igen népszerű hozzájárulása az „új ateizmus” vitájához. Ez ugyanis azt állítja, hogy az univerzumot nem Isten, hanem maguk a fizikai törvények hozták létre. Lényegre törő és nyíltan érvelő válaszában John Lennox oxfordi matematikus megvizsgálja Hawking logikáját. Eleven, közérthető nyelven mutatja be érvelésének leglényegesebb elemeit, majd világosan felvázolja a legújabb tudományos, illetve filozófiai módszereket és elméleteket annak bizonyítására, hogy ezek ahelyett, hogy tagadnák, egyenesen valószínűsítik az ő létezését.

John C. Lennox (sz. 1943), PhD, az Oxfordi Egyetem matematika professzora, a Green… (tovább)

Eredeti cím: God and Stephen Hawking

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Koinónia, Kolozsvár, 2016
128 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789731651200 · Fordította: Visky S. Béla

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Stephen Hawking


Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Márta_Péterffy P>!
John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

Most ez nekem nehezebb volt, mint gondoltam. A lényeget értettem persze, de sajnos nem eléggé ismerem Hawking életművét, csak felületesen.
Azon megrökönyödtem, hogy Hawking a filozófiát ennyire elutasította, kitörölte volna a társadalomtudományok közül is, a természettudomány hatalmas fölényét hangoztatva. Lennox rámutat ennek a képtelenségére, az egyéb érvei sem érdektelenek, de van, ami nekem fura, ennek kifejtése egy hosszú téma lenne.
Elolvastam más értékeléseket, bizonytalanságom miatt, nagyon tetszett @Aigi értékelése, lásd ott:)

7 hozzászólás
mohapapa I>!
John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

Karcsú kis könyvecske, alig százhuszonnyolc oldal; tegnap vettem ki a könyvtárból, és lásd, mára el is olvastam, pedig nem voltam teljesen dologtalan.

Egy parttalan és valószínűleg soha el nem dönthető vitához szól hozzá a könyv: létezik-e Isten, a tudomány és a vallás kizárják-e egymást, illetve valóban befellegzett Istennek a modern tudomány eljövetelével? Teszi mindezt a világ egyik legnagyobb tudósára, Stephen Hawking-ra, annak is A nagy terv című könyvére reagálva. (Hű, tényleg, írjam csak fel azonnal a könyvtári listámra! Fel is írtam.)

Hawking beáll azoknak a nagy nevű tudósoknak a sorába, akiknek az élén egyértelműen a vallás-gyűlölő Dawkins áll. Azoknak a sorába, akik tudományos tudásukat és tekntélyüket bevetik a vallás és Isten eltüntetése érdekében.

Jelen könyv írója John C. Lennox reagál Hawking A nagy terv című könyvére. Lennox nyíltan, bevalottan keresztény. Vagyis hisz Istenben, mégpedig egy személyes, mindenható, örökkévaló Istenben, akinek Fia, Jézus Krisztus eljött erre a Földre, hogy megváltsa, aki hisz benne. Mindezt Lennox egy pillanatig sem titkolja, de csak az utolsó pár oldalon tolja előtérbe, akkor is csak Hawking-ra reagálva, a csodákkal kapcsolatban.

Mondom, vékony a könyvecske, ezért nyilván nem szedi cafrangokra Hawking írását. A könyv nagy része Hawking alaptételéről szól, miszerint kezdetben nem volt semmi, csak a gravitáció. Lennox erre a mondatra, gondolatsorra fűzi fel a maga érveit (ellentmondás, állítja Lennox, mert ha volt gravitáció törvénye, akkor a semmi már valami, de/ha/és hogyan teremt egy törvény, és megteremtheti-e önmagát az univerzum?)

Majd rátér Hawking multiverzum és M-elmélet fejtegetéseire, és ezekről az érvekről még könnyedebben bebizonyítja, hogy meglehetősen súlytalanok. Teszi ezt más, nagy nevű tudósok szavaival, akik nem voltak szégyenlősek szembeszállni Hawking nézeteivel.

Ezek után következik a csodákról való polémia, ahol Lennox leginkább C. S. Lewis szavaival világít rá, hogy a csoda és a természeti törvények nem zárják ki egymást.

Világos, tömör érvelés, nem merül el felesleges részletekben, számomra ezzel a százhuszonnyolc oldallal elpelyhesítette Hawking mondanivalóját. Jó, könnyű neki, az alapvető nézeteim az övéhez állnak közel, és sokkal távolabb az ateista nézőponttól.. A harcos ateistától meg végképp.
Mondjuk egyfelől értem én, hogy Lennox az ateizmustól egyből a Biblia Istenéig jut el, de közben nem értem, hogy miközben a logikára, észre, ok-okozatra hivatkozik, hogyan lehet egyből a Biblia Istenég eljutni? Első lépésben miért nem áll meg egy kicsit messzebb, hiszen az sokak számára sokkal elfogadhatóbb lenne, és nem lógna ki a hitterjesztés lólába. Ami szintén nem önmagában baj, hanem azért az, mert ez sokak szemében súlytalanítja az érveit. Holott a kettőnek voltaképpen semmi köze egymáshoz. Mármint Lennox tudományos és logikai érveinek ahhoz, hogy mindezt hívő keresztényként írja.

Bevallom, a legérdekesebb fejtegetés számomra az volt, amikor Lennox bemutatta, hogy Hawking temeti a filozófiát, majd szinte azonnal metafizikus fejtegetésbe kezd. S ezen a ponton van bennem egy marha nagy kérdőjel.
Egyszerűen nem értem ugyanis sem Dawkins, sem Hawking, sem egy volt keresztény ismerősöm, sem némely ateista Moly-társak harcos ateizmusát. Mert voltaképpen mi múlik rajta? Komolyan gondolhatja bárki, hogy az emberek a vallástól egyszerűek? Komolyan gondolhatja bárki, hogy az emberek szomjasak a valódi ismeretre, és az majd felemeli őket? Vajon emelkedett-e az Ész istenítése, a francia forradalom óta bármekkorát is az emberiség erkölcse, morálja? Az ateizmus térnyerése óta vajon jobbá, szeretőbbé, szolidárisabbá lettek-e az emberek, összetartóbbak-e a családok, nemzetek, társadalmak? Az észre hivatkozó liberalizmus békét, egészséget, harmóniát hozott-e a mindennapokba?
De persze máris és azonnal felteszem a kérdést: a vallás, az egyházak, gyülekezetek megtették-e ugyanezt?

Nem mondom, hogy teljesen feleslegesen az igazság megismerésére törekedni, mert dehogy mondok ilyet! Már Jézus is azt mondta: az igazság szabaddá tesz. (Aztán rab lett és meghalt. Igaz, aztán feltámadt.) De valahogy úgy fest, hiába bármilyen igazság, csak nem jön az a szabadság, bárhogyan is értelmezzük, bárhonnan is várjuk. Lehet hogy a szabadság fogalmával vagyunk bajban?

S vajon Hawking-nak vagy Lennox-nak a jobb? Ki a boldogabb? Hawking, mert felvilágosultan elveti az ósdi babonákat, és hisz a tudományban, mint egyetlen vezérlő erőben, vagy Lennox-nak, aki az Isten megváltott gyermekének tartja magát? S most nem a szajkózott, egyen-válaszra vagyok kíváncsi, hanem arra, melyik ember érzi a maga hite, vallott ismerete miatt boldogabbnak magát? Nem tudjuk meg úgysem soha…

A könyv voltaképpen tudományos vita egy olyan területről, ami kutathatatlan, eldönthetetlen, csak következtetni, valószínűsíteni és hinni lehet. Bármelyik oldalról. De élvezetes, okos kis könyv ez. Végső soron megtudjuk belőle, hogy a legnagyobb elmék is csak emberek (és itt a „csak” nem lefokozás, hanem empátia), akiknek meg van a maguk korlátja, prekoncepciója és hite.

Afelől is van kétségem, hogy Isten-telenített társadalom lenne-e a sokkal jobb, vagy egy Istennel teli? Úgy vélem, az egyik a hinek, a másik a behinek területe, ha az analógia kicsit el is csúszik. Egyik sem jobb vagy rosszabb önmagában, de az ember mindkettőt gallyra tudja vágni. Egyikben sem jó élni, mindkettőre volt már példa a történelemben.

De jó élni. S valami számomra is érthetetlen módon nekem valahogy jobb, hogy Lennox érvei a meggyőzőbbek…

5 hozzászólás
Sytka>!
John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

Lennox könyve rövid és az értékelést sem érdemes nagyon elhúzni: ez egy remek, sziporkázó, szókimondó, érthető apologetikai munka. Lennox nagy tehetséggel mutat rá az ismert fizikus világkeletkezési modelljének – azaz leegyszerűsítve az önmagát létrehozó Univerzumról szóló filozófiai spekulációnak – a tarthatatlanságára. Közben érthetően és helyesen hívja fel a figyelmet arra is, hogy a multiverzumról szóló elképzelések miért szolgálnak elégtelen menedékül azoknak, akik Istent minden áron szeretnének kizárni, mint a Világegyetem(ek) megalkotóját.

Mégis, a komoly témák és felvetések mellett az egyik bennem legerősebben megfogalmazott gondolat az volt, hogy valahogy így kell érthetővé és szórakoztatóvá tenni a filozófiát és a teológiát. Lemászni az elefántcsonttoronyból és közérthetően, olvasmányosan, mondhatni vagányul beszélni egyébként magasröptű kérdésekről – nos ez az, amit John Lennox és ez a könyvecske igen jó színvonalon nyújtani képest. És ez nem kevés, mondhatni előremutató tett.

18 hozzászólás
csucsorka IP>!
John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

Teljesen satu vagyok a matematikához és minden társtudományához.
Az univerzum lenyűgöz, de meg sem kísérlem megérteni.
Tudományos érdeklődésem meglehetősen passzív.
Mindig rendkívüli erőfeszítés volt felkészülni a természettudományi vizsgáimra és számot adni a megszerzett tudásról, mert én megrekedtem egy öt éves szintjén. A fény és hangtünemények nekem Istentől jöttek, a Nap felkel és nyugszik a maga rendje szerint… Sosem kutattam miérteket, nekem a késztermék tökéletes volt. Van, mert Isten teremtette – működik, mert Isten működteti.

Ez a könyv mégis addig kellette magát, míg be nem gurultam és falni nem kezdtem.
Mert hogy falható. Érthető és élvezetes.
A sok tudóstól származó idézet is nagyon tetszett – bár szerintem levon a könyv értékéből, hogy jórészt ezekből áll.
Fentebb részletezett tudatlanságomnak köszönhetően nem tisztem megítélni, hogy szakmailag célba érte- e ez a könyv,azonban érdekelne ennek a rizikós ping-pong meccsnek a folytatása. Vajon ezzel újra Hawkingnál a labda?


Népszerű idézetek

Emmi_Lotta I>!

Amennyiben arra számítunk, hogy Hawking a felvetett kérdéseket követően filozófiai fejtegetésekbe bocsátkozik, csalódni fogunk. Hawking ugyanis elutasítja a filozófiát, sőt határozottan kijelenti: „Hagyományosan ezek a filozófia körébe tartozó kérdések, de a filozófia halott. A filozófia nem tartott lépést a modern természettudomány fejlődésével, legfőbbképpen a fizikáéval nem. Ezért aztán a természettudósok váltak a felfedezés fáklyavivőivé a tudás megszerzéséért folyó küzdelemben."
Eltekintve a filozófiával szembeni alaptalan fölényeskedéstől (ezt a diszciplínát ugyanis tisztelet övezi, és Hawking cambridge-i egyetemén is tág teret szentelnek neki), zavaró, hogy egy olyan tudós, mint Hawking, annyira sincs tisztában a filozófiával, hogy fölismerje: könyvében megfogalmazott kérdései merőben filozófiai természetűek.
Engedtessék megjegyeznem, hogy Hawking kijelentése a filozófiáról maga is filozófiai állítás. Nem tudományos megállapítás, hanem metafizikai kijelentés a tudományról. Következésképpen állítása, miszerint a filozófia halott, önmagának mond ellent. Klasszikus példája ez a logikai inkoherenciának.
Hawking filozófiához való viszonyulása láthatóan szemben áll azzal, amit Albert Einstein képvisel, aki egyik levelében a következőképpen érvel amellett, hogy a fizikusoknak tanítani kell a tudománytörténetet és a tudományfilozófiát:
„Tökéletesen egyetértek önnel a módszertan, valamint a tudománytörténet és a tudományfilozófia jelentőségét és nevelő hatását illetően. Azt tapasztalom, hogy manapság nagyon sokan – közöttük szaktudósok is – fák ezreit látták már ugyan, de sohasem láttak még erdőt. A történelmi és filozófiai háttér ismerete lehetővé teszi, hogy megszabaduljunk azoktól a kortárs előítéletektől, amelyek a legtöbb tudóst megfertőzik. Véleményem szerint a filozófiai belátás révén elnyert szabadság különbözteti meg az igazság tényleges kutatóját az egyszerű kézműves-szakembertől."

19-21. oldal (Koinónia 2016)

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

Kapcsolódó szócikkek: Stephen Hawking
4 hozzászólás
Márta_Péterffy P>!

Befolyásolja-e a valóságot az érzékelés és az értelmezés?

Fejezetcím 70.oldal

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

3 hozzászólás
csucsorka IP>!

Az ateizmus nyilvános megvallása egy olyan magas intellektuális tekintély részéről, mint Hawking, számos területen komoly viták kirobbantója lett, a könyvpiacot pedig jelentősen föllendítette.
Mit gondoljunk erről? Fogadjuk el beletörődéssel? Tekintsük lezártnak a vitát? Minden teológus haladék nélkül adja fel a katedráját? Minden egyházi alkalmazott vegye a kalapját? A fizikai nagymestere mattot adott volna az univerzum Teremtőjének?

15. oldal, Bevezető (Koinónia, 2016)

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

6 hozzászólás
Viki77>!

„az univerzum… létre tudja hozni és létre is hozza saját magát a semmiből.” Ez önellentmondás. Ha ugyanis azt állítjuk, hogy „X megteremti Y-t”, ahhoz feltételeznünk kell X előzetes létezését ahhoz, hogy létrehozhassa Y-t. Az „X létrehozza Y-t” állítás logikailag így értelmeződik. Azzal a kijelentéssel tehát, hogy „X megteremti X-et”, arra utalunk, hogy az az X, amelyik aztán létrehozza X-et, eleve létezik, Ez nyilvánvalóan önellentmondás, és logikailag nem koherens akkor sem, ha X-et az univerzummal helyettesítjük!

37. oldal

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

Viki77>!

A Szentírás Istene egy cselekvő személy. Hawking ezt a teremtő erőt a fizikai törvényeknek tulajdonítja, kizárva a Biblia Istenét. Ám a fizikai törvény önmagában nem cselekvő erő. Éppen ebben áll Hawking klasszikus tévedése, hogy összekever két teljesen különböző entitást: a természeti törvényt és a cselekvő személyt. Ezzel hamis alternatíva elé kényszerít. Összezavarja a magyarázat két szintjét, a cselekvést és a törvényt. […]
Hogy világosabbá tegyük a problémát, helyettesítsük be az univerzumot egy sugárhajtómű szerkezetével. Hogyan járjunk el, amennyiben magyarázatot szeretnénk adni a sugárhajtómű létezésére? Nevezzük meg a feltalálóját, Sir Frank Whittle-t, és tekintsük az ő személyes cselekvése eredményének, vagy Hawkingot követve zárjuk ki Whittle-t, és mondjuk azt, hogy a hajtómű természetes módon a fizika törvényeiből állt elő? […]
… a tudományos értelmezés nem áll szemben a személyre mutató magyarázattal, nem jelent konkurenciát egyik a másikra nézve, hanem a kettő kiegészíti egymást.

44-45. oldal

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

Viki77>!

Ha a vadon embere találna egy órát, igencsak meglepődne, ha azt bizonygatnák neki, hogy ez az óra nem más, mint a fémek természetére vonatkozó törvények produktuma. Az, hogy egy létező dolog hatékony, operatív okát valamiféle törvénynek tulajdonítjuk, puszta szócsavarás. Minden törvény egyúttal egy cselekvő alanyt is feltételez, ő maga ugyanis csupán módja ennek a cselekvésnek. Az erőt a cselekvő fejti ki, a törvény pedig az a rend, amelynek megfelelően az erő működik. Cselekvő alany, erő – mindkettő különbözik a törvénytől. Nélkülük a törvény semmit sem visz véghez, nélkülük a törvény semmi. (William Paley)

50. oldal

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

Viki77>!

… a nonszensz akkor is értelmetlen, ha azt világhírű tudósok állítják. A kijelentések logikátlanságát elhomályosítja az a tény, hogy kinyilatkoztatóik tudós emberek; a nagyközönség ugyanis – egyáltalán nem meglepő módon – azt feltételezi, hogy ezek a kijelentések a tudomány állításai, következésképpen hitelt érdemelnek. Fontos tehát hangsúlyoznunk, hogy ezek nem a tudomány megállapításai; bármely kijelentésnek ugyanis nyitottnak kell lennie a logikai vizsgálat számára, akár tudósoktól származik, akár nem. A tekintélynek kijáró tisztelet nem pótolhatja a logikai összeférhetetlenséget.

39. oldal

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

Viki77>!

Meglehetősen logikátlan tehát az elvárás, miszerint választanunk kellene Isten és tudomány között. Ráadásul igencsak kirekesztő elképzelés, ugyanis azok a tudósok, akik Istent választják, joggal vádolhatják Hawkingot azzal, hogy kirekeszti őket a tudomány világából.

46. oldal

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

Viki77>!

Ez az, amit sok tudós (és nem tudós) tesz Istennel. Úgy határozzák meg a tudományosnak nevezett kérdések sorát, hogy eleve kizárják Istent, majd pedig megállapítják, hogy Isten fölösleges, vagy nem létezik. Nem látják be, hogy a tudomány nem ad választ az olyan jellegű kérdésekre, hogy „Miért van a valami a semmi helyett?”, azon egyszerű oknál fogva, hogy egyszerűen nem áll módjában megválaszolni ezeket. Hasonlóképpen azt sem látják be, hogy saját ateista világnézetük az, ami eleve kizárja Istent, nem pedig maga a tudomány.

48. oldal

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?

csucsorka IP>!

Isten nem áll szemben, és nem is verseng a jelenségeket megmagyarázó fizika törvényeivel. Isten minden magyarázat alapja, abban az értelemben, hogy ő az elsődleges oka a világ létezésének, amelyet a fizika törvényei leírnak.

46. oldal

John C. Lennox: Isten és Stephen Hawking Mégis ki tervezte a mindenséget?


Hasonló könyvek címkék alapján

Tim Marshall: A földrajz fogságában
George Orwell: Az irodalom fölszámolása
Hans Heinz: Lesz-e holnapunk?
Aldous Huxley: Visszatérés a szép új világhoz
IGe: Trükkös „Mém”
Alexander vom Stein: Creatio
Simone Paganini: Éva almájától Noé szúnyogjáig
Ken Follett: Notre-Dame
George Orwell: Esszék
Paul Davies: Isten gondolatai