7 ​nap, amely megosztja a világot 4 csillagozás

A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint
John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot

John Lennox, az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora a történelemből vett példák ismertetésével, a fő értelmezések rövid, ám alapos áttekintésével és az ember teremtése különösen fontos kérdésének vizsgálatával amellett érvel, hogy a keresztényeknek nem kell elutasítaniuk a modern tudományos ismereteket ahhoz, hogy hűségesek maradjanak a bibliai történethez.

Eredeti megjelenés éve: 2011

Tartalomjegyzék

>!
Harmat, Budapest, 2016
198 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632883106 · Fordította: Farkas Ildikó

Enciklopédia 3


Kedvencelte 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 43


Kiemelt értékelések

ptagi P>!
John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

Azért kap csak 4,5 csillagot, mert be kell valljam: az utolsó 20 oldalra már nem maradt türelmem. Amúgy is csak „függelék” a szerző szerint, így azért merészelek véleményt mondani a könyv többi része alapján.

Nagyon tanulságos olvasmány volt. Igazság szerint bennem soha nem ütközött az Isten teremtő munkája a természettudományos eredményekkel. Az „én Istenem” simán tud evolúciót is teremteni :D
Mégis jó volt egymás mellett látni a különféle elméleteket, megérteni, ki mit és miért úgy gondolt. És egészen érthető konyhanyelven. Nem kell hozzá sem teológusul, sem természettudósul, sem hívőül, sem ateistául tudni. És ez roppant szimpatikus.
Nem tukmálta rám a saját elképzelését, de segített a sajátom kialakításában.

Igényes a kiadás is: egy könyv, amit fél kézzel is lehet olvasni, mert a kemény fedelével szépen kinyílik és nem törik, nem potyog, nem hullik, nem hajlik. (bocsánat, az utóbbi időben sokat olvastam e-könyvet, úgyhogy most a papírkönyv tiszta élményszámba megy nálam :D)

Ferger_Jolcsi P>!
John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

Nem tudom, hogy mit vártam a kötettől, de nem ezt… Ennél többet… Úgy éreztem olvasás közben, hogy folyton ugyanarról beszél az író, csak más és más megközelítésbe helyezi a mondanivalóját és másként fogalmazza meg azt. De lényegében nem lettem túlzottan okosabb ettől a kötettől, semmi pluszt tudás nem adott számomra. Ettől függetlenül nagyon jó gondolatokat tartalmaz néhol, csak nem a legjobb formában lett átadva.

Lovebooks>!
John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

Érdekes olvasmány volt, bár nem lettem sokkal okosabb tőle. Ismeretbővítésnek nem rossz! :)

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

ptagi P>!

Amennyiben hiszünk a Szentírás ihletettségében, komolyan kell vennünk a szöveget, hiszen – amint arra korábban már kitértem – a Szentírás maga, nem pedig az én sajátos értelmezésem ihletett.

46. oldal, Harmadik fejezet - De idős-e? A teremtés napjai (Harmat, 2016)

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

3 hozzászólás
Emmi_Lotta I>!

Nem mindig könnyű megtalálni az egyensúlyt – a Föld mozgásával kapcsolatban azonban úgy tűnik, sikerült, ha ezerhétszáz évbe telt is. Őszintén bízom abban, hogy ez azt jelzi, más vitákkal kapcsolatban is van remény számunkra.

36. oldal, Második fejezet - És mégis mozog? Lecke a Szentírásról (Harmat, 2016)

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

ptagi P>!

Megjegyzendő továbbá, hogy a bibliai héber nyelv szókincse alig négyezer szóból áll, míg az angol nyelv jelenleg mintegy kétszázezer szót használ.

28. oldal (lábjegyzet), Második fejezet - És mégis mozog? Lecke a Szentírásról (Harmat, 2016)

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

2 hozzászólás
>!

A Szentírásban foglalt bizonyítékok alapján tehát az emberiség kora nem meghatározható. Fontos azonban, hogy ne keverjünk össze egymástól különböző jelenségeket, úgymint a világegyetem kora, a Föld kora, az élet megjelenésének kezdete és az emberiség kora. A Föld egyértelműen fiatalabb a világegyetemnél, az emberi élet pedig még ennél is később keletkezett.

74. oldal, Az emberek - különleges teremtmények?

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

>!

Másfelől nem lenne bölcs dolog a részünkről, ha maradiságból vagy félelemből vezérelve figyelmen kívül hagynánk a tudományt, és antiintellektualista képet közvetítenénk a kereszténységről a világ felé. A keresztényeknek nem kell félniük a valódi tudománytól. Számos keresztény járult és járul hozzá jelenleg is kiváló teljesítménnyel a tudományos eredményekhez.

86. oldal, Az emberek - különleges teremtmények?

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

ptagi P>!

A Szentírás egyetlen lényeges tanítását sem befolyásolja, hogy azt valljuk-e, a napok hasonlóságokon alapulnak, vagy azt, hogy az egyes napok hosszú időszakok, amelyeket Isten szava vezet be, vagy akár azt, hogy mindegyik nap egy rendes napnak felel meg, amelyen Isten szavai elhangzottak, és amelyet egy olyan hosszú időszak követett, amely az adott napon Isten által megfogalmazott parancs megvalósulására szolgált.

58. oldal, Harmadik fejezet - De idős-e? A teremtés napjai (Harmat, 2016)

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

ptagi P>!

… a Genezis azzal hangsúlyozza a szervetlen és szerves anyag közötti áthidalhatatlan szakadékot, hogy a harmadik napon Isten kétszer beszélt. Ez a hatodik napon is így történt, amikor Isten ugyancsak egynél többször szólalt meg: az első alkalommal azt mondta: „Hozzon a föld élő állatokat…”, másodszor pedig ezek voltak a szavai: „Teremtsünk embert…”
Ez a kétségtelenül szándékos ismétlés egyértelmű jele annak, hogy a Genezis szerint sem az élő és az élettelen, sem pedig az állatok és az emberek közötti szakadékot nem hidalhatják át véletlenszerű természeti folyamatok. Mindkét esetben szükség van Isten teremtő igéjére. Isten szava nélkül áthidalhatatlan törésvonal húzódik a kettő között.

68. oldal, Negyedik fejezet - Az emberek - különleges teremtmények? (Harmat, 2016)

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

ptagi P>!

A Biblia szövege alapján nem az a benyomásunk, hogy az egész világ az Éden kertjéhez hasonlított. Abból, hogy Isten kertet ültetett, éppen ennek ellenkezője tűnik valószínűnek, és ez további kérdésekhez vezet: pontosan mi volt a különbség a kerten belüli és az azon kívüli élet között?

81. oldal, Negyedik fejezet - Az emberek - különleges teremtmények? (Harmat, 2016)

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

3 hozzászólás
>!

Hogyan viselkedjünk tehát azokkal, akik nem értenek egyet velünk, bármilyen nézetet valljunk is? A régi bölcs mondás többé-kevésbé rátapint a lényegre: „A lényeges dolgokban egység, egyebekben szabadság, de mindenben szeretet.”

115. oldal, Az 1Mózes 1 üzenete

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

ptagi P>!

… az a kijelentés, miszerint a tudomány és a vallás teljesen elkülönül egymástól, gyakran egy további meggyőződést takar: a tudomány a valósággal, a vallás ugyanakkor a Mikulással, a fogtündérrel és Istennel foglalkozik. Széles körben elterjedt az a nézet, mely szerint a tudomány tárgya az igazság, a vallásé pedig a képzelet világa.

26. oldal, Második fejezet - És mégis mozog? Lecke a Szentírásról (Harmat, 2016)

John C. Lennox: 7 nap, amely megosztja a világot A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint

4 hozzászólás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Vermes Géza: A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története
John MacArthur: Harc a kezdetért
William V. Bangert: A jezsuiták története
Roger Crowley: 1453
Ananda K. Coomaraswamy: Akimcanna
Ferenc pápa: Laudato si’
Timothy Keller – Kathy Keller: A házasságról
Diarmaid MacCulloch: A reformáció története
Robert Merle: Francia história
Nick Page: A kereszténység majdnem tévedhetetlen története