Stanley ​Kubrick (Osiris Könyvtár - Film) 7 csillagozás

Életrajz
John Baxter: Stanley Kubrick

Botrány ​és csodálat kísérte mindvégig, az ötvenes évektől kezdve a közelmúltban bekövetkezett haláláig az amerikai filmrendező, Stanley Kubrick (1928-1999) munkásságát. Fáradhatatlan és nyugtalan intellektus, akinek filmjei (A dicsőség ösvényei 1957, Spartacus 1960, Lolita 1962, 2001: Űrodüsszeia 1968, Mechanikus narancs 1971) a kor emberének legalapvetőbb kérdéseire keresik a választ, vagy épp ő maga fogalmazza meg kihívó módon e kérdéseket erőt és fantáziát sugárzó műveiben. Lázadó és fegyelmezetlen, tehetsége nehezen tör utat magának a hollywoodi stúdiók és szuperprodukciók világában. Az amerikai filmgyártásban-filmkészítésben szinte Orson Welles-i akarattal szerez érvényt saját elképzeléseinek. Stanley Kubrick nem sok filmet rendezett, de későbbi filmjeinek (Barry Lindon, Ragyogás, Acéllövedék) bemutatói is mind komoly érdekődést (s olykor elismerést) váltottak ki a kortársi moziközönségből, ideértve utolsó rendezését, a Tágra zárt szemeket is. John Baxter, a neves életrajzíró… (tovább)

>!
Osiris, Budapest, 2003
452 oldal · ISBN: 9633892643 · Fordította: Simon Vanda

Kedvencelte 2

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 8


Kiemelt értékelések

>!
tasiorsi
John Baxter: Stanley Kubrick

Teljesen hétköznapi életrajz. De talán túl tárgyilagos. Lehetett volna egy kicsit mesélősebb is.


Népszerű idézetek

>!
Frank_Spielmann I

Spielberg meghal és a mennybe jut, de a Paradicsom kapuján nem engedik be: Isten nem kedveli a filmrendezőket. Egyszer csak arra biciklizik egy kopottas, kopaszodó alak foltos kordnadrágban és elnyűtt tornacipőben.
„Nem Stanley Kubrick az?” – kérdezi Spielberg.
Szent Péter zavart pillantást vet a biciklista. „Nem, az az Isten. Csak képzeli, hogy ő Stanley Kubrick.”

>!
Frank_Spielmann I

Kubrick egész egyszerűen nem tudta megragadni az üdülő tisztán embertelen gonoszságát – panaszolta [Stephen King a Ragyogással kapcsolatban]. – Úgyhogy inkább a szereplőkben kereste a rosszat, családi tragédiát csinált a filmből, csupán bizonytalanul természetfölötti felhangokkal. Ez volt az alapvető probléma: mivel nem tudta elhinni, mások számára sem tudta hihetővé tenni a sztorit. Az igazi baj, hogy Kubrick úgy állt neki horrorfilmet készíteni, hogy láthatóan nem érti a műfajt.

1 hozzászólás
>!
Zigó_Attila

Murray Melvin emlékeiben: „Stanley a teljesítőképességem határáig hajszolt, és minden alkalommal hibáztam. Látott valamit a játékomban, amit ki akart hozni. Negyvennyolc felvételt készítettünk. Még mindig nem tudtam megcsinálni. Rövid szünetet rendelt el. Amikor újrakezdtük, a csapós fiú azt mondta, »109, egyes felvétel«. Azonnal elfelejtettem a szövegemet. Megváltoztatta a számozást a táblán, hogy ne feszélyezzen a dolog. Újabb huszonhét felvételt készítettünk, mire végül azt mondta: »OK, Murray. Ezzel már megyek valamire!« A kamera mögött valaki azt dünnyögte: »lefogadom, hogy a harmadik felvételt fogja használni.«“

331. oldal

>!
Zigó_Attila

Ophuls a színészvezetés tekintetében is inspirálta Kubrickot. Ahogy Peter Ustinov, a Lola Montés cirkuszigazgatója mondta: „Max szerette a békebeli tiszteket, végletes haszontalanságukat, a férfiasság iránti kötelezettségüket, a képzelt megaláztatások miatti ingerlékenységüket és a nagylelkűségüket, amivel kiirtották egymást a becsület mezején és helyet csináltak a fiatalabbaknak. De a megjegyzései sosem voltak destruktívak, úgy kezelte figyelme tárgyait, mint a ritka borokat, mintha megsemmisülne a kor abszurditása, ha óvatlan mozdulattal nyúlunk az üveghez, amiben a ritka nedűket tárolják. Gyengéd zsarnok volt, aki beleszerelmesedett, és nem is kicsit abba, amit az intelligenciájával ki nem állhatott.”

118. oldal

>!
Frank_Spielmann I

Wendy Torrance szerepére Kubrick a magas, lapátfogú, texasi Shelley Duvallt válaszotta, akinek filmes tapasztalata – egy rövid jelenésen kívül Woody Allen Annie Halljában – kizárólag Robert Altman laza szerkezetű, gyakran improvizált filmjeire korlátozódott. Szokatlan volt számára a hagyományos hollywoodi stúdiók fegyelme, nem beszélve egy Kubrick-produkció szigoráról, így nehezére esett az alkalmazkodás és nem nyújtott túl meggyőző alakítást.


Hasonló könyvek címkék alapján

Szegő András: Antal Imre
Vörös Tamás: Mr. Frizbi
Graham Chapman: Egy hazug ember önéletrajza VI. kötet
Dömsödi Gábor: Friderikusz és Hajdú serpája voltam
Leiner Laura: Hullócsillag
Graham Chapman – John Cleese – Terry Gilliam – Eric Idle – Terry Jones – Michael Palin: Monty Python Repülő Cirkusza I-II.
Bajomi-Lázár Péter: Média és társadalom
Tóth Szabolcs Töhötöm: Első leütés
Incze Kinga – Pénzes Anna: A reklám helye 2.0
Borzák Tibor: Szembeszélő