Johannes Itten (1888-1967), a neves művészetpedagógus nagy szerepet játszott a korszerű képzőművészeti látásmód kialakításában. Tanítványok sokaságát nevelte bécsi és berlini magániskolájában, valamint a weimari Bauhaus, majd a krefeldi textilművészeti iskola tanáraként és Zürichben mint az iparművészeti iskola, később pedig a textilszakiskola igazgatója. Hosszú pedagógusi pályafutásának tapasztalatai alapján állította össze „A színek művészete” című alapvető színelméleti szakkönyvét, amely 1961 óta a világ számos nyelvén megjelent, Németországtól Japánig.
A jelen kötet ennek rövidített, népszerű kiadása, melyet a művész özvegye – egykori munkatársa – állított össze, híven követve Itten elképzeléseit; „A színek művészete” tanulmányi kiadása gyakorlati útmutatást kíván adni mindazoknak, akik értelemszerűen óhajtják kiaknázni a színekben rejlő esztétikai, kifejezésbeli, kompozíciós és egyéb lehetőségeket. Elsősorban tehát a művészetpedagógusok, a művésznövendékek, a… (tovább)
A színek művészete 28 csillagozás
Eredeti cím: Kunst der Farbe
Kedvencelte 1
Most olvassa 12
Várólistára tette 26
Kívánságlistára tette 55
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
Rendkívül részletes és információgazdag könyv. Nagyon hasznos lehet a színekkel dolgozóknak és olyan alkotóknak, akik már rendelkeznek bizonyos szintű előismerettel, ugyanis a szerző tudományos szempontok szerint, szinte matematikai képletekben ír a színekről. „Laikusok” számára viszont kicsit száraz és túlzottan szakmai lehet a könyv.
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
Erről a könyvről csakis a legnagyobb elragadtatottsággal tudok értékelést írni (mondjuk színekkel engem könnyen el lehet varázsolni) ! Költői ihletettség és racionális valóság keveréke hatja át Itten írását – ami valójában kivonata az azonos című, de terjedelmesebb munkájának. Ugyan tankönyvnek szánta művét, de olyan erővel sugárzik belőle az odaadás a színek – az ő esetében inkább így: Színek – iránt, hogy szinte azt merem mondani spirituális élmény volt az olvasása.
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
Kiváló kiindulóalap a színeken való elmélyedéshez. Miért nyeli magába az éjszaka a színeket? Vagy hová tűnnek a halott elhalványodó arcáról? Miért jelenik meg az ember tudatában egy szín komplementere a hosszas nézése után (amikor a műszerek szerint nincs jelen)? Ahogy Jorge Luis Borges jaguárjának (Isten betűje) mintázatában is benne van mindenek értelme, úgy a színekkel foglalkozva is el kell, hogy tudjon ide jutni az ember.
Ez a könyv „inkább tanulmány”, de azon túlmutat; távol áll a dilettantizmustól, a színek mély ismeretéről árulkodik. Szabályok, törvények, meglátások/ráérzések – nem árt ezeket ismerni e témakör komoly érdeklődőjének.
Érdekes rész – a sok egyéb mellett –, ahol a kedvenc színekről ír, hogy azok mennyi mindent elárulnak a kedvelőjéről. Valamint, hogy ezeket az egyéni preferenciákat nem árt meghaladni (mint végső soron az eredetieskedés felé mutató tendenciát), ha valaki az egyetemesség (magas) fokára el szeretne érkezni.
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
Szellem, kellem, és nyers gyakorlat.
Népszerű idézetek
A színek szépsége s a bennük lakozó lényeg csak annak nyilatkozik meg, aki szereti őket. A szín mindenkinek megengedi, hogy felhasználja, ám mélyebb titka fátyolát csak akkor veti le, ha odaadóan szeretjük.
16. oldal (Göncöl, 2016)
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
Kétségkívül mélyek a színek hatásai, akár tudatosan fogadja őket az ember, akár nem.
83. oldal
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
A kertész a lehető legkedvezőbb körülményeket teremti meg növényeinek, hadd növekedjenek; így kell megteremtenie a nevelőnek is a gyermek szellemi és testi fejlődéséhez a kedvező feltételeket. Növekedni majd úgyis a benne élő eszmények és erők szerint fog.
37. oldal
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
Meg lehet törni egy tiszta színt fehérrel. A szín karaktere ezáltal valamivel hidegebbé válik. […] Az ibolyát nagyon érzékenyen érinti a fehér. A telített, sötét ibolyaszínben van valami fenyegető, a fehérrel megvilágított ibolya, a lila viszont kedves, és mintha belülről örvendezne.
56. oldal
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
…a szerzetesek nem azért meditáltak, hogy tusfestőkké válhassanak, hanem a meditatív belső megvilágosodás kedvéért festettek ecsetjükkel.
49. oldal (Göncöl-Saxum, 2002)
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
A középszürkének vagy semleges szürkének a látási szubsztancia azon állapota felel meg, amelyben a disszimiláció, tehát a szubsztancia látás közben való elhasználódása és az asszimiláció, tehát e szubsztancia újratermelődése mennyiségileg egyforma, úgyhogy a látási szubsztancia tömege változatlan marad.
22. oldal
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
A szín ősi lényege álomszerű csengés, muzsikává varázsolódott fény.
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
A színek komoly tanulmányozása az ember formálásának nagyszerű eszköze, hiszen elvezet belső szükségszerűségeinek beteljesüléséhez. Ezeket a szükségszerűségeket megérteni annyit jelent, mint megérteni minden természetes keletkezés örök törvényét.
94. oldal, Utószó
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
Úgy látom a festők háromféleképpen foglalnak állást a színek problémáival kapcsolatban.
Először is itt vannak az „epigonok", akiknek nincs saját színbeli felfogásuk. Ők ugyanúgy komponálnak, mint a tanáraik és egyéb példaképeik.
A második csoport az „eredetieké". Olyanra festik a műveiket, „amilyenek" ők maguk. Szubjektív forma- és színhangzatuknak megfelelően komponálnak. Témáik változnak, de képeik színbeli kifejezése mindig ugyanaz.
[…]
Harmadik az „egyetemesek" csoportja. Ezek a művészek egyetemes, objektív szempontok alapján komponálnak. Kompozícióik színbeli kifejezése a megfestendő téma szerint mindig más és más. Magától értetődik, hogy ebben a csoportban csak kevesen vannak, mert a festők szubjektív színhangzatában ott kell lennie a teljes színkörnek, s ez ritka eset. Ezenkívül magas intelligenciával kell rendelkezniük, hogy sikerüljön kialakítaniuk egy átfogó világnézetet.
29. oldal
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
A szubjektív színhangzatok híven tudósítanak az ember belső létéről: az akkordok hozzásegítenek annak megértéséhez, hogy miként is gondolkodik, érez és cselekszik. Belső alkata, belső struktúrái tükröződnek a színekben. Úgy gondolom, hogy ezek a fehér életfény töréseiből és szűrődéseiből s az ember pszichofizikai szférájának elektromágneses rezgéseiből jönnek létre.
Az ember, ha meghal, elhalványodik. Úgy vész el arcáról és testéből a szín, ahogyan élete fokról fokra kialszik. A test halott, lélek nélküli anyagának már nincsen semmiféle sugárzása.
29. oldal
Johannes Itten: A színek művészete 93% Szubjektív élmény és objektív megismerés mint a művészethez vezető utak
Hasonló könyvek címkék alapján
- Hamvas Béla: Arkhai 96% ·
Összehasonlítás - Berkovits Ilona: Signorelli ·
Összehasonlítás - A. Leonov: Perov ·
Összehasonlítás - Stendhal: Az itáliai festészet története ·
Összehasonlítás - Bernáth Mária: Munch ·
Összehasonlítás - Haulisch Lenke: Pap Gyula ·
Összehasonlítás - R. Bajkay Éva: Huszár Vilmos ·
Összehasonlítás - Bernáth Mária: Klimt ·
Összehasonlítás - Haulisch Lenke: Vaszary ·
Összehasonlítás - Oláh Mátyás László: Antik pop ·
Összehasonlítás