A ​Nap Magja 3 csillagozás

Johanna Sinisalo: A Nap Magja

Finn ​Euszisztokrata Köztársaság, 2013. A nemzet tanult történelmi hibáiból. A társadalmi stabilitás és a közegészségügy ma a legfontosabb értékek. Bármi, ami örömet vagy valamilyen függőséget okoz, szigorúan tilos, beleértve a számítógépet, mobiltelefont, a kávét, valamint az egyik legveszélyesebb drogként számon tartott csilipaprikát is. Egy kivétel: a szex. A nemi élet elosztása a legfontosabb fogyasztási termék. Emiatt a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. E célból a kormányzati tudományos testület egy új emberi alfajt hozott létre, amely mindig alázatos, befogadó és odaadó. Korábban ezeket az élőlényeket nőknek hívták.

A szép, termékeny, ám buta eloikkal ellentétben a morlock kategóriába sorolt nőnemű egyedek okosak, érdeklődők. Éppen ezért már kora gyermekkorban sterilizálják őket, alantas munkákat végeztetnek velük, és elnézik nekik, hogy tudományos vagy ismeretterjesztő műveket olvasnak.

Johanna Sinisalo, a finn weird irodalom kiemelkedő alakjának… (tovább)

Eredeti cím: Auringon ydin

>!
Metropolis Media, Budapest, 2019
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155859434 · Fordította: G. Bogár Edit

Enciklopédia 1


Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 25

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Niki_
Johanna Sinisalo: A Nap Magja

Johanna Sinisalo érdekes jövőképet festett le a történetében vagy alternatív múltat, kicsit zavarban vagyok hogy is fogalmazzam meg.
Egy elég fura Finnországban játszódik a történet, ahol mondhatni valóra vált Hitler fajtiszta álma, csak mindez kimondottan a nőkre kivetítve. A „tudósok” kitalálták hogyan lehet létrehozni a tökéletes női egyedet, aki szexi, bólogató kiskutya, az ágyban fantasztikus, tökéletesen vezeti a háztartást, neveli a gyerekeket, kiszolgálja a férjét maximálisan, de buta. Szóval minden a férfiakról szól és az igényeik kielégítéséről. A nők olyanok, mint a kutyák. … A chili meg tiltott áru. …
Vegyesek az érzéseim a könyvvel kapcsolatban.
Egyfelől azt mondanám, hogy egy kis semmiség az egész.
Ugyanakkor érdekes a világkép.
Olvastatta magát, mert kíváncsi voltam, hogy ennek a kis semmiségnek mi lesz a vége. És itt jött a pofon. NEM ÉRTEM A VÉGÉT! Többször olvastam el, de egyszerűen akkor se tudom a helyére tenni magamban a dolgokat. Nagyon kurtán-furcsán zárta le a dolgokat Sinisalo.
Olyan érzésem van, mintha az írónő egy nagyon komoly témát és elgondolást próbált volna egy kicsit butácska köntösbe burkolni. Hisz egy nagyon elgondolkodtató elméletet dolgozott ki és vezetett le, de ebbe a chili maszlagba ültetve elveszítette az igazi varázsát és értékét. Ha kicsit más lenne a körítés, ez egy remek sztori lehetne! Így viszont csak félig az.
Bővebben: http://azajtom.blogspot.com/2019/04/johanna-sinisalo-na…

>!
Könyveskuckó_reblog 
Johanna Sinisalo: A Nap Magja

Mi lenne, ha betiltanák országunkban az alkoholt, a cigarettát, de még a kávét, sőt, a csilipaprikát is? Ha nem lenne telefon, internet, számítógép, semmilyen káros szenvedély? Vajon jobb lenne tőle a világ, vagy rosszabb? Johanna Sinisalo A Nap Magja c. könyvében egy olyan alternatív jelennel találkozhatunk, ahol mindez valóra vált. Sőt, nem csak ez. A nők helyzete a társadalomban alapjaiban más, mint a ma ismert világunkban.

Mindig nagyon érdekes olyan alternatívákkal eljátszadozni, amelyek a mi lett volna, ha… kérdéskört feszegetik. Eleinte, mint egy disztópikus jövőt ábrázoló könyvre, úgy asszociáltam A Nap Magjára, de talán még érdekesebb, hogy ebben a történetben mindez a jelen. És nem is akárhol, nem a keleti régiókban, hanem Finnországban játszódik. Így hát nem is egy visszamaradt nézetet, országot ábrázol az író, hanem egy feltörekvést, egy újító ötletet, társadalmi normát, egy esetleges utópiát. Vagy mégsem?

Ebben az alternatív Finnországban igaz ugyan, hogy nincs alkohol, koffein, számítógép, internet etcetera, ugyanakkor a nők helyzete inkább visszafejlődni látszik. Valójában két alfajra osztották őket, a szép és buta eloikra, és a túlságosan (és nem kívántan) okos és általában csúnyább morlockokra. Utóbbiakat sterilizálják, s így – akárcsak a kutyák háziasításánál – szeretnék elérni a nők jámbor kezes báránnyá válását generációról generációra. Az ideál egy olyan nő, aki megfelelő alkattal rendelkezik, szőke, dús keblű, meg minden, ami a férfiszemnek ingere, ugyanakkor szófogadó, bugyuta és már-már állatkaszerű.

Főszereplőnk viszont erősen különbözik az átlagtól. Vanna ugyanis egy szép testbe született eszes, ravasz, kíváncsi és talpraesett morlock, báránybőrbe bújt farkas, aki nem váratlan módon egyáltalán nem ért egyet a mostani társadalmi helyzettel. De mit is tudna tenni ő?

Érdekes a könyv görbe tükre, amelyet a nők helyzetéről mutat, amely manapság országonként vagy legalábbis kontinensenként elég változó, és ki tudja, mennyire stabil. Itt az író kicsit kiélezett kritikai érzékkel mutatja be a buta nőket az elnyomott, okosabbakhoz képest, szinte már karikatúra jellegű az ábrázolásuk. Ezzel együtt viszont nagyon is jól kidolgozott karaktereket kaptunk, akikkel könnyű azonosulni, és támogatni a céljaikat, izgulni értük. Ugyanakkor mögöttes üzenetként jelen vannak nem csak a női elnyomás, hanem a függőségek is. Azt pedig már mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy ez a vázolt világ valójában sokkal jobb vagy rosszabb-e, mint a miénk. Mert bizonyos szempontból végül is nem is lenne olyan rossz ötlet az alkoholfogyasztás vagy cigarettázás betiltása.

A cselekmény egyébként igen fordulatos, a szöveg és a stílus nagyon érdekes, én mindvégig nagyon élveztem, és kellemesen elmerültem benne, egyszer sem estem ki a szerepből. Még a társadalmi felépítést bemutató rövid leírások is megfelelően figyelemfelkeltőek és elgondolkodtatóak. Ezen kívül pedig Vanna és a felhím (férfi) Jare szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket. Egyedül a vége az, amivel annyira nem voltam elégedett, a Mannás végkifejlet ugyanis számomra eléggé elvonatkoztatott volt az addigi tudományos, fantasztikus stílushoz képest, egyszerűen valami nagyobb durranásra számítottam. Például el tudnám képzelni a könyv működését sorozatként, mert simán lehetne még folytatni, akár mint egy Éhezők viadalát, megnézni, hogyan alakul végül nem csak főszereplőink, hanem Finnország sorsa is, hová fajul ez az egész világszinten, stb. De hát most csak egy falatot kaptunk belőle.

Ennek ellenére bátran ajánlom pl. a disztópiák kedvelőinek, vagy a női emancipáció lelkes híveinek.

Pontozás:
Egyedi besorolásom: 6. Kedvencek között
Karakterek: 8/10 – A felvázolt világ társadalmi berendezkedése miatt némely karaktertípus kissé ugyan egysíkú – ez mondjuk, teljesen érthető –, a főszereplőink azonban sokrétűek, szimpatikusak, érdekesek.
Borító: 7/10 – Nem rossz, de jobban dominálhatna rajta a piros szín, ha már egyszer csili…
+ pont: Mert nagyon jó az alapötlet, az az alternatív jelen, amelyben Finnországban legalábbis nincs emancipált nő, egy olyan történet, amely eljátszik a gondolattal, mi lenne, mi lett volna, ha…
– pont: A végén a Mannás rész miatt, ami nekem kissé túl elvont, pedig egészen addig már-már tudományosan fantasztikus volt a könyv.

>!
Annie_Lange
Johanna Sinisalo: A Nap Magja

Első olvasásra olyan, mint egy Szolgálólányba oltott Trainspotting. Ez az a fajta low fantasy, ahol ha egy-két szót kicserélnél valami közelebbire, realista drámát kapnál. Szívesen mondanám, hogy bizonyos pontokon $@!% hiteles, de mit árulna az el rólam?
Második olvasásra olyan érzésem van, mintha a sztori csak egy ürügy lenne, hogy Sinisalo eldicsekedhessen a fejlecsavargatós tripjeivel.
Mindkét olvasat kétmillió Scoville-os.

A végével kapcsolatban pedig az az elméletem, hogy spoiler


Népszerű idézetek

>!
Niki_

– Nem, soha eszembe se jutott, hogy Elenna legyen a feleségem – mondta Torsti határozott hangon, és férfias ölébe vette Nannát. Nanna megremegett Torsti erős kezének szorításától. – Te sokkal rendesebb és szebb vagy. Elenna pedig … ő nem foglalkozott az üdeségével.
– Jaj, nem! – sóhajtott Nanna.- Szegény Elenna! Nagyon sajnálom őt. Minden feminőnek tudnia kell, milyen fontos az üdeség.

71. oldal

>!
Niki_

Tanítsd be az eloidat különböző körülmények között is, hogy fejlődjön az engedelmessége, és adj sok szóbeli visszajelzést neki. Az eloi hamarosan megtanulja a semleges szavak alapján is felismerni a hangszínt.

155

>!
Niki_

Morlock spiné csalni akart,
Felhím kellett volna,
A fejére zacskót húzott,
úgy talán megdugja.
Csúfság, morlock, ne bomolj,
Lyukad sincs, te nyomorult!
Egy, kettő, kiestél!
(Az eloi-lányok körében népszerű ugróiskolai kiszámoló az 1980-as évekből)

227

>!
Annie_Lange

Azt mondom Jarénak, hogy csak néhanapján fogyasztanék kapszaicint, amikor nagyon nagy szükségem van rá, és hogy bármikor abba tudom hagyni.

164. oldal (Metropolis)

Kapcsolódó szócikkek: függőség
>!
Annie_Lange

Jó napot kívánok, Vannának hívnak, és kapszaicinista vagyok.

230. oldal

>!
Annie_Lange

Egy díler, akivel összefutottam, azt állította, hogy külföldön úgy gondolják, a csilifogyasztás csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, sőt még a rákos megbetegedéseket is megelőzheti.

235. oldal

>!
Annie_Lange

Mi a fenét kell foglalkozni azzal, hogy valaki kapszaicinfüggő lesz, ha a szokás fenntartása nem kapcsolódik bűnözéshez vagy egészségkárosodáshoz?

235. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

John Scalzi: Bezárt elmék
Itó Projekt: </Harmónia>
Dale Brown: Páncél
Robert J. Sawyer: Lélekhullám
Karin Tidbeck: Amatka
Jeff VanderMeer: Borne
Stephen King: A Setét Torony – Varázsló és üveg
China Miéville: Perdido pályaudvar, végállomás I-II.
Jeff Noon: Vurt
Veres Attila: Odakint sötétebb