Szíved ​rejtekén (A Malory család 2.) 87% 179 csillagozás

Ez a rész sokkal jobban tetszett mint az előző. A szereplőket hamar megkedveltem, de a végén már kezdett idegesíteni Roslyn makacssága és , hogy nem akart hinni Anthonynak. Anhonyt viszont imádtam. Sokat lehetett nevetni a civakodásaikon.

Na kérem! A félcsillag levonás kizárólag Roslynn miatt van. Egész pontosan az ő ostoba tévképzetei és embertelen csökönyössége és makacssága miatt.

Tetszett. :) Anthony jópofa volt már az előző könyvben is, és itt is szórakoztató karakternek bizonyult. Nagyon bírtam, amikor játszadozott a lánnyal, miközben Roslynn hitte azt, hogy ő játszik a férfival.

Most hirtelen nem is tudok többet mondani, igazából úgy érzem nincs is szükség rá. Aki szereti ezt a stílust, biztosan élvezni fogja a történetet.

Jamesre és az ő hajósinasára meg nagyon kíváncsi vagyok. Remélem ott már tudok 5 csillagot adni.

Juuj, Anthony ^^ Olyan várva-vártan kezdtem neki, mégis egy picit gyöngének éreztem a történetet. Ez teljes mértékben Roslynn hibája, mivel nagyon idegesítő egy nő… Mikor már megörültem volna, hogy végre hisz Tonynak és egy ideig jó lesz minden, a következő oldalon kiderült, hogy nem bízik a férjében.
Tonyval viszont semmi bajom nem volt :) Ő volt az a kincs, aki megmentette az egész sztorit. Annyira kedves volt, és aranyos, és imádtam amikor folyton viccelődött.
Jamest még jobban megkedveltem, és most már Jeremyt is – egyre jobban érdekel a könyvük.
Mondjuk azért remélem, nem mindegyik rész ilyen, hogy csak a végén van egy nagy happy end, előtte meg csak a sok veszekedés.

Ha Malory család…. akkor nem is indulhatott volna Anthony nélkül ez a sorozat… vagyis az első részt követően, mindenféleképpen ő kellett, hogy főszerepben legyen. Nálam legalább is.
Anthony már az unokahúga történetében felkeltette az érdeklődésemet, itt meg sikeresen magába bolondított.
Bírtam a határozottságát, a büszkeségét és mi több a makacsságát.
És sokáig így voltam Roslynn karakterével… a vége felé nekem már sok volt a büszkesége… igazán meghallgattatta volna Anthonyt az igazáról… de örülök, hogy még éppen az előtt jött rá, mielőtt James levelét elolvashatta volna.
Bírtam a szócsatáikat, akárcsak azt, hogy egyikőjüknek se sikerült éppenséggel túl járnia a másik eszén. :D

A Malory család felbukkanását itt is pozitívként éltem meg. Örültem, hogy mindegyikük pozitív személyiséget mutatott eddig, és hogy az ugratások se maradtak el.

E kötet után mindenféleképpen James története érdekel#t# a legjobban. :)

Tetszett a történt, bár az első részt majdhogynem jobban szerettem. Az egész Malory család kezd a kedvencemmé válni. Arisztokrata helyzetük ellenére szabadosak, lelkesek. Nem olyanok, mint egy tipikus nemesi család. Mindegyiknek megvan a sajátos stílusa. Anthonyt már az előző kötetben megkedveltem, s szerintem tökéletes választás volt számára Rosalynn. Jól kitalált történet, egyszerű, s nincs túlbonyolítva. Tetszett, ahogy Rosalynn végül meg kell alkudnia a kialakult helyzettel és olyan mellett kell döntenie, akit alapesetből elutasított volna.

Ez a kötet sokkal jobban tetszett, mint a sorozat első része. Bár Anthony már ott belopta magát a szívembe, függetlenül attól, milyen múlttal büszkélkedhetett. Mit is mondjak, ez a történet tipikusan példázza az emberi ostobaságot. Sokszor azért siklanak félre a kapcsolataink, mert elhisszük a pletykákat, büszkék és vakok vagyunk arra, hogy meglássuk az igazságot. Félünk kimutatni valós érzelmeinket, mert rettegünk attól, hogy mi történik, ha azokat nem viszonozzák. Roslynn karaktere is kissé ostobára sikeredett. Szegény Anthony számára nem könnyítette meg a helyzetet és a házasságukat sem. Bár ő sem tudta, hogyan javíthatna a helyzeten. Zavart, hogy a család sem akart segíteni, csak a legvégén mikor már nagyon égető volt a helyzet. A sok bonyodalom és frusztráció ellenére mégis a szívembe zártam Roslynn és Anthony párosát. Őket egymásnak teremtették, csak idő kellett hozzá, hogy ezt mindketten belássák. Mindenesetre a szokásos Johanna Lindsey-féle történelmi romantikus volt, amit olvastam. Tele perzselő szenvedéllyel, rengeteg romantikával, némi bonyodalommal és humorral spékelve. Pörgő, lendületes történetvezetés jellemezte a könyvet, így hamar a végére értem. Hasonlóan az első kötethez, ez is kedvenc lett. Igyekszem mielőbb folytatni a következő Mallory történetével. Kapitány úr nem sokára Ön következik.

Azt kell mondjam, hogy James történetét nem igazán múlta felül (kíváncsi vagyok, lesz-e egyáltalán olyan rész a sorozatban, ami mégis) de attól még egy hamisítatlan Lindsey könyv sok romantikával, civakodással, és persze Maloryval, akiket nem lehet nem imádni. :-)
Mondjuk a vége felé már nagyon idegesített Roslynn túlzott makacssága, és önfejűsége, szerintem már kicsit túlzásba is esett ezzel kapcsolatban az írónő. Anthonyt viszont még mindig nagyon imádom, hihetetlen egy gazfickó…:D Jamesszel együtt pedig egyszerűen fergetegesek.
Apropó, itt már el is kezdőtött James és Georgina története, és mivel azt már olvastam, csak jókat mosolyogtam magamban a még-nem-szerelmes James Maloryn. :-)
Összességében nem volt rossz, de eddig ez a történet tetszett a legkevésbé az első három könyv közül, amiket elolvastam.

Én úgy megszerettem az első részben Anthonyt és annyira örültem, hogy a második rész az ő története, de arra nem számítottam, hogy szerencsétlennek egy ilyen idióta nő jut. Roslynnt az elejétől a végéig ki nem állhattam! Egy igazi számító, felszínes, idegesítő, ostoba nőszemély volt. Miatta nagyban romlott az olvasási élményem de ha tőle elvonatkoztatok akkor azt mondom tetszett ez a rész is. Csakis miatta az 1 csillag levonás.

Újra bebizonyíttat Johanna Lindzy, hogy tud ő jó könyvet írni. A második rész is volt olyan jó, mint az első és úgy érzem a harmadik Jamse könyve is lesz ilyen jó, a bepillantást amit kaptunk elég meggyőző érv, hogy minél hamarabb olvassam. Antony már az előző könyvben is megkedveltette magát, nem gondoltam, hogy ilyen méltó párra talál Rosalyban. Az egész sztori nem volt unalmas végig halladt a történet és elég hamar megtörténtek a dolgok közöttük. Jó volt az előző kis párunkról olvasni és örültem, hogy Jamse fia Jeremy is megjelent. Ros barátnőjének a kis történetei s jól végződött. Ez is adott egy kis pluszt a történethez.

Már az első részben tudtam, hogy nekem Anthony lesz a kedvencem a Malory családból. Nem is csalódtam ebben a kötetben.
Öröm volt olvasni az évődéseket, szócsatákat, a gúnyolódásokat. Roslynn nagyon makacs volt, és a végén már idegesített a konoksága, már túl soknak találtam.
Ebben a részben is volt izgalom, nagyon olvastatta magát a történet. Szívem szerint Roslynn miatt egy fél csillagot levonnék, de miatta nem fogom elvenni Anthony könyvétől. :)