Az ​örökös (Locke család 1.) 151 csillagozás

Johanna Lindsey: Az örökös

Sabrina ​Lambert első báli szezonjára készülődik, mert nemsokára debütál az előkelő londoni társaságban. A családja nevét beárnyékoló régi botrány miatt nem sok reménye van arra, hogy a rangjához méltó férjet talál magának, ezért a vidéki hölgy az esélytelenek nyugalmával lép be az estélyek és bálok világába. Annál is inkább, mert vendéglátójuk lánya egy igazi szépség, aki mellett mindenki más elhalványul. Tapasztalatai szerint a férfiakat jobban vonzza Ophelia üres szépsége, mint az ő kedves, vidám és barátságos egyénisége.
Duncan MacTavish eléri a nagykorúságot, és megtudja, hogy egy régi szerződés értelmében el kell hagynia szeretett szülőföldjét, a skót Felföldet, mert várja őt angol nagyapja öröksége. Ráadásul a sosem látott angol márki egy menyasszonyt is választott neki. Duncan gyűlöli Angliát, az angolokat, de leginkább a menyasszonyát, Opheliát, a hiú, gonosz és üresfejű szépséget. Még szerencse, hogy összebarátkozik az egyik szomszédjával, Sabrina Lamberttel, akivel… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2000

>!
GABO, Budapest, 2013
378 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636897062 · Fordította: Gondáné Kaul Éva
>!
GABO, Budapest, 2013
378 oldal · ISBN: 9789636897635 · Fordította: Gondáné Kaul Éva

Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 60

Kívánságlistára tette 43

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Iloonka>!
Johanna Lindsey: Az örökös

Ez volt az első könyvem az írónőtől ,annak ellenére, hogy már korábban is szemeztem az írónő könyveivel. Be kell vallanom, történelmi regényeket annyira nem olvasok. Viszont a leírása igazán felcsigázott ennek a könyvnek, tehát örömmel álltam elébe. És hát mit ne mondjak…nagyon lassan indult be a történet, ám aztán pedig egy csomó esemény történt. Viszont egy pillanatig nem volt unalmas, ami nálam nagyon nagyon jó jel. Imádtam a könyvet és végig éltem szinte az egészet. Valósággal engem is feldühített Ophelia, nem is tudom ,hogy a második részt, hogy fogom bírni elolvasni, amiben úgy tűnik ő lesz a középpontban.
Sabrinát szerettem, főleg azért, mert olyan vidám jelenség volt, nem az a tipikus főhősnő, aki problémázott mindenen.
Duncan tipikus férfi hős volt, akit minden lány elfogadna a valóságban. És megjegyzem ,né sem gondolom úgy, hogy vad ember lett volna, sokkal inkább csak ösztönösen cselekedett. :D
A két nagyapát is bírtam ,főleg a civakodásukat és versenyeznek konkrétan ,hogy melyikük él tovább. Raphaelt is szerettem, talán ő miatta lesz érdemes lesz tovább olvasnom a következő részt.
Nagyon tetszett, az egész történet és remélem a további részek is ennyire fognak.

Elhaym>!
Johanna Lindsey: Az örökös

Az állandó kislányozás, az előre utalások, a tegezés néha zavaró volt, voltak benne hihetetlen pillanatok is, amik a mai korban természetesek lennének, de egy 19. századi történetben nagyon nem. Könyv viszont olvastatja magát, tele van humorral, ármánnyal, félreértésekkel, szórakoztat, nem lehet unatkozni olvasás közben, emiatt nem bírtam nem szeretni.
Bővebben:
http://elhaym.wordpress.com/2013/08/21/johanna-lindsey-…

4 hozzászólás
Silverlight>!
Johanna Lindsey: Az örökös

Egy történet, amely tökéletesen példázza az emberi kicsinyességet, a féltékenykedést és az irigységet. Szerethető könyv, mely az angol arisztokráciát mutatja be, bár szerintem kicsit másik oldalról. Csöppent sem tűnnek merevnek, szabályok által korlátozottaknak. Elég zavaró volt, hogy sok esetben tegezik egymást.
Sabrina szerény, szabad gondolkodású, szóbeszéd áldozatául esett lány, akit a két nagynénje nevel. Duncan egy skót férfi, aki egy ígéretnek eleget téve érkezik angol nagyapjához, a márkihoz. spoiler A főszereplők mellett nagyon szerettem még Raphael Locke-t, sokszor megnevetettet. Ezen kívül a két nagynéni és a két nagypapa is okozott derültséget. Szerintem nagyon jót tettek a történetnek. A történet fő gonosza egyértelműen Ophelia. Ki nem állhattam, néha jó lett volna benyúlni érte és jól megrázni. Elviselhetetlenné vált a történet közepére, ami egyébként amúgy is ekkor kezdett ellaposodni. Ophelia amilyen szép, olyan buta, kegyetlen, leereszkedő, öntelt. Mindig a középpontban akar lenni, s mindenkit irányítani akar. spoiler Amúgy egészen jó kis történet lenne, alapvetően jól indul, de valahogy a végére az a sok csavar az eseményekben sok lett.

>!
GABO, Budapest, 2013
378 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636897062 · Fordította: Gondáné Kaul Éva
Panna>!
Johanna Lindsey: Az örökös

Kicsit bugyuta, kicsit nyálas, kicsit habos babos… De attól még olvasható. Mondjuk nem ezt vártam az írónőtől.

DeathQueen>!
Johanna Lindsey: Az örökös

„Egy botrány akkor is botrány, és én a saját bőrömön tapasztaltam, hogy ez milyen pusztító tud lenni. A botrányban az a lényeg, hogy az emberek mit hisznek, és nem sok jelentősége van az igazságban meg a tényeknek.”

A történet lassan indult be, de aztán egy idő után már kezdett minden beindulni. Jöttek az események, az érzelmekről nem is beszélve. Sabrina egy vidám teremtés, így nem lehet nem szeretni. Duncan pedig egy tipikus hős. Ophelia – t nagyon nem bírtam a történet során. Egyszerűen irritált a személye. A két nagypapi nem semmi a könyvben. A saját nagyapámra emlékeztetnek, ezért őket is nagyon meg tudtam szeretni.

Carlton_Lassiter P>!
Johanna Lindsey: Az örökös

Nagyon érdekes volt spoiler, úgy elolvasni ezt a részét a sorozatnak, hogy ezt hagytam utoljára. :) Teljesen más szemmel néztem Ophelia-ra, aki itt egy beképzelt és elkérnyesztetett liba volt, míg a sorozat többi részében nagyon rendes lesz/lett. Nem is baj, hogy össze-vissza olvastam öket.

Történet cselekménye: 5
Szerintem igencsak eseménydús volt ez a rész számomra. Minden volt benne, ami egy jó és szorakoztató kis történethez kell, vagyis kaland spoiler és romantikus befejezés. Ez egy kicsit elütött a többi résztől a cselekményét tekíntve.

Szereplők: 5
Duncan, Sabrina, Archie, Neville, Alice, Hilary mind egytöl egyik szimpatikusak voltak. Ritka számomra az olyan könyv, ahol minden főszereplő, kivétel Ophelia, de mint már említettem, csak ennél a résznél.

Azt nem igazán értem, hogy hogyan is kapcsolódik a Locke-családhoz ez a történet, najó megjelenik Amanda, Raphael, de nem ök voltak a középpontban, úgyhogy ez egy kicsit meglepet, de térmészetesen egyáltalán nem volt zavaró.

Egy biztos, nem most olvastam utoljára. :)))

Szédültnapraforgó>!
Johanna Lindsey: Az örökös

2. olvasásom az írónőtől, és azt hiszem, történelmi romantikában új kedvencet avattam vele Julia Quinn után. Nagyon megkedveltem Sabrinát, főhősnőnket, aki igaz, hogy nem szépségkirálynő, de az eszével és a humorával bármit elérhet. Aztán ott volt Ophelia, aki ugyan gyönyörű, de megint bebizonyosodik a regényben, hogy a szépség romlott belsőt takar. Duncan, akinek muszáj nősülnie – a nagyapák ugyebár mielőbb örököst akarnak – nehéz feladat előtt áll. Bőség zavara keletkezik amivel majdnem elszalasztja a megfelelő feleségnek való lányt. spoiler Persze a kívülállók közül szinte mindenki tudja és a végén támogatja is a pár egymásra találását, de nekik elég későn esik le a tantusz :D

l_moni>!
Johanna Lindsey: Az örökös

Néhol kicsit zavaros volt és túlbonyolított.
Nem volt izzás szerintem a két szereplő között.
Nem lesz kedvenc.

inci81 P>!
Johanna Lindsey: Az örökös

Kedvelem az írónő könyveit, ezt a sorozatot pedig régóta szerettem volna a polcomon tudni, de csak nem is olyan régen sikerült beszerezni.
Épp egy olvasási válság gyötör mostanában, úgyhogy majd három napja alig olvastam valamit, szinte semmit, csak reggelente pár oldalt egy önismereti kötetből, de ezt nem igazán számítom bele, mert azzal csak lassan halad az ember.
Szóval ha már az olvasás nem ment, hát a könyvespolcom rendezgettem, így került a kezembe ez a könyv. Úgy gondoltam miért is ne, teszek egy próbát, hát ott ragadtam a történetnél, és el is olvastam.

Volt néhány zavaró momentum, ami miatt nem lett a kedvencem sem az írónő könyvei között, sem a történelmi romantikusoknál, de kellemes kikapcsolódás volt, és átlendített egy nehéz ponton.

Tímea_Kocsis_2 >!
Johanna Lindsey: Az örökös

Remek sorozatindító kötet, középpontban Duncannal és a nagyapáival. A nagyapák egymás között megállapodnak és eltervezik közös örökösük életét, annak tudta nélkül. Sabrina picit önbizalom hiányos pasi fronton, de különben talpraesett és kedves mindenkihez. Eleinte barátok lesznek, majd észrevétlenül egymásba szeretnek. Remek humorú regény, könnyed kikapcsolódás. A két családon kívül több érdekes karakter is felbukkan.


Népszerű idézetek

zakkant>!

Egy botrány akkor is botrány, és én a saját bőrömön tapasztaltam, hogy ez milyen pusztító tud lenni. A botrányban az a lényeg, hogy az emberek mit hisznek, és nem sok jelentősége van az igazságban meg a tényeknek.

251. oldal

Sippancs P>!

Egy skót férfi számára nem képzelhető el nagyobb sértés, mint ha valaki nőies viseletnek nevezi a kiltet.

75. oldal

nykyriana>!

– A józan ész azt…
– Ki mondja, hogy neked van józan eszed? – vágott a nővére szavába Alice.
– Mintha egy kilinccsel beszélgetnék – méltatlankodott Hilary.
– Tessék?
– A kilincsnek sincs annyi esze, hogy kinyissa az ajtót.
– Vagy csak tudom, nincs semmi az ajtó másik oldalán, amit érdemes lenne megnézni.

Iloonka>!

– Ez a nem azt jelenti, hogy „majd még meggondolom”, vagy inkább azt, hogy „még egy kis rábeszélésre van szükségem”?
– Ez a nem azt jelenti, hogy eszem ágában sincs.
– Ajaj. És én azt hittem, hogy az ilyen emberek már kihaltak.

Iloonka>!

– A drága húgomat egy csapat vihogó barátnő veszi körül. Isten őrizzen, hogy a közelükbe merészkedjek. A halálomat kívánod? Inkább neked kéne összeszedni a bátorságodat, és becserkészni őket. Te vadászol feleségre, nem én. Csak úgy választhatsz közülük, ha előbb körülnézel.

Iloonka>!

Szerinted minden fekete vagy fehér. Még jó, hogy nincs igazad, különben nagyon unalmas hely lenne ez a világ.

Iloonka>!

– Igen, és elég nehezen értem el a párkányt. Az a fa egyáltalán nem volt segítőkész. Azt hiszem, letörtem néhány ágát.

zakkant>!

Három nap sírdogálás és búslakodás után még mindig azon töprengett, hogy mi tehette tönkre a rövid boldogságát. Aztán egyszer csak eljutott arra a szintre, hogy közönyös és fásult lett. Ez sokkal jobb volt. A halott érzések nem fájnak. talán végül mégis sikerül megfeledkezni róla, visszatérni a régi kerékvágásba, és csak néha sóhajtozni, ha rátörnek az emlékek. most már elő mert jönni a rejtekhelyéről.

228. oldal

nykyriana>!

– Nem tévedek. Ismerem a fiút. Egész életében egy igaz barátra vágyott, és most talált egyet. Persze, hogy nem akarja elveszteni. Azt hiszi, hogy a házassággal mindig maga mellett tarthatja. Pedig így nem lesz boldog. Erre akkor fog rájönni, ha a nászéjszakán inkább kártyázna vele, mint hogy ágyba vigye.

Iloonka>!

–Tehát már jobban érzed magad?
Neville Duncanra kacsintott.
– Ne áruld el Arcbie-nak, de megfogadtam, hogy túlélem őt.


A sorozat következő kötete

Locke család sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Lisa Kleypas: Az ördög télen
Julie Garwood: A menyasszony
Julie Garwood: Váltságdíj
Diane Chamberlain: Ellopott házasság
Taylor Jenkins Reid: Evelyn Hugo hét férje
Julia Quinn – Shonda Rhimes: Sarolta királyné
Lisa Kleypas: Cassandra meghódítása
Julia Quinn: A vikomt, aki engem szeretett
Taylor Jenkins Reid: Evelyn hét férje
Francine Rivers: Megváltó szeretet