BIOKRIMI
A labor tele volt gyúlékony oldószerrel. Az üvegeket egymás után csapkodtam a földhöz, a laborasztalok széléhez, néhányat az uszoda felé vezető átjáróba, amelyet már vörösre festett az égő moszat fénye. Sajnáltam Mariát, de most a saját bőrömmel kellett törődnöm. Kinyitottam a gázt, néhány ugrással elértem a labor szobám felé eső részét, előkaptam a zsebemből a gyufát, az egyik szállal meggyújtottam az egész dobozt, és bedobtam az összetört üvegekből szertefolyó folyadékba. Majdnem megvakított a hatalmas lobbanás, a lángok úgy rohantak, mint egy megpöckölt dominóoszlop. Égett a műanyag berendezés, mint a papír. A gáz robbanása csak fokozta a rombolást, engem meg kirepített az ablakon…
