11. legjobb képregény könyv a molyok értékelése alapján
64. legjobb fantasy könyv a molyok értékelése alapján

Kulcs ​a zárját 1. (Locke & Key 1.) 285 csillagozás

Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 1.

Joe ​Hill – a horrornagymester Stephen King fia – a Locke & Key képregénnyel aratta első kiugró sikerét: két Brit Fantasy-díjat és egy Eisner-díjat köszönhet neki. Népszerűségét jól jelzi, hogy a képregény első száma huszonnégy óra leforgása alatt az utolsó példányig elkelt. 2018 nyarán a Netflix megrendelte a legendássá vált Locke & Key alapján készülő sorozat első, tíz részes évadát, amelynek készítésében Joe Hill személyesen is szerepet vállalt.

A Locke-család egy iszonyatos tragédia után kénytelen hazaköltözni felmenőik ódon birtokára a massachusettsi Lovecraftba. Kulcsház azonban nem egy mindennapi otthon: a kastélyszerű, öreg házban hemzsegnek a különös erővel bíró kulcsok és a hozzájuk tartozó ősi kapuk. A vakmerőt, aki átlép rajtuk, a küszöbön túl a teljesen ismeretlen és egy hétköznapi ésszel felfoghatatlan másfajta valóság várja.

Miközben a három testvér, Bode, Tyler és Kinsey a maga módján próbálja feldolgozni a közelmúlt… (tovább)

>!
Fumax, Budapest, 2018
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634700470 · Fordította: Holló-Vaskó Péter · Illusztrálta: Gabriel Rodriguez

Enciklopédia 7


Kedvencelte 50

Most olvassa 6

Várólistára tette 166

Kívánságlistára tette 257

Kölcsönkérné 12


Kiemelt értékelések

Solymár_András I>!
Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 1.

„Ahhoz, hogy az ember jól írjon, csak arra kell rájönnie, hogy a valóságot nem lehet felülmúlni. A fantázia világában állhatnak kétmérföldes csarnokok és az egekbe nyúló szobrok, melyek meghazudtolják a valóság törvényeit, de Egyiptomban úgy állnak fél mérföldes csarnokok és az egeket súroló szobrok, hogy engedelmeskednek nekik.
Írhatunk legyőzhetetlen harcosokról, kik egyetlen csapássukkal seregeket mészároltak le istenektől kapott erejükkel, a sors biztosítókötelének megnyugtató fogásában, ám nem egy olyan hősről tudunk, ki halandóként járta veszedelmes táncát a kötélen, alatta pedig nem volt egyéb csak a ismeretlen mélység, amit halálnak nevezünk.
Írhatunk mindent elsöprő, soha nem véget érő szerelemről, melyet még a halál sem tud tönkretenni, amikor emberek ezrei vívják meg harcukat a megtört szerelemmel csakhogy jót cselekedhessenek.
Az irodalom nem a valóság előli menekülés, hanem füst az áldozati oltárán.”

Ez jött ki belőlem ma, miután befejeztem az első kötetet és leültem, hogy folytassam saját regényemet. Nem a képregényről akartam írni, de öntudatlan is arról írtam.

Annakidején, nagyon régen, mikor elolvastam a Horns című könyvet Joe Hill tollából, még azt sem tudtam, hogy King fia. Már nem sok mindenre emlékszem belőle, de tudom, hogy ugyanaz az érzés kerített hatalmába. Betűről, betűre.

Joe Hill egy kőszikla. Egy hideg penge. Egy sorozatgyilkos. Vagy ami még rosszabb, egy író. Joe Hill a precizitás, a hidegvérűség és a tökéletes kiszámítottság mintapéldánya, bár minden bizonnyal volt akitől tanulnia, mi több, szerkesztők garmada áll rendelkezésére, hogy az a szöveg olyan legyen.

DE, ami az övé, az az övé, ezt tagadhatatlan. Ami neki van, az kiforrott stílus. Annyira markánsan felismerhető, annyira egyedi és a tömegből kitűnő, hogy az elképesztő. Ez a képregény, bármennyire is lehetetlen történetet mutat be annyira valóságos, hogy az már karcol. Eddig két könyv olvasása közben éreztem azt a félelmet, amit egy horrorfilm esetében szokás. Az egyik a Madarak a dobozban, a másik pedig ez.

Nem tudom mit mondjak. A Fumax ismét kitett magáért. Gyönyörű kiadás. A borítók, a fedőlap, a lapok minősége…egy élmény kézben tartani.

A rajzoló kitett magáért. Elképesztőek az ábrázolások, olyan oldalak vannak, hogy filmszerűen pereg az egész, s bármennyire is rajzfilmszerű és lehetetlen eseményeket ábrázol, egészről a valóság hideg precizitása árad.

Kegyetlen a történet és valós, igaziak a karakterek és mély, mint a kút.

Nem igazán tudok mit mondani egyebet. Ez az a történet, ami nem mélyenszántó gondolatokat indít be az ember agyában, ami nem hosszas beszélgetésekre sarkall, hanem csendre int, némaságba taszít, beissza magát a lelkedbe és a helyedre parancsol. Egy sötét sarokba, ahol a gondolatok ijesztőek és a megfelelő kulcs nélkül nincs más választásunk, mint szembenézni velük.
Ez az a történet, ami kísért és nem ereszt el. El lehet felejteni, de valahol mindig ott lesz és vigyorog rád a sötétből.

És vár.

10 hozzászólás
ProKontra P>!
Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 1.

Hogyan legyünk Joe Hill függők? Egyszerűen csak vegyük meg ezt a könyvet és üssük fel. A többi már adja magát. Kellően borzongató, nincs hiány vérengzésből, de emellett megjelenik a romantika és humor is.
Már maga a borítója teljes mértékben felkelti az ember figyelmét: egyszerűen csodálatos. És itt nem csak a külső gyönyörű, de a belső is, olyan látványvilágot és történetet álmodott meg Joe Hill és Gabriel Rodríguez, amelyet nehéz elfelejteni. Minden Hill rajongónak, és természetesen King rajongónak, kötelező elem a polcán.
Teljes:
https://prokontra.net/2020/08/28/joe-hill-kulcs-%e2%80%…

klara_matravolgyi>!
Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 1.

Tűzkeresztségen estem át : első képregényélményem volt most ez. Azt hiszem függő lettem! Nagyon nagyon tetszik a műfaj, elvarázsolt az, hogy képet is kaptam a történethez.
És most a történetről: egy igazi mix volt ez a könyv. Horrorisztikus, drámai és misztikus elemek is voltak benne. Megdolgoztatja az agyat, nem egy könnyen emészthető történet, de nagyon mély.

vicomte P>!
Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 1.

Pár évvel ezelőtt hallottam először a Locke & Key-ről, de bármennyire is áradoztak róla, a kisvárosi horror, ráadásul Stephen King fiától, nem azok a hívószavak, amelyekre feltétlenül azonnal kattanok. Ennek ellenére, mikor kiderült, hogy megjelenik magyarul, habozás nélkül beszereztem, de a belelapozás és az első pár oldal átfutását követően közel fél évre félretettem, s csak miután @Amadea teljesen belefeledkezve és lelkesen elolvasta gyors egymásután az első két kötetet, vettem ismét a kezembe, hogy én is teljesen a rabjául essek.

Az első rész brutálisan indít: a Locke családot két primitív pszichopata megtámadja, és az apa áldozatukul is esik. Bár végül sikerül legyőzni őket spoiler de a sokk miatt a család elköltözik, visszatérnek az apa szülői házába, egy Lovecraftban off található, elég baljós kinézetű kúriába, ami a Kulcsház nevet viseli.

Közben az is kiderül, hogy a támadás nem véletlen volt, hanem valaki spoiler nagyon is tudatosan vette rá a két retardált barmot arra, amit tettek, és valami még szörnyűbb van készülőben.
Mert a Kulcsházban titkok vannak eltemetve, amelyeknek kulcsait – a mágikus erővel rendelkező Kulcsokat – csak a Locke család gyermekei találhatják meg.
A család tagjai – az anya, Tyler, a végzős fiú, Kinsey a már erősen kamaszodó lány és Bode a kisöccsük – a maguk módján próbálják feldolgozni a veszteséget és mind elmerülnek a saját külön bejáratú poklukban. De a megpróbáltatásaik még korántsem értek ezzel véget, mert az az erő, ami az apjuk életére tört, őket sem hagyja nyugodni.
És ahogy pörögnek az oldalak, egyre komplexebb és bonyolultabb lesz a történet és egyre több dologról derül ki, hogy messze nem olyan egyszerű és koránt sem egyértelmű, mint ahogy először esetleg gondolnánk.
A szereplők tettei, motivációi és belső mozgatórugói egyre jobban kirajzolódnak, ahogy a Locke család megpróbál új életet kezdeni és beilleszkedni a kisváros életébe. A Kulcsházon kívüli események elsősorban a helyi iskolához köthetőek, s lassanként az is kiderül, hogy a mostani tragédiák gyökere évtizedekkel korábbra nyúlik vissza, amikor a idősebb Locke még diákként egy csapatnyi társával együtt túl messzire ment a Kulcsok használata közben.

A képregény képi világa elsőre nekem kicsit idegen volt – főleg az emberábrázolások tekintetében. Az erős kontúrokkal megrajzolt, markánsan kihúzott, szinte már rajzfilmszerűen leredukált, mégis részletesen kidolgozott és karakteres arcok bennem az elején még disszonánsok érzéseket keltettek. Különösen annak fényében, hogy ezek a matiné érzést keltő figurák milyen mélyen traumatikus helyzetekbe kerültek. De ahogy egyre inkább elmerültem az olvasásban, már nem csak hogy nem zavart ez, de egyre inkább azt éreztem, hogy nagyon is jól működik ez a rajzstílus ebben a történetben.

Ha csak a horror/természetfölötti vonalát nézzük ennek a képregénynek, akkor is kiemelkedő, amit találunk. A Kulcsok működése lenyűgözően bizarr eredményekkel jár spoiler és számtalan módon szervesen beépül a cselekménybe.
De számomra mégsem ez volt az, ami miatt bárkinek – vagy mondjuk inkább úgy, hogy 16 év és egy erős szociális érettség fölött bárkinek – a kezébe nyomnám ezt a képregényt, hanem az, ahogy a gyászmunkát kezeli. Azt, hogy minden sérülés, önmarcangolás és fájdalom dacára tovább kell élni, mert az világ nem áll meg, még akkor sem, ha az ember úgy érzi, hogy az életének az alappillérei omlottak össze.
Mert egy ilyen tragédia esetén az élőknek még inkább szüksége van egymásra.

Ferger_Jolcsi P>!
Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 1.

Korábban láttam már a képregényből készült Netflix adaptációt, ami annyira tetszett nekem, hogy azóta szerettem volna elolvasni a történet alapjául szolgáló képregényt is. *-* De arra nem számítottam, hogy ennyire szép lesz ez a luxuskiadás. *-* Szerencsére egyáltalán nem csalódtam benne, sőt, ez ha lehet, akkor még jobban is tetszett. Voltak benne plusz jelenetek, amik még mélyebbé tették számomra a cselekményt. A sorozatadaptációban a legkisebb Locke gyerek, Bode volt számomra a legszimpatikusabb, itt a képregényben viszont Kinsey.
Alig várom, hogy a kezembe kerüljön a második rész is és azt is olvashassam. *-*

6 hozzászólás
Rodwin>!
Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 1.

Luxuskiadás bizony a javából, ez a könyv csudálatos kívül és belül is. Bár a képregényeket sokan nem tartják igazi könyvnek, de a Fumax által eddig kiadottak nagy része nem szégyenkezhet. Sokszor pedig eme olvasmányok többet is adnak, mint egy átlag könyv.
Ez a sorozat is itt jött szembe velem pár éve, terveim közt szerepelt, hogy majd elolvasom angolul. Miután megtudtam, hogy jön magyarul is, e tervem szépen füstbe is ment.
Hill-től eddig csak a NOS4A2-t olvastam, de azt a könyvet nagyon szerettem. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mit tud művelni képregényes fronton. Azt kell mondanom, hogy elég maradandó élmény volt számomra.

Locke- család szörnyű tragédiájával ismerkedhetünk meg, hogy hogyan is jutottunk el a történtekig. Pedig mint minden halandó család csak boldogan akartak élni, aztán mégiscsak beütött a legrosszabb. Az egyszeri olvasó is talán gyaníthatja, hogy itt valami sötét dolog munkálkodhat a háttérben.
Hamarosan Massachusettben találjuk magunkat, a Kulcsok házában a család régi birtokára. Amelyből csak úgy árad a gótikus hangulat, és a megmagyarázhatatlan gonoszság. Három testvér szemén át ismerjük meg a birtokot és az új várost, ki-ki a maga módján próbálja feldolgozni a történteket. Tyler inkább magába zárkózik, mint bárkivel is megosszon bármit. Nehezen boldogul az új környezetben, és barátokat is nehezen talál magának. Kinsey a lázadó kamaszlány is nehéz eset, de azért ő próbál valamennyire a földön járni. Bode gyaníthatóan a legtöbb olvasó kedvence lesz, korából adódóan minden érdekli, és próbálja a legtöbbet kihozni az új környezetből. Talán ő mindennek a kulcsa a Kulcsházban? De valami szörnyűségre is rábukkan kacifántos útjain, mert valami nincs rendben ezzel a házzal.
A világban több kulcs is lakozik, melyekkel természetfeletti dolgokra leszünk képesek. Ezt a Locke család ősei jól tudták, ezért is rejtették el alaposan őket. Erre hamarosan az utódok is rájönnek.
Néha elég abszurd dolgoknak lehetünk szemtanúi, de ez a minimum attól az írótól, aki elvitt már Karácsonyországba is. Ha lehet azt mondani a történet sötétsége ellenére, de én nagyon jól szórakoztam. Izgultam a srácokért, velük fedeztem fel a kulcsok titkait.
Halovány párhuzamot éreztem az Azzal, ott is srácok szálltak szembe a mélyben lakó gonosszal. De ez a legkevesebb, ha a fiú apjától csen el valamit a könyvébe.
A rajzok nekem tökéletesen megfeleltek, átjött minden, ahogy Péter fordítása is remek volt!
Várom a folytatást de nagyon!
Az pedig egy kis mosolyt is csalt az arcomra, hogy én voltam a tizedik csillagozó, és igen szép százalékkal bukkant ki a nagyközönség elé a könyv.

>!
Fumax, Budapest, 2018
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634700470 · Fordította: Holló-Vaskó Péter · Illusztrálta: Gabriel Rodriguez
Molymacska P>!
Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 1.

Úgy indultam el az úton, hogy nem tudtam, mit fogok kapni ettől a sorozattól. Megspórolom nektek ezt: kalandot fogtok kapni, és egy zseniális képregényt.
A történet arról szól, hogy van Lovecraft, egy város, ahol van egy hatalmas kastély, és ide költözik be egy család. Erősen traumatizáltak, hiszen az apa most halt meg, az anya alkoholista, a két legidősebb testvér pedig tinédzser, súlyos lelki gondokkal. Na erre húzzák rá a weird és fantasy szálat, amiben a kulcsok különös ajtókat nyitnak meg.
Az első részen látszik, hogy ez még csak bevezető rész. Inkább a traumákra koncentrál, és próbálja történetileg felépíteni a sorozat alapját. Ilyen szempontból ha a sztorit nézzük, néhol, laposnak is mondhatnó, vagy inkább túl traumatikus, és egy idő után ez válik a normálissá (ettől függetlenül kell, hiszen így ismerjük meg a karaktereket, és így tudunk kicsit az ő problémáikról is többet)
Maga a fantasztikus szál is inkább bevezető szinten érhettünk tetten. Láthatjuk a kulcsokat, egyes kulcsokat látjuk, hogy mekkora hatalma van, de ez igazából egy alapozás, hogy kijelöli a képregény, hogy mekkora hatalma is lehet egy kulcsnak, hogyan működik a világ, és egyéb hasonlók. Emiatt az első résznek meg van a határa, nem olyan kirobbanóan csodálatosan tökéletes, mint a későbbi képregények.
A rajzolás érdekes, mert nagyon modern, és hihetetlenül jó. Nagyon tetszett, hogy bár nagyon negatív érzésekről, és szereplőkről is olvashatunk, a képregény mégismegpróbál színes maradni, változatos, és nem borul be totál feketébe. Tökéletes! Az is érdekes, hogy nagyon precízek a beállítások, illetve a panelkezelés is. Nagyon sok mindent mond el egyetlen panel, vagy egy panelpár viszonya, és nagyon tetszik benne ez az aprólékos kifejezésmód, a jól megszerkesztett, nagyon pontos vizuális élmény.
Zseniális első kötet, az pedig még zseniálisabb benne, hogy nem a legjobb. A sorozat ennél csak jobb lesz!

4 hozzászólás
Razor P>!
Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 1.

Joe Hill már bizonyított nálam a Szarvakkal, na de mégis a Locke & Keyt emlegetik a fő műveként, szóval nagyon örültem, mikor a Fumax bejelentette a hazai kiadást. Aztán a kötetek parkolópályára kerültek és a végén már úgy voltam, hogy megvárom a harmadik kötet megjelenését, és egyben letolom. Na, ez nagyon jó döntés volt.
A történet egyből belecsap a lecsóba a Locke család elleni támadással, mely után az apa kívánságának megfelelően a Lovecraftban álló családi kúriába költöznek, hogy ott a maguk módján dolgozzák fel a gyászt. Az anya, Nina alkoholba folytja a bánatát, Tyler, a legidősebb fiú a ház körül ténykedik, Kinsey, a húga próbál nem feltűnő lenni, a legkisebb fiú, Bode pedig elkezdeni felfedezni a házat. Horror alapszabály: bármi marhaságnak tűnőt is mond a kisgyerek, higgy neki! Sajnos Bode kíváncsisága nem várt események láncolatát indítja el, és ez csupán a kezdet.
Röviden és tömören nagyon bejött az egész, faltam az oldalakat. Az elején elég sok a kérdőjel, de a történet előrehaladásával a Locke-gyerekekkel együtt az olvasó számára is megvilágosodik ez-az. Persze marad még számtalan nyitott kérdés, de ez még csak a történet első harmada, így ez nem olyan meglepő.
Rodriguez rajzai tökéletesen illenek a sztorihoz, nagy hirtelen más rajzaival el se tudnám képzelni ezt a történetét.

>!
Fumax, Budapest, 2018
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634700470 · Fordította: Holló-Vaskó Péter · Illusztrálta: Gabriel Rodriguez
Dominik_Blasir>!
Joe Hill: Locke & Key – Kulcs a zárját 1.

Meglepően olvasmányosan elmesélt – meglepően nem könnyű történet.
Persze sejtettem, hogy tetszeni fog, hogy rajongani fogok az elborult ötleteiért; reménykedtem abban, hogy nem kell majd csalódnom a személyes tragédiák bemutatásában vagy a szereplők közeliségében.
Az viszont tényleg meglepett, hogy mennyire magától értetődően természetes, mennyire gördülékeny és a felszínen mennyire kalandos és szerethető ez a képregény. Mindezt úgy, hogy egy pillanatig sincs kétségünk az események fájdalmas-szörnyűséges voltában, és egyáltalán nem sérül a hatásuk. Hogy a felfedezés öröme mellett ennyire nyilvánvalóan jelen vannak az árnyoldalak, a hibák és a rossz döntések is. A fiatal nézőpont nagyon sok mindent elbír – még az ilyen borzalmas drámákat is.
Bízom benne, hogy a folytatás még erre is rá tud tenni egy lapáttal.


Népszerű idézetek

Dávidmoly >!

– Szerintem Pennsylvania óta meg se mukkantál. Ty?
– Mondtam valamit Pennsylvaniában?
– Jaja. „Pisilnem kell.” Izgalmas, és számomra különösen jóleső betekintés volt ez egy tehetséges fiatalember lelkébe.

SchizoVampire >!

– Hát te merre jártál délután?
– Kísérleteztem a szörfözéssel.
– Elkaptál egy hullámot?
– Legfeljebb a tüdőgyulladást.

Dávidmoly >!

– Mit csináltok ott?
– Egy teknőc beleszart Bode kezébe, és most meg akarja tartani felejthetetlen nyarunk emlékére.
– Szóval ismerkedik a természettel. És te mit csinálsz?
– Ismerkedem az unalommal és a szorongással.

Dávidmoly >!

Remek, hogy a nagyi még küldött bort. Különben el kéne lennünk alig háromszáz palackkal. Anyának legalább egy hónap kell majd, hogy legurítsa ezeket.

Dávidmoly >!

– Nyilas vagy, képregényeket olvasol, zöld csíkot festettél a hajadba. Szóval szerintem imádod a pisztáciát.
– Szerintem utálom a pisztáciát.
– Ez volt a legjobb tippem. Nem tetszik? Lőj le.

Kapcsolódó szócikkek: pisztácia
SchizoVampire >!

Pénzért nem kapsz jobb oktatást. Nézd, én is hogy jártam: négy év a Lovecraft Akadémián és négy év a massachusettsi művészeti iskolában, és kész is a bukott festő, tessék.

Kapcsolódó szócikkek: Howard Phillips Lovecraft
Dávidmoly >!

A halottaktól félni nagyon buta dolog.

Első könyv: Isten hozott Lovecraftban!, 2. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: félelem · halott
Dávidmoly >!

– Nektek is meg kéne szabadulni ezektől. A félelmeitektől és a könnyeitektől. Gondolkozzatok el rajta. Ugyanilyen van a fejetekben, folyamatosan hazudik nektek, és megkéseli a jobbik éneteket. És ott van a másik, ami meg szomorúságba áztatja a gondolataitokat. Gondoljátok, hogy ezek jót tesznek nektek?

Második könyv: Fejben dől el

Kapcsolódó szócikkek: félelem · könny

A sorozat következő kötete

Locke & Key sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Tiziano Sclavi: Dylan Dog – Az élőholtak ébredése
Claudio Chiaverotti – Roberto Recchioni – Val Rome: Morgan Lost / Dylan Dog: Vörösszürke fények Londonban
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 1.
Mike Mignola: Hellboy – A leláncolt koporsó és más mesék
Mauro Boselli: Dampyr: A Sötétség Gyermeke 5. – A kőhíd alatt
Jody Houser: Stranger Things 2. – Hat
Pádár Ádám – Szebeni Péter: Céltalan
Stephenie Meyer – Young Kim: Twilight képregény – Alkonyat 1.
Bill Willingham: Fabulák – Legendák száműzetésben
Neil Gaiman – Rafael Albuquerque – Rafael Scavone: Smaragdzöld tanulmány