Obscura 14 csillagozás

Joe Hart: Obscura

2028-at ​írunk, és a világot egy új megbetegedés sújtja. Eleinte enyhébb emlékezetkieséseket, majd később dühkitöréseket, végül elmebajt és halált okoz. A Losian-kórnak elnevezett betegség gyors lefolyású, és a rövid távú modellezések szerint elterjedésében hamarosan meghaladja az Alzheimert.

Dr. Gillian Ryan neuroradiológus a Losian-kór egyik fő kutatója, területének legkiválóbb alakja. Az orvosi elhivatottság mellett különösen nagy a tét számára, hogy megfejtse a betegséget kiváltó okot, és megtalálja az ellenszert: a férjét már elvesztette, és hétéves lányánál is jelentkeztek a tünetek, legfeljebb évei lehetnek hátra. Az áttörés azonban a rengeteg munka és kísérlet ellenére elmarad, és megvonják tőle a kutatási támogatást.

Nem sokkal később azonban váratlan megkeresést kap a NASA-tól: az egyik titkos űrállomásukon felütötte a fejét a Losian-kór. A diagnózis elsőre lehetetlennek tűnik, de a legénységen jelentkező tünetek kizárnak minden más lehetőséget. A… (tovább)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634198505 · Fordította: Benkő Ferenc
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
336 oldal · ISBN: 9789634198512 · Fordította: Benkő Ferenc

Kedvencelte 2

Most olvassa 5

Várólistára tette 88

Kívánságlistára tette 152

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

luthienlovemagic IP>!
Joe Hart: Obscura

Az Obscura nem egy világmegváltó regény. Sem az év sci-fije, sem az év thrillere nem lesz. De ott van ez a bizonyos de, mert attól eltekintve, hogy semmi különös nincs benne, és leginkább egy „egylövetű” történet, nagyon is olvasható. Sőt, megkockáztatom, hogy írástechnikai szempontból az egyik legjobb regény, amit olvastam. Mert látszik, hogy a szerző gyakorlott író, és nem ez az első regénye: jól vezeti a szálakat, kellő mennyiségben és jó helyen használja a horgokat, és jól építi fel mind az érzelmi, mind a történeti ívet. Nem éreztem csúszkálást, kerek, egész, lezárt a cselekmény. Megtörténik, aminek meg kell, és a végkövetkeztetés is a helyén van. A parafaktor is rendben van, legalábbis én cidriztem rendesen a megfelelő helyeken.

Mégsem kiemelkedő a regény egyrészt azért, mert túl sokat akar markolni (környezetszennyezés hatásai, neurológia, űrkolonizálás, metafizikai jelenségek, teleportálás), másrészt a történet vége az előzmények sötét, őrületbe hajló tónusához képest túlságosan happy end, már-már csöpögősen az. Ez a kontraszt működhetne, de túl hirtelen a váltás, semmi nem készíti elő, így kesernyés szájízt hagy maga után.

A teljes kritika a linken olvasható: link

buzavirág>!
Joe Hart: Obscura

A pandémiás időszakban mi sem természetesebb, hogy az írók kedvet kapnak ehhez a témához és kitalálnak egy még brutálisabb vírust, amely akár az űrben is jelen lehet, az űrállomás tagjai között. Ennek megfejtéséhez egy személyesen is érintett doktornő segítségét kérik, aki jártas a Losian -kórban, sőt annak szenteli élete szinte minden percét. Fájdalmas az elválás a Földtől, de a csodálatos végtelen megpillantása akár ki is tölthetné ezt az űrt, ha nem csapna át egy rémálommá az ottlét. A könyvben a tudomány, a feszített tempó, a nyomozás egyformán jelen van, lesz min izgulni, főleg a legvégén és bizony egy-két embertől iszonyat nehéz az elválás. Bár én erősen hiányoltam egy spoiler, de a hiányával sikerült kibékülnöm, de ha az epilógusban megismert tényeknek nem lesz folyatása, azt rettentően hiányolni fogom.

Bogi_könyveskuckója>!
Joe Hart: Obscura

Az utóbbi időszakban nagyon rákaptam a sci-fire. Nagyon izgatottan kezdtem bele ebbe a regénybe, hisz maga az alap téma, a „konfliktus” nagyon egyedi volt. Kíváncsi voltam, hogy mit hoz ki belőle az író, merre viszi ezt a vonalat.
Természetesen ezen kívül nagyon sok olyan alapelem van beleépítve, ami minden egyes ilyen műfajú könyvben jelen van. – ezt nem is részletezném, mert lecsapnám a könyv fő mozzanatait. Emiatt egy picit klisésnek érződhet, de ettől függetlenül nem ront az élményből.
A karakterekkel is teljesen meg voltam elégedve. A főszereplő és a mellékszereplők is nagyon szimpatikusak voltak.
Maga a cselekmény is nagyon izgalmas volt. Számomra nem is volt kiszámítható – lehet, aztán másnak az lesz. :) A thriller szál is nagyon ütős volt benne. Volt egy-két bekezdés, aminél nekem is összeugrott a félelemtől a gyomrom.
Összességében egy nagyon pörgős story volt, nagyon olvastatta magát.
Bátran ajánlom minden sci-fi és jövendőbeli sci-fi rajongónak.

_V_K_ I>!
Joe Hart: Obscura

Imádtam ezt a könyvet. Engem, aki a Nyolcadik utas a halálon, a Csillagok háborúján, a Mátrixon, és hasonló történeteken nőttem fel, nem nehéz levenni a lábamról egy jó sci-fivel. (Főleg, ha pszicho-thriller elemekkel vegyítik.)

Gillian, miután elveszíti a férjét egy új, gyógyíthatatlan betegség miatt, a Losian-kór legnagyobb szakértőjévé képzi magát. Eltökéli, hogy bármi áron megmenti a lányát, akinél a kór tünetei egyre jobban elhatalmasodnak. Ahhoz azonban, hogy gyógymódot találjon, kénytelen hat hónapra elhagyni a földet. Az űrhajón, amin egyedül ő van ébren, furcsa, megmagyarázhatatlan dolgok történnek, amik folytatódnak akkor is, amikor elérik a célállomásukat. A legénység valódi indítékára a történet legvégén derül fény, és bár az író ügyesen adagolja az infókat, végig csak találgattam.

Jól megírt regény, egy percig sem untam. A címe pedig tökéletesen lefedi az egész történetet, és azt az atmoszférát, ami áthatja.

Rémálom P>!
Joe Hart: Obscura

Megint sikerült jól mellényúlnom, igazság szerint én egy járványos/betegséges sci-fire vágytam, orvosi nyomozásra… és hogy mennyire nem ezt kaptam.

A könyv első fele (jó, 200 oldala) marha lassú, leginkább a főhősünk visszaemlékezik az életére – amit én túl bőlére eresztettnek éreztem, és mire eljutottunk az űrállomásra, én bevallom, meg is untam Gillian nyekergését. A függőség csak kellékelem, nagyon nem mélyül el benne, és ez lenne a főhősünk egyetlen személyiségjegye, ja, meg hogy anya. Olyan véletlenséggel oldja meg az ügyet Gillian, ami nekem abszolút kiábrándító volt. spoiler

A végén voltak elég gyenge megoldások spoiler – de legalább az utolsó 100 oldal egy pörgős thriller, noha a legklisésebb, legcukrosabb fajtából. Meh.

timea_z>!
Joe Hart: Obscura

Szerintem nem igazán lett ez sci-fi. Inkább egy űrben játszódó thillernek mondanám, bár annak is elég gyengécske. Egynek jó volt, gyorsan ki lehetett végezni, voltak benne izgalmak és csavarok, de semmi extra. spoiler

PRADASound>!
Joe Hart: Obscura

Ez mennyire király volt!! Nem vagyok túl nagy sci-fi fan, de ez nagyon ott volt! Sci-fi, horror, thriller, krimi, minden benne volt. Nem volt elnyújtva, az elején belecsap a sztoriba, pont annyi a háttértörténet, amennyi elengedhetetlen, aztán meg pörögnek az események. Joe Hart nyert magának egy új rajongót!


Népszerű idézetek

Caty97>!

Magány.
Egyes szavak sosem képesek felnőni az igazi jelentésükhöz. Olyan aprók, olyan jelentéktelenek, hogy értelmetlen, köznapi betűsorokká töpörödnek ahhoz képest, amit képviselnek.
Az egyik példa a „halál”.
A másik a „magány”.

107. oldal

_V_K_ I>!

– Ez nem vita tárgya.
– Nem. Tényleg nem. Két és fél hónap, mire elérjük az ENSZ állomását. Az hetvenöt napnyi magány.
– Kösz, Carson, de tudok számolni.

99. oldal

_V_K_ I>!

– Tíz, kilenc, nyolc, hét…

(első mondat)

Bogi_könyveskuckója>!

Av skadan blir man vis. Azt jelenti, hogy „sérülésből okul az ember”.

90. oldal

Caty97>!

Gillian dacosan bólintott, s magában újra darálni kezdte a régi mantrát, miközben kilépett az ajtón, és nekivágott a folyosónak.
Tisztánlátás és akarat. Tisztánlátás és akarat.

93. oldal

Caty97>!

A tudomány nem több a tények és az elméletek tesztek meg kísérletek révén apasztott, lassú taposómalmánál. És ha az ember tehetséges, emellett nagyon-nagyon szerencsés, akkor a zavarosban halászva felfedezhet valamit. De többnyire ez is csupán apró lépés a vívmányok maratoni versenyén.

116. oldal

_Nikki >!

Úgy tartja a mondás, hogy aki nem tanul a történelemből, az arra ítéltetik, hogy újra átélje. Szerintem ez baromság. Az emberiség sosem tanult a múltból, ahhoz túlságosan haragtartó. Az erőszak és a gyűlölet az emlékezés miatt létezik a mai napig. Ezért törnek ki a háborúk. Ez a világ legördögibb köre.

302. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Justin Cronin: A szabadulás
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok
Robert Jackson Bennett: Horzsolások
Jeff VanderMeer: Fantomfény
Andy Baron: Kárhozottak városa
R. J. Hendon: Nightingale
Stephen King: Éjszakai műszak
Stephen King: A Setét Torony – A hármak elhívatása
Blake Crouch: Sötét anyag
Frank Schätzing: Raj