Obscura 97 csillagozás

Joe Hart: Obscura

2028-at ​írunk, és a világot egy új megbetegedés sújtja. Eleinte enyhébb emlékezetkieséseket, majd később dühkitöréseket, végül elmebajt és halált okoz. A Losian-kórnak elnevezett betegség gyors lefolyású, és a rövid távú modellezések szerint elterjedésében hamarosan meghaladja az Alzheimert.

Dr. Gillian Ryan neuroradiológus a Losian-kór egyik fő kutatója, területének legkiválóbb alakja. Az orvosi elhivatottság mellett különösen nagy a tét számára, hogy megfejtse a betegséget kiváltó okot, és megtalálja az ellenszert: a férjét már elvesztette, és hétéves lányánál is jelentkeztek a tünetek, legfeljebb évei lehetnek hátra. Az áttörés azonban a rengeteg munka és kísérlet ellenére elmarad, és megvonják tőle a kutatási támogatást.

Nem sokkal később azonban váratlan megkeresést kap a NASA-tól: az egyik titkos űrállomásukon felütötte a fejét a Losian-kór. A diagnózis elsőre lehetetlennek tűnik, de a legénységen jelentkező tünetek kizárnak minden más lehetőséget. A… (tovább)

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634198505 · Fordította: Benkő Ferenc
>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
336 oldal · ISBN: 9789634198512 · Fordította: Benkő Ferenc

Kedvencelte 2

Most olvassa 6

Várólistára tette 101

Kívánságlistára tette 118

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ProKontra P>!
Joe Hart: Obscura

Az emberi agy csodálatos: bonyolult, kiszámíthatatlan és feltérképezhetetlen. A mai napig rengeteg tudós fáradozik azon, hogy megértse ezt a számunkra olyan tekervényes és komplex szervet. Annak ellenére, hogy nem vagyok tudós, engem is érdekel, és szeretek olvasni olyan témájú könyvekről, amiben az agy működése fontos szerepet játszik. Joe Hart története „kissé” elrugaszkodott a valóságtól, de kifejezetten izgalmas sci-fi, amely nem nélkülözi a thriller és a horror elemeit sem.

Nem szándékoztam még olvasni az Obscura című könyvet, várni akartam a napsütésre, és arra, hogy végre fellélegezzünk ebből a mostani járványhelyzetből. Csupán pár oldal erejéig szerettem volna belelapozni, de úgy tűnik, az agyam mazochista része másként gondolta. Nem tudtam letenni, muszáj volt egyre több és több információt megtudnom, megismerni a történet hátterét, amely egyre szürreálisabbá és sötétebbé vált. Joe Hart fantasztikus történetábrázolása már-már olyan érzést váltott ki, mintha magam is részese lettem volna az eseményeknek. Gyönyörűen vezeti fel a főszereplő múltját, ad egy képet arról, hogy a karaktere miként éli meg egy szerette elvesztését egy betegség miatt, amelyet a lánya is örököl, és amire még nincs gyógymód. Ezzel egy elég félelmetes alaphelyzetet teremtett.

Dr. Gillian Ryan egy olyan betegség után kutat, amely elvette tőle a férjét. A Losian-kór az agyat támadja, amitől a beteg eleinte csak pár dolgot felejt el, majd egyre többször lesz emlékezetkiesése, és a végén megőrül. Évekkel ezelőtt kénytelen volt végignézni, ahogy férjéből kiveszik minden érzés és értelem. A szeme előtt vált egy lélektelen porhüvellyé az az ember, akit egykor annyira szeretett. És most ugyanez a kór a lányát is megtámadta.

Teljes értékelés:
https://prokontra.net/2021/05/05/joe-hart-obscura/

2 hozzászólás
luthienlovemagic IP>!
Joe Hart: Obscura

Az Obscura nem egy világmegváltó regény. Sem az év sci-fije, sem az év thrillere nem lesz. De ott van ez a bizonyos de, mert attól eltekintve, hogy semmi különös nincs benne, és leginkább egy „egylövetű” történet, nagyon is olvasható. Sőt, megkockáztatom, hogy írástechnikai szempontból az egyik legjobb regény, amit olvastam. Mert látszik, hogy a szerző gyakorlott író, és nem ez az első regénye: jól vezeti a szálakat, kellő mennyiségben és jó helyen használja a horgokat, és jól építi fel mind az érzelmi, mind a történeti ívet. Nem éreztem csúszkálást, kerek, egész, lezárt a cselekmény. Megtörténik, aminek meg kell, és a végkövetkeztetés is a helyén van. A parafaktor is rendben van, legalábbis én cidriztem rendesen a megfelelő helyeken.

Mégsem kiemelkedő a regény egyrészt azért, mert túl sokat akar markolni (környezetszennyezés hatásai, neurológia, űrkolonizálás, metafizikai jelenségek, teleportálás), másrészt a történet vége az előzmények sötét, őrületbe hajló tónusához képest túlságosan happy end, már-már csöpögősen az. Ez a kontraszt működhetne, de túl hirtelen a váltás, semmi nem készíti elő, így kesernyés szájízt hagy maga után.

A teljes kritika a linken olvasható: link

2 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
Joe Hart: Obscura

“Úgy tartja a mondás, hogy aki nem tanul a történelemből, az arra ítéltetik, hogy újra átélje. Szerintem ez baromság. Az emberiség sosem tanult a múltból, ahhoz túlságosan haragtartó. Az erőszak és a gyűlölet az emlékezés miatt létezik a mai napig. Ezért törnek ki a háborúk. Ez a világ legördögibb köre.”

A mostani értékelésem tárgya Joe Hart – Obscura című regénye, amely az Agave Kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben. Ami a könyvek külső “tálalását” illeti véleményem szerint eddig is eléggé el voltunk kényeztetve a kiadó részéről, de ez a mostani borító nálam minden eddiginél magasabbra helyezte a lécet, lehetne akár egy esetleges filmfeldolgozás moziplakátja is. Emellett az Agave által kiadott sci-fi-k kisebb-nagyobb kivételekkel szinte mindig beváltották a hozzájuk fűzött előzetes várakozásaimat, úgyhogy az előjelek rendkívül bíztatóan alakultak.

De nézzük is, hogy mirő szól a mostani kötet:

Történetünk főhőse dr. Gillian Ryan, aki magánéleti megpróbáltatásai mellett egy új, az Alzheimer-kórhoz hasonlatos memóriakárosodással járó betegséggel folytat mindennapos harcot. Amikor férje után kislánya is az árulkodó tüneteket kezdi produkálni, végső elkeseredésében elfogadja a NASA kétséges ajánlatát: vegyen részt az ENSZ-űrállomásra induló expedícióban, melynek célja a legénység körében terjedő emlékezetkiesések eredetének vizsgálata, cserébe pedig korlátlan támogatást kap kutatásainak finanszírozására. Vajon elvállalja a felkérést? Erre és még számos más kérdésre megleled a választ, cask vedd kézbe a könyvet.

Szubjektív véleményem szerint a regény első 80-100 oldala nagyon dinamikus és olvasmányos, egymást követik az események, feszes a tempó….

Bővebben:
https://konyvelvono.blogspot.com/2021/08/joe-hart-obscura.html

>!
Agave Könyvek, Budapest, 2021
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634198505 · Fordította: Benkő Ferenc
Leliana>!
Joe Hart: Obscura

Talán nem is az a legnagyobb csalódás, amikor az elejétől fogva nem ragad magával egy kötet, hanem az, ami sokat ígér, lásd, Obscura, majd a képes feleden landoltat.
A feléig nagyon tetszett, képes voltam elnézni ezt a sok nyafogást is (elhittem én már elsőre is, hogy milyen nehéz Gilliannek a lánya nélkül, meg azt is, hogy micsoda rettegés, hogy nem ér haza időben..), tudtam izgulni főszereplőnkért, és ott még azon járattam az agyamat, vajon ki és hol és hogyan került a hajóra, idegen lény-e, vagy a képzelete játszik vele, esetleg egyik társuk sunnyog.. Aztán, spoiler teljesen lelohadt a lelkesedésem, kínkeservesen fogytak az oldalak, sablonos és unalmas lett.. a legvégéről már nem is szólva.
Néhány napja fejeztem be, és már alig emlékszem a történetre, nagy kár érte, mert akár (az én szememmel) jó is lehetett volna.. (vagy már rajtam is kitört a Losian?)

3 hozzászólás
kratas P>!
Joe Hart: Obscura

Pontosan azt kaptam, amit vártam. Sem kevesebbet, sem többet, a fél csillag levonás azért jár, mert a vége lehetett volna ütősebb spoiler, valamint nagyon gyorsan el lett kenve a végén minden spoiler. És néha sablonos volt a cselekmény, olyan érzésem volt, mintha beöntöttek volna egy csomó sci-fi meg horror meg thriller történetet és filmet egy shakerbe, megrázták, aztán nesztek, igyátok…

1 hozzászólás
kvzs P>!
Joe Hart: Obscura

Nagyon ritkán lehet ilyen jól felépített és szerkesztett könyvet olvasni. Érződik, hogy Hart biztos kézzel fogja össze a történetet, megfelelően adagolja az információt és a feszültséget, építi egymásra a rétegeket. Az egyetlen problémám az volt vele, hogy kicsit túl sokat akart fogni, így a felvetett témák nagyon nagy része csak felületesen volt kifejtve, és nem éreztem a mélységet mögötte, amiből tudható, hogy az író legalább magának kidolgozta a témát. Van ugyanis itt szó környezetszennyezésről, űrutazásról, kolonizációról, teleportálásról, neurológiáról, kvantumszámítógépekről és függőségekről. Rutinos sci-fi olvasóként nekem így kicsit vérszegény volt a tudományos háttér. Szórakoztni vágyó olvasóként viszont nagyon jó élményt kaptam, ami olvasás közben tökéletesen lekötött és kikapcsolt.

wzsuzsanna P>!
Joe Hart: Obscura

(…) A történet a nem túl távoli jövőben, 2028-ban játszódik. Az emberiséget egy nemrég felbukkant, titokzatos betegség, a Losian-kór fenyegeti, mely tüneteit tekintve hasonló a demenciához és Alzheimer-kórhoz, de egyrészt sokkal gyorsabb lefolyású, másrészt a fiatalabb korosztályt is érinti. Főhősünk, Dr. Gillian Ryan neuroradiológus a férjét már elveszítette a betegség miatt, most pedig a kislányán jelentkeznek a tünetek, így nem csupán a tudományos elhivatottság, hanem a személyes érintettség is arra sarkallja, hogy megtalálja a gyógymódot. Bár a kutatásaival komoly előrelépéseket tett, egyelőre nem tudja, hogyan lehetne kezelni az emlékezetvesztéssel és dühkitörésekkel járó kórt, a támogatásai szép lassan megcsappannak, és félő, hogy nem éri el a kívánt áttörést, mielőtt túl késő lenne. Itt jön a képbe egy váratlan lehetőség. Régi szerelme, aki most a NASA-nál dolgozik, felajánlja neki, hogy vegyen részt egy projektben, ami egészen a világűrig vezet. Egy titkos űrállomáson a legénység tagjai nagyon hasonló tüneteket mutatnak, mint a Losian, így bíznak benne, hogy Gillian közreműködésével kölcsönösen segíthetik egymást. Az asszony nehezen, de kötélnek áll, hiszen úgy tűnik, ez az egyetlen lehetőség, hogy megmentse kislányát, de az expedíció hamar teljesen más fordulatot vesz, mint amire számított. (…)
(…) Ami viszont nagyon tetszett, azok az egyáltalán nem direkt, mégis hatásos mondanivalók, gondolatok, amik a történetben felmerültek. Tudományos és filozófiai szempontból egyaránt előtérbe kerül, hogy pontosan mi alkotja az embert, meg lehet-e ragadni lényünk egészét az atomjaink vagy az idegsejtjeink szintjén, azok összességeként. Hogyan kezeli az neurológia a lélek kérdését? Mennyiben járulnak hozzá lényünkhöz az emlékeink és az azokkal való viszonyunk? A regény ad számunkra lehetséges válaszokat, de minden kérdés érdemes a továbbgondolásra is. (…)
(…) Összességében elégedett vagyok, mert megint sikerült egy olyan regényt olvasnom, ami más, mint az eddigi olvasmányaim, különösen a műfajok keveredésének szempontjából. Ráadásul itt nem is a műfaji elemek vegyítését éreztem erősnek, hanem olyan volt, mintha elindultunk volna a drámától, hogy aztán a sci-fin és horroron keresztül megérkezzünk a thrillerig. Az űrbéli helyszín csak felerősítette a történet egyébként is fojtogató atmoszféráját, a tudományos témák, ötletek pedig elgondolkodtató kérdéseket vetettek fel. Maga a szöveg olvasmányos, gyorsan lehet vele haladni, szóval a téma komolysága mellett is könnyedebb darabnak mondanám. Kíváncsian várom, hogy olvashatunk-e majd mást is a szerzőtől, én biztos, hogy szívesen próbálkoznék még vele.
Bővebben:
https://konyvesmas.blogspot.com/2021/05/obscura-ertekel…

Nuwiel P>!
Joe Hart: Obscura

Az Obscura egészen jó olvasmány volt, és nem csak az előtte olvasott, borzasztóan rossz Emily örök link miatt. A kiindulási alapja kellően egyedi, és szépen, logikusan bontja ki az ötletét, megfelelő mértékben adagolva a visszatekintéseket a főszereplő motivációinak megalapozásához és a világ felépítéséhez, elfogadhatóak a tudományos fejtegetések és a feszültséget is ügyesen építi. Nem egyik pillanatról a másikra vált ritmust, hanem fokozatosan gyorsul a tempó, egészen a csúcspontig lehetett izgulni, hogy mi lesz a vége.

Egy-két magyarázat vagy történeti elem talán erőltetettnek hatott, de ez elsősorban egy sci-fi környezetbe helyezett thriller, viszont a jobbik fajtából (igen, Blake Crouchra mutogatok).

Bogi_könyveskuckója>!
Joe Hart: Obscura

Az utóbbi időszakban nagyon rákaptam a sci-fire. Nagyon izgatottan kezdtem bele ebbe a regénybe, hisz maga az alap téma, a „konfliktus” nagyon egyedi volt. Kíváncsi voltam, hogy mit hoz ki belőle az író, merre viszi ezt a vonalat.
Természetesen ezen kívül nagyon sok olyan alapelem van beleépítve, ami minden egyes ilyen műfajú könyvben jelen van. – ezt nem is részletezném, mert lecsapnám a könyv fő mozzanatait. Emiatt egy picit klisésnek érződhet, de ettől függetlenül nem ront az élményből.
A karakterekkel is teljesen meg voltam elégedve. A főszereplő és a mellékszereplők is nagyon szimpatikusak voltak.
Maga a cselekmény is nagyon izgalmas volt. Számomra nem is volt kiszámítható – lehet, aztán másnak az lesz. :) A thriller szál is nagyon ütős volt benne. Volt egy-két bekezdés, aminél nekem is összeugrott a félelemtől a gyomrom.
Összességében egy nagyon pörgős story volt, nagyon olvastatta magát.
Bátran ajánlom minden sci-fi és jövendőbeli sci-fi rajongónak.

_BenGa P>!
Joe Hart: Obscura

A karakterekkel teljesen meg voltam elégedve off, az írásmód kifejezetten tetszett, de a történet nem azt nyújtotta, amire számítana az ember egy ilyen sci-fi – thrillernél. Főleg a vége az, amit ugyanolyan borongósra kellett volna megcsinálni, mint az előtte lévő kb 100 oldalt, és akkor talán egy szavam se lehetne. :D Ennek ellenére a thriller kedvelőinek tudom ajánlani, azzal a kikötéssel, hogy ne üljenek neki túlzottan nagy elvárásokkal.
Külön pozitívum, hogy most egyetlen elgépelést, elírást nem találtam olvasás közben.


Népszerű idézetek

Caty97>!

Magány.
Egyes szavak sosem képesek felnőni az igazi jelentésükhöz. Olyan aprók, olyan jelentéktelenek, hogy értelmetlen, köznapi betűsorokká töpörödnek ahhoz képest, amit képviselnek.
Az egyik példa a „halál”.
A másik a „magány”.

107. oldal

Praetorianus P>!

Az emberi elme végtelen útvesztő, könnyű eltévedni benne.

103. oldal

Praetorianus P>!

A feleségem szerint felnőtt férfi vagyok, orvos és űrhajós, aki rohadtul kinőhetne Stephen Kingből, de én már menthetetlenül rajongó maradok.

94. oldal

Bogi_könyveskuckója>!

Av skadan blir man vis. Azt jelenti, hogy „sérülésből okul az ember”.

90. oldal

_V_K_ I>!

– Ez nem vita tárgya.
– Nem. Tényleg nem. Két és fél hónap, mire elérjük az ENSZ állomását. Az hetvenöt napnyi magány.
– Kösz, Carson, de tudok számolni.

99. oldal

Praetorianus P>!

Képzeljen el egy emlékezet nélküli világot! Nincs maradandó kár! Nincs megbocsáthatatlan bűn! Még a halál is elveszítené a jelentőségét.

303. oldal

Praetorianus P>!

Ha van Isten, akkor […] mi mindnyájan az ő kísérleti nyulai vagyunk, akiket újra és újra kifordíthat.

62. oldal

kétezertizenhúsz>!

Emlékezet nélkül nincs több gyűlölet.

302. oldal

kétezertizenhúsz>!

Egy élet hiábavaló elvesztése mindennél nagyobb pazarlás.

236. oldal

_Nikki>!

Úgy tartja a mondás, hogy aki nem tanul a történelemből, az arra ítéltetik, hogy újra átélje. Szerintem ez baromság. Az emberiség sosem tanult a múltból, ahhoz túlságosan haragtartó. Az erőszak és a gyűlölet az emlékezés miatt létezik a mai napig. Ezért törnek ki a háborúk. Ez a világ legördögibb köre.

302. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Justin Cronin: A szabadulás
Robert Jackson Bennett: Horzsolások
Keith R. A. DeCandido: Alien: Isolation – Izoláció
Tom Sweterlitsch: Letűnt világok
Blake Crouch: Sötét anyag
Stephen King: Végítélet
R. J. Hendon: Nightingale
Jeff VanderMeer: Fantomfény
Stephen King: Az Intézet
Dan Wells: Szellemváros