Pengeélen (Az Első Törvény világa 4.) 15 csillagozás

Történetek az Első Törvény világából
Joe Abercrombie: Pengeélen

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az Unió seregében hemzsegnek a rohadékok, de csak egyikük hiszi azt, hogy hősiessége révén megmentheti társait a gurkhuliaktól: a senkivel össze nem hasonlítható Sand dan Glokta ezredes.

Curnden Begy és a tucatja egy titokzatos tárgyért érkeztek a Crinnán túlra. Egyetlen apró bökkenő akad: egyikük sem tudja, mi is a szóban forgó tárgy.

Shevedieh, Styria legjobb tolvaja egyik katasztrofális helyzetből a másikba bonyolódik legjobb barátja és legnagyobb ellensége, Javre, a hoskoppi oroszlánasszony oldalán.

Sok évnyi vérontás után Bethod, az idealista hadúr mindenáron békét akar teremteni Északföldön. Már csak egyetlen egy ember áll az útjában – saját eszét vesztett bajnoka, észak legrettegettebb embere, a Véres Kilences…

„Ez a könyv egy tökéletes, véres svédasztal. Újabb és újabb fogásokon keresztül mélyebben megismerhetjük a regények mellékszereplőit, és mindennek a jellegzetes Abercrombie-féle humor ad különleges pikantériát.”
– Dave Bradley, SFX

Eredeti mű: Joe Abercrombie: Sharp Ends

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2017
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634570288 · Fordította: Kamper Gergely

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 43


Kiemelt értékelések

>!
Rodwin
Joe Abercrombie: Pengeélen

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

Mondhatni Én is pengeélen táncoltam, egy-egy novella elolvasása után, annyira tetszett. Jó volt végre újra az Első Törvény világában barangolni Abercrombie-vel, még ha csak ilyen kis rövid szösszenetekre is.
Ritkán olvasom ilyen könyveket, amiben csak novellák vannak, mert inkább a hosszadalmas regényekben merülök el, de ettől függetlenül nagyon tetszett az egész. Minden történet egy kicsit hozzátett, és kitágította ezt a komor világot. Hozta az abercrombie-i humort, amit én nagyon kedvelek. Nem mondom, hogy mindegyik történet kiváló volt, de többségében jobb sztorikat kaptunk, kevés volt, ami nem nyerte el a tetszésemet.
Javre és Shev történetei igencsak dominálnak, ezek nagyon jó humorral voltak megírva, nekem nagyon tetszettek. Gloktából is kaptunk egy nyúlfaroknyit, még mikor fiatal volt, és nem az a megkeseredett gúny. De feltűnik Templomos, Cosca, Gorst ezredes, Murcatto, Begy, Whirrun, és persze Kilencujjú, egy nem túl fényes életszakaszában.
Kedvencem talán a Pocsék egy meló lett, Whirrun és Begy neve szinte garancia a sikerre. Kaptunk egy mini Hősöket, ebben a rövid írásban.
De Logen történetét is nagyon erősnek tartom. Jó volt újra róla olvasni.
Ezzel elolvastam Abercrombie minden magyarul megjelent könyvét. Azt kell, hogy mondjam zseniális a pasi! Nem húzza az időt, mint egyes írók, és így is minőségi munkát tesz le olvasók százezrei elé.
Ez a könyve is majdnem tökéletes. Én pedig hamarosan újraolvasom az Első Törvény trilógiáját.

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2017
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634570288 · Fordította: Kamper Gergely
3 hozzászólás
>!
Szilárd_Berke I
Joe Abercrombie: Pengeélen

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

Joe Abercrombie kötet? Egyik kedvenc íróm, szóval nincs kérdés, kosárban a helye. Hogy antológia? Hm. Még izgalmasabb a helyzet, hiszen novelláknál más az írói feladat, más a kihívás; ami működik regény terjedelemnél, vajon működik-e itt is? Joe-nál összességében remekül, bár a végeredmény azért nála is megbicsaklik pár helyütt. Nézzük az elbeszéléseket egyesével.

1) Gyönyörű rohadék 5/3
Eredettörténet Gloktához, abból az időből, amikor ezredesünk a vivőkörök ünnepelt kardmestere. Ez az írás kissé olyan lett, mint maga a főhős: „ripacskodó, pipiskedő”, hogy a jelzőt jelzőre halmozó írótól idézzek. Mesterkéltnek hat, befejezetlen, de West, Rews és Sneci szereplése pozitív adalék. Ujjgyakorlatnak tökéletes, felvezetésnek egy kötetben talán kevéssé…

2) Apró szívességek 5/5

Shev, a mestertolvaj és segédje, Severard első története. Itt tűnik fel a színen az „óriás” termetű északi harcosnő, Javre. Az „ellenfél” szemszögéből nézve ez egy „rosszkor rossz helyen” sztori, mégpedig nagyon is élénk, pezsgő ritmussal, remek jellemábrázolással.

3) Pocsék melók 5/5

Begy és Whirrun. Ennyi pont elegendő ahhoz, hogy izgatottan faljam a sorokat. És nem is hiába: ez itt bizony egy „Hősök” kötet „kicsiben”. És működik, kérem szépen.:) Így kell felhajtani a senkiföldjén egy varázstárgyat, amit „Diablo” feelinges törzsi szekta őrizget. Pocsék egy meló.

4) Lógjunk meg! 5/5

„- Szerintem lógjunk meg a városból – javasolta Javre. – Nem, nem, nem! Kivételesen szó sem lehet róla! – csattant fel Shev. – Nem lehet csak úgy végigszáguldani az életen, mindenhol csak romokat hagyva hátra a baklövéseid után.”
Shev és Javre története folytatódik, és bekerül a képbe az Arany Rend a templomos lovagjaival, mégpedig az ellenkező oldalon. Szépen kimunkált csatajelenet van kialakulóban, súgja az előérzetem, és így is lesz. :) Rövid, de frappáns, és alapvetően egy önmagában is kerek epizód.

5) Pokol 5/2,5

„Kahdia egyszer azt mondta neki, túl sokat gondolkodik ahhoz, hogy jó ember legyen.”

Kulcsszavak: gurkhuliak (természetesen Evőkkel az élen) ostromolják Dagoskát, Templomos menekülni próbál az elkerülhetetlen vég elől. Amolyan „mutassunk a világból egy újabb szeletet” geofrámiás novellácska, semmi több.

6) Két nő 5/4

Valahol Északföldön vagyunk, és hát Javre méltó ellenfélre (megtoldhatnám még pár szerepkörrel, de nagyon spoileres lenne) talál Blighi Whirrun személyében. Üldözők csaholnak mindkét legendás alak sarkában, szóval a csontzúzás garantált, a kérdés már csak az, kik lesznek a túlélők közt. Már ha lesznek túlélők.

„Kurva Északföld!” Javre

7) Rosszkor, rossz helyen 5/4

Nyúlfarknyi sztori a Valint és Balk Pénzintézet styriai fiókjából, számomra ismeretlen főhőssel. A második egy amolyan „királygyilkos” éjszakáról, aztán egy csata, amiben Murcatto is feltűnik, és mi egy zsoldos nézőpontjából éljük át az eseményeket. És persze valaki mindig rosszkor lesz rossz helyen. Mondhatnám, hogy „tipikus” töltelék anyag, de Abercrombie kevés leütésből parádésan felvillantja, hogyan is érdemes/lehet eltérő nézőpontokat tálalni a tisztelt olvasó elé.

8) Szép kis útonálló 5/5

Aki szerette a Vérvörös vidék western hangulatát, annak minden „filmes” stílusjegyével együtt, ezt is kedvelni fogja. Szende sztorija, jó véres, komor, fordulatokat tartogató.

„- Az ember azt hinné, hogy valami démon vagy, és mind a két kezedben két-két kardot forgatsz, úgy suttogták a nevedet. Hát képzeld el, b*szod, mekkorát csalódtam, mikor kiderült, hogy csak egy csálé fogú, húgyszagú riadt kislány vagy.”

9) Tegnap, egy Barden nevű falu közelében 5/4

Az Unió Északföldét dúlja, a történések színhelye egy farm és egy mellette elhaladó útvonal, amelyen az utánpótlás szekerei cammognak az ellátmánnyal, Gorst ezredes irányítása alatt. A farm gazdája aggódó arccal figyeli a menetet, és megérzései nem csalják meg, ez a karaván bizony nem fog itt sértetlenül elvonulni. Kapunk több nézőpontot is a rövidke (ám erőteljesen kivitelezett eseményhez), számomra mindegyik hatásos volt, talán Gorsté és a gazdáé tetszett a leginkább, de a másikak is élvezetesek.

„…egy falevél sem döntheti el maga, milyen utat járjon be a szélben.”

10) Három nő 5/4

Shev, Javre, Vitari és persze az elmaradhatatlan üldözők újabb felvonása. (Ha még nem írtam volna, itt már nyilvánvalóvá válik, hogy rengeteg a kötetben a klasszikus „menekülök valami/valaki elől” sztori.) Joe előhúz a tarsolyból egy újabb fordulatot, és nehezíti a túlélési esélyeket azáltal, hogy Javre seggrészeg (gyakorta az, de most úgy igazából). :)
És… Shev élettörténete szintet lép, meg kell hozzon egy súlyos döntést.

11) Szabadság! 5/4

Nicomo Cosca méltatása egy „neves biográfus” tollából, avagy lélegző történelem egyenesen a hadszíntérről, házi történetírónk tollából, erős kontroll alatt. :)
Maga a novellácska csak átlagos lenne, apró fejezet egy hosszabb történetből, de a szarkasztikus humor, maga az alap ötlet és Cosca alakja feljebb tornázza a skálán.

12) Nehéz idők 5/4

Carcolf mestertolvaj (Shev szerelméről van szó) sztorija, ezzel az írással már találkozhattunk egy másik antológiában (Zsiványok, Fumax kiadó). A történések egy ellopott küldemény körül forognak nagy intenzitással, jól adagolt humorral. Jellegzetesen Abercrombie stílus, és lezárt történet Sipani alvilágából.

13) Szörnyeteg születik 5/5

Hősök pl.: Bethod, Sömör és Calder, utóbbiak még gyerekek, és feltűnik még Begy, Kutyaember, csak hogy pár neves embert is megemlítsek a Véres Kilencesen kívül.
Bethod célja itt egy asztal melletti megegyezés, mielőtt Csörgőnyakú és emberei ellene fordulnának teljes haderejükkel. Nagy a tét, és Bethodnak most csak a szavak ereje áll rendelkezésre, és persze hadúri tekintélye, hogy megőrizze saját emberei támogatását, miközben visszaállítja maga mögé Csörgőnyakút. És ehhez „csupán” egyetlen gesztust kell tennie…
Félelmetes, ahogy átjön Kilencujjú karaktere, szinte beleborzong pár helyütt az ember. Erős írás, nem véletlenül zárja ez a kötetet.

„- Egyesek bármit elpusztítanának, egyes-egyedül azért, mert úgy érzik, megtehetik – suttogta. – De egy igazi vezető számára a háború csak végső megoldás lehet. Ha háborúznod kell, máris vesztettél.” Bethod

Summázat:
Szerintem az utóbbi húsz év egyik legjobb egyszerzős fantasy antológiája. Abercrombie mindazt magabiztosan hozza alkotóként novella kategóriában, amit a regényeiben is. Nem többet, nem kevesebbet, nem lesz belőle egy Moorcock vagy Vance, ami az ötletességet illeti, de nem is ezt vártam el tőle, hanem hús-vér karaktereket, pörgő cselekményt, realizmust, kiömlő beleket, szexet és káromkodást. :) Kiváló anyag a „low fantasy” irányzaton belül.

2 hozzászólás
>!
Dominik_Blasir
Joe Abercrombie: Pengeélen

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

Úgy gondolom, hogy egyszerűen nincs a novellák között gyengébb darab. Mindegyik hozzátesz valamit a nagy egészhez: jobban megismerjük a világot, még inkább megszeretünk egyes karaktereket, és persze főként nagyon élvezzük az olvasást. Nem túl bonyolult vagy igazán sok gondolkodást igénylő darabok ezek, de talán nem is baj – Joe Abercrombie szerintem nagyon érzi ezeket az antihősöket, akikkel ugyan élőben soha nem beszélgetnénk két mondatnál többet, de talán pont ez teszi egyszerre nagyon izgalmassá és humorossá a kalandjaikat.
A kedvencem egyébként a „Pocsék melók”, de szinte az összes Shevedieh-Javre kalandot végignevettem, vagy ott vannak azok az írások, ahol Abercrombie érezhetően kísérletezik kicsit, és emiatt különösen érdekesek. Vagy Nicomo Cosca csodálatosan modoros csatája, vagy Glokta, esetleg Szende feltűnése…
Szóval igen, nálam mind a „veszett szórakoztató” kategóriába esett.
Bővebben: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2017-08-10+…

>!
elge76
Joe Abercrombie: Pengeélen

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

Egyetlen történet nem tetszett, ez pedig a Nicomo Cosca-ról szóló, az valahogy olyan semmilyenre sikerült. A legjobban Begy történetei adták meg a hangulatot, amivel csak az a baj hogy kevés volt, de a legtöbbet Shev és Javre kalandjain vigyorogtam. Az az egy szem történet pedig, ami Logen-ről szólt, nagyon sötét és vészterhes képet mutatott be.
Összességében nagyon profi kis kötet, kellően kitágítja ezt az univerzumot, és rengeteg apró érdekességet tudunk meg a kedvelt vagy épp a nem igazán kedvelt szereplőkkel kapcsolatban. Olyan ez mint a festék, hiába van kész a ház, a festés után fogja megmutatni az igazi arcát.
.

Talán egy tucatnyi hiba maradhatott benne, nem sok, de van.

7 hozzászólás
>!
Tarja_Kauppinen I
Joe Abercrombie: Pengeélen

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

A hathengeres vadkenderes újra száguld, ha a korábbiakhoz képest nem is teljes gőzzel, de ahhoz azért épp eléggé, hogy kellemesen szórakozzunk.

Mocskos és profitorientált egy világ ez. Nem a könyvben foglalt (bár az is), hanem ez itt, amelyben még Abercrombie is holmi kompromisszumokra kényszerült, mentorainak az unszolására. Amit a végén be is vall amúgy. Genyó egy dolog ez.
Hanem ami hiteles, az hiteles. Gloktáról meg a többiekről sokkal inkább hiszem el, hogy léteznek, mint egy csomó olyan karakterről/világról/történetről/miegyéből, amelyeket a valóságba teremtett alkotójuk képzelete. Piszkosul reális egy univerzum ez; mimózalelkeknek nem való.

A Három nőnek erősen beharangozó-fílingje van; ide a rozsdás bökőt, hogy a következő trilógia előszele. Aminek én úgy örülök, hogy na. A három nőből (ami igazából öt) kettő régi kedvencem.
Aztán persze akadnak itt gyengébb darabok is. Amik úgy gyengébbek, ahogy mondjuk A folyón át a fák közét kegyetlen mód lehúztam azért, mert más Hemingwayekhez képest nincs abban a bizonyos fasorban se. Abercrombie a fantasy Remarque-ja – no és persze néha Hašekje –, ezek pedig az ő egyéb művei, amelyeket úgyis el fogsz olvasni, ha az életművében eddig eljutottál, vagy ha éppenséggel nincs vízóraaknád, ahová lemászhatnál akkor, amikor egy hideg, sötét, redvás és nyirkos helyen szeretnéd érezni magad.

Szóval Abercrombie is eladta magát, és a trónokharcás Martin zsoldjába szegődvén hűbérura parancsára némi engedményekre is hajlandó volt. Világa azonban annyira sötét és amorális volt már eddig is, hogy az indokoltat olykor meghaladó mértékű erőszak, a hatásvadászat ízűen explicit szexualitás, vagy például az egyik új főszereplő hölgy nemi elhajlása* nem lóg ki a képből, sőt. Ezek nem jók, de a kenderszívás, az alkoholizmus és egymás szemének a különösebb ok nélküli kiégetése sem jó. Abercrombie-t az ember nem az idealista énjét ápolgatandó olvas.

Láttunk már tőle jobbat is, de ami eddig működött, az működik most is. 3,5 és 5* közötti novellák; ha meg a Star Wars tejre és a Hupikék Törpikék joghurtra volt kereslet, akkor miért is ne lehetne Kilencujjúval meg a többiekkel eladni egy olyan kötetet, amitamúgy is elolvasnánk persze, de így azért, lássuk be, nagyobb lelkesedéssel tesszük.

*Ezek azok az elemek, amik számomra martinosak. Amik miatt ő meg én sehogy sem tudunk egy hullámhosszra kerülni, és amiért elég hamar félbehagytam A trónok harcát is. Abercrombie eddig sem volt éppenséggel erőszakmentes, de ha megnézzük, A penge maga óta hová jutottunk, bizony elég komoly a differencia – és bár helye a kedvenceim között alighanem megingathatatlan, ez a tendencia azért nem a legüdvösebb.

2 hozzászólás
>!
Isley
Joe Abercrombie: Pengeélen

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

Teljesen jó ötletnek bizonyult még e tizenhárom novellából álló antológia erejéig visszatérnie Abercrombie-nak az Első Törvény világába. Nagyjából az összes hozza a szintet. Nekem főleg Shev és Javre közös történetei ütöttek. Javre és Blinghi Whirrun pedig elképesztő kémiával bírtak együtt. Igazából nem sok mindenről szólnak ezek a történetek, de hozzák egyenként azt az Abercrombie-ra jellemző cinikus, világból kiábrándult, öniróniával fűszerezett, esetenként nyavalygásban pácolt életérzést, ami nagyon szórakoztató tud lenni.

>!
Szabolcs_Holló
Joe Abercrombie: Pengeélen

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

Ha Tarantino fantasy-t írna úgy hívnak, hogy Joe Abercrombie. Jo volt visszatérni az Első törvény világára, ismét találkozni sok emlékezetes karakterrel. Van olyan novella, ami történetben nem erős különösebben de 2-3 oldal alatt olyan erős karaktereket fest le Abercrombie, amivel ritkán találkozni. Hihetetlen atmoszféra, grimdark a javából. Pergő párbeszédek, remek csata leírások és igazi bromance. Külön tetszett, hogy most olyannak láttuk Gloktat és Logent, mint amilyenek eddig csak elbeszéléséből ismerhettük őket. Ritka az, hogy egy szerző a saját világban “a nagy trilógia” megírása után meg tud mit mondani. Abercrombie megerősíti, hogy van kivetel. Nagyon ajánlom minden rajongónak és mindenkinek aki szereti a grimdarkot!


Népszerű idézetek

>!
Rodwin

A meglepetés olyan, mint a szüzesség. Az ember egyetlen esélyt kap rá,
hogy felhasználja, de általában úgyis irgalmatlan csalódás a vége.

229. oldal

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

Kapcsolódó szócikkek: meglepetés
2 hozzászólás
>!
Rodwin

– Láttam két északföldit. Az egyik egy könyvet olvasott.
– Tényleg? Olvasott?
Nyájas rántott egyet a vállán.
– Mindenhol vannak olyanok, akik szoktak olvasni.

328-329. oldal

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

>!
Rodwin

Olvasd a könyvedet, ha valami szépre vágysz.

163. oldal

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

2 hozzászólás
>!
Rodwin

Egy élet kemény munkája kell hozzá, hogy valaki emberré váljék.
Hogy ez az élet véget érjen, ahhoz elég pár pillanat.

198. oldal

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

>!
Rodwin

Végtére is nem létezik olyan élesre fent fegyver, ami felérne egy kihegyezett ceruzával…

389. oldal

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

1 hozzászólás
>!
elge76 P

Begy úgy érezte, fontos, hogy egy főnök úgy járjon, mint aki tudja, hová tart.
Főleg, amikor nem tudja.

65. oldal

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

>!
Rodwin 

Micsoda rohadék ez a Glokta ezredes! Micsoda egy gyönyörű rohadék!

14. oldal

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

3 hozzászólás
>!
elge76 P

Nem először nyúltak el egymás mellett a porban ők ketten. Arra viszont még nem volt példa, hogy Dodd halott lett volna közben.

203. oldal

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából

>!
elge76 P

Jeg kinyújtozott, hosszasan szipákolt, majd köpött egy kellemeset, és előhúzta a kardját.

188. oldal

Joe Abercrombie: Pengeélen Történetek az Első Törvény világából


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert E. Howard: Barbárok és varázslók
Ursula K. Le Guin: Ursula K. Le Guin összes Szigetvilág története II.
Kleinheincz Csilla: Város két fül között és más elvarázsolt történetek
Michael Moorcock: Királyok sötétben
Kornya Zsolt (szerk.): A vér városa
William Glendown: A torony
William King: Trollvadász
Cassandra Clare – Maureen Johnson: A szökevény királyné
MaryJanice Davidson – Laurell K. Hamilton – Charlaine Harris – Angela Knight – Vickie Taylor: Karó
Eric Van Dien: Bábjáték és más elbeszélések