Némi ​gyűlölet (Az őrület kora 1.) 32 csillagozás

Joe Abercrombie: Némi gyűlölet

Háború. ​Politika. Forradalom. Eljött az őrület kora.

Gyárkémények nőnek Adua fölé, a világ új lehetőségek tárházává változott. Csakhogy a régi viszályok szemernyit sem csillapodtak. Angland véráztatta határainál Leo dan Brock azért küzd, hogy hírnevet szerezzen magának a csatamezőn, és legyőzze Alkony Stour portyázó seregeit. A koronától remél segítséget, Jezal király fia, a semmirekellő Orso herceg azonban mindenkinek csak csalódást okoz.

Savine dan Glokta – úrinő, befektető, az Unió legrettegettebb emberének lánya – célul tűzte ki, hogy a társadalom salakdombjának legtetejére kapaszkodjék. Bármi áron. A külvárosokban azonban tombol a düh, amit a világ minden pénzével sem lehet kordában tartani.

Felvirradt a gépek kora, de még él a mágia is. Az őrült domblakó, Isern-i-Phail segítségével Rikke, a Kutyaember lánya mindent megtesz, hogy úrrá legyen a Hosszú Szem képességén, amiről maga sem tudja, hogy áldás vagy átok. A jövőbe látni egy dolog, de amíg az Első… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Sötét örvény Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
672 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632450575 · Fordította: Kamper Gergely
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
672 oldal · ISBN: 9789632450582 · Fordította: Kamper Gergely
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
672 oldal · ISBN: 9789632451480 · Fordította: Kamper Gergely

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Sand dan Glokta · Caul Reszket · Kutyaember


Kedvencelte 1

Most olvassa 11

Várólistára tette 65

Kívánságlistára tette 84

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Rodwin>!
Joe Abercrombie: Némi gyűlölet

Az Első Törvény trilógia ismerőinek, nyilván magas volt az elvárása a tényleges folytatást illetően. Ugyan az Első Törvény világából kaptunk némi támpontot, hogy egyes kedvenc szereplőink merre sodródhattak. Abercrombie végre befejezte a második generáció történetét, melynek kezdő kötetét én sem akartam sokáig halogatni.
Kilencujjú Logen, Bethod, Háromfás és a többi neves embert nagy tetteit már csak hősi énekekből ismeri a világ. Glokta is már csak árnyéka önmagának. Pedig harminc éve sem volt egy daliás vitéz. Anglandban, és sok nagyvárosban beindult az iparosodás, gépek, gépek hátán ami nekem feltétlenül nem annyira tetszik.
De legalább Északföld, Északföldön maradt, ahol mindig van egy jó ok a háborúskodásra.
Nincs is ez most sem máshogy, Kutyaember és neves emberei Illetve Bethod örökösei viaskodnak. Megismerhetjük Rikkét, a Kutyaember lányát és a Hosszú szemét, ami sok bajtól megóvja a hölgyet.
Városi játszmákban pedig Savine dan Glokta úrnőnek, nincs párja. Annyira nem esett messze az alma a fájától. Aki ha kell tetszeleg a gazdagok között, de apuci módszerei sem idegenek tőle. Igazi túlélő a kis hölgy, nem érhet fel a régi kedvencek közé, de talán őt kedveltem meg leginkább. Orso herceg a másik játékos, aki a néhai Jezal – t idézi, hiába ha a király fia az ember, sok mindent megtehet.
Glokta pedig köszöni jól van, az emberek még mindig rettegik a nevét.
Látszik, hogy ez még csak a bemelegítés Abercrombie – tól, és még sok mindent tartogat számunkra. Humora a könyvnek továbbra is pazar, bár olyan jó párbeszédek nem voltak, mint az alap trilógiában.
Azért volt itt sok minden, városi ármánykodások, egy jó kis parasztfelkelés, északföldi bulik, tánc a körben, és persze a szerelem sem maradhatott ki.
Nyilván nem szabad hasonlítgatni az Első Törvény könyvekhez, ha ezt megteszi az ember, és nem akkorák az elvárásai, úgy egy pazar élményben lesz része.

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
672 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632450575 · Fordította: Kamper Gergely
3 hozzászólás
bokrichard>!
Joe Abercrombie: Némi gyűlölet

Ez a csávó lassan tök mindegy mit ír, mert a 90%-os értékelésnél lejjebb számomra nem tudja adni. Nagyon jó érzés visszatérni az Első törvény világába, mert ez is lényegében annak egy eleme, illetve egy újabb kaland kezdete. Nagyon jó ismeretlen, és régi ismerősökkel újratalálkozni, nagyszerű újra moralizálva elküldeni mindenkit, és mindent a francba. Megint a fél könyvet ki lehetne írni idézetnek, több értelmesebb, és igazabb gondolat rejlik a trágár, és sértő megjegyzések között, mint Coelho üres könyveiben (ha bántás, ha nem). Sok nézőpontos háborús-technoanarchia némi varázslattal, ügyes ötvözete rengeteg elemnek, rengeteg stílusnak, nem üt el, nincs tájidegen rész a könyvben. Abercrombie a fantasy Ken Follett-je, sok új alapelem nincs, bevált panelek akadnak, de az, ahogy ír, minden könyvben újnak hat, nem lehet megunni. Várom a következőt, csak mikor lesz már????

1 hozzászólás
Szilárd_Berke IP>!
Joe Abercrombie: Némi gyűlölet

Mondhatni egy újabb klasszikus vonalvezetésű Abercrombie. Mivel a szerző 7 nézőpont karaktert mozgat, kellőképpen gazdag a színpad, nem fogunk hát unatkozni. Északfölde újabb háborúba sodródik (minő meglepetés :-)), szóval a Protektorátusnak hamarjában az Unió segítségére lenne szüksége. Komoly kihívás, hogy az Unió éppen egy munkásforradalmat kíván csírájában elfojtani. Marad tehát a gazdálkodj okosan azzal, amid van. Fárasztó finomkodásnak helye itt nincs: van helyette minden eszköz, amit megszoktunk a szerzőtől, a nem-annyira-soft-pornó jelenetektől a kegyetlen mészárlásig bezáróan (azért a „gyomorforgató” szintjelző érzékenysége alatt).
Nálam nem érte el ugyan az Első törvény szintjét (egyelőre nem tudnám megfogalmazni, miért), de mindenképp süvegelendő teljesítménynek tartom, ahogy és amit kihoz ebből az anyagból a szerző.
A hősök táborából nekem kifejezetten bejött Orso (belső vívódásaival egyetemben, vagy főként ezek miatt), Vaskos (egyszerűsítek: hadviselt verőember, aki előbb üt, aztán gondolkodik, yesss!! :)), Savine dan Glokta (igazán szép hullámvasútra tetted fel őt, Joe), Kikerics (idővel az a kard csak meg lesz járatva valakiben, ugye?), de valójában a többi karakter éppúgy telitalálat.
24 helyütt találtam remek szövegblokkokat, amelyek idézőfalra valók, egyet kiragadok ide zárásként: „A kéményseprő egy reszketeg, kancsal vén alkoholista volt olyan bukéval, ami félúton járt a csapszék és egy tömegsír bűze között. Vaskos mind a két bűzt jobban ismerte, mint szerette volna.”

Dominik_Blasir>!
Joe Abercrombie: Némi gyűlölet

Kicsit félek attól, hogy mit tud mutatni Abercrombie ebben a trilógiában.
Hiszen Az Első Törvény annyira király volt önmagában (ötleteiben, karaktereiben, stílusában), hogy azt nehéz fokozni. Nekem pont ezért működtek a kiegészítő könyvek: már a koncepciókból (a falig elvitt fantasytoposzok) érezni lehetett, hogy meg sem próbálja felülmúlni önmagát, inkább játszik és kísérletezik.
De innen merre tovább?
A Némi gyűlölet olyan, mintha Abercrombie-ban fel merültek volna a fenti kérdések, mintha meg sem próbálkozott volna azzal, hogy más legyen, mint eddig.
Persze nem feltétlen van ezzel baj. A párbeszédek még mindig szenzációsak, az események várhatóan érdekesek lesznek, a világ izgalmasan változott (bár az én ízlésemnek túl sok az áthallás a mi ipari forradalmunkkal), a karakterek pedig továbbra is jól eltaláltak. Csak: ugyanazok. Ez pont ugyanaz a tempó, ugyanaz a stílus, ugyanazok a karakterek, mint korábban.
Abercrombie-nak kétségtelenül jól megy, viszont a regény végére nagyon felmerült bennem, hogy ez elég lesz-e a későbbiekben. Keresnék valami egyedi ötletet, egy váratlan húzást, egy meglepetést, egy olyan megoldást, amit még nem használt korábban – Az Első Törvény pont a rengeteg ilyesmi miatt volt annyira jó. Remélem, a folytatás azért rám cáfol.

donzella P>!
Joe Abercrombie: Némi gyűlölet

Abercrombie megcsinálta, ismét. Még mindig van mesélnivaló az Első Törvény Világában.

Eltelt 30 év, megérkezett a következő generáció. Akik, egykor élt és még élő hősök történetén nőttek fel. Dicső dalok, dicső tettek, amelyek a valóságtól már nem is lehetnének messzebb. Mit is akarnak a fiatalok? Hogy nevet szerezzenek, tetteiket megénekeljék. Az bezzeg senkinek nem tűnik fel, hogy akiket a legjobban éltetnek, már mind halottak, akik olyan szerencsések, hogy megöregedhettek, csak békére vágynak. Ez pedig háborút jelent.

Közben felragyogott az iparosodás ideje, a szinte pihenés nélküli munka, a gyárak, a füst, a gyerekmunkaerő, kiszipolyozás, szegénység, reménytelenség. Lázadjunk fel, vesszen a burzsoá – jó, jó, de utána? Amikor már fellázadtál? Megöltél mindenkit, aki szembejött? Honnan szerzel ételt magadnak? Esetleg azoknak, akiket az őrületbe magaddal rántottál?
Ötleted sincs? Upsz…

A szereplők beképzeltek, ostobák, árulók, barát öl barátot. Nem lehet szeretni őket igazán, és pontosan ez a szép benne. Az egyik percben aggódsz, vajon túléli-e, a következő kanyarban meg magad fojtanád meg, ha igen. Amikor már elhiszik, hogy dönthetnek bármiben is, hatalmuk van, jön az élet, és letiporja őket. (Az életet valószínűleg Bayaz-nak vagy a Banknak hívják, ezeknek mindenben benne van a kezük.)

Remélem jövőre már számíthatunk a folytatásra. :)

3 hozzászólás
miss_eszti>!
Joe Abercrombie: Némi gyűlölet

Óriási különbség van azon könyvek között, amiket egész jónak találsz, de lelkesedni nehezen tudnál értük, és azok között, amik tényleg boldoggá tesznek, miközben olvasod őket. Nos, nem írnám ezt most ide, ha a Némi gyűlölet nálam nem az utóbbi kategóriába esne. Csont nélkül.

Kicsit tartottam attól, hogyan is lesz ez a harminc év múlva, de bíztam Abercrombie-ban, hogy megoldja. És meg is oldotta. Szuperebbül, mint gondolni mertem volna. Folytatásoknál az ember mindig felteszi a kérdést, hogy szükség van-e erre egyáltalán. Jelen esetben már az első fejezet után éreztem, hogy igen, kellett ez, mint egy falat kenyér. Az érdekes az, hogy tulajdonképen nem is nagyon gondoltam mostanában Abercrombie könyveire. Ott virít Az Első Törvény a polcomon, néha ránéztem, de sosem éreztem késztetést arra, hogy újra nekiveselkedjek. Na most bezzeg…off

Merthogy ez volt az eddigi legjobb könyv, amit a szerzőtől olvastam. A stílusa is bárhol felismerhető. Ha ürítésről van szó minden 2. bekezdésben, akkor tudod, hogy Abercrombie… Viccen kívül, tényleg marha jó.
És nagyon szerethető kis csapatot hozott össze. Rikkét azonnal megkedveltem, mondjuk nem csodálkoztam rajta, hiszen az egyik kedvenc szereplőm lányáról van szó. Leo sokban Jezalra emlékeztetett. Egy szimpatikusabb Jezalra. Mindenesetre a fiúkat ebben a regényben nem az eszükért szeretjük, de annyi baj legyen.
Ahogy tudomást szereztem a folytatások létezéséről, az első gondolatom az volt, hogy ugye Abercrombie nem fogja meglépni a legnagyobb klisét, ami ebben a szoriban rejlik? spoiler

Elsőre Gunnar és Vick karaktere kevésbé érdekelt, de ahogy haladt előre a történet, a különböző szálak elkezdtek szépen egymásba fonódni.
Aminek viszont a legjobban örültem: Abercrombie megtanult női karaktereket írni! Azért hiányzott a drága főlektorunk folyamatos lesújtó véleménye a világról, az emberekről és saját magáról. spoiler Valahol sejtettem, hogy Jezal királyspoiler, de mikor Bayaz megjelent a színen, már biztos voltam benne, hogy ez lesz.
Egyébként létezik Guiness-rekord az egy könyvben fellelhető legtöbb vicsorgásra? Mert ehhez már tehetség kell.

Nem szeretem a fellengzős méltatásokat, főleg azt a fajtát, amiben más híresebb elődeihez hasonlítják az adott könyvet, de ezzel most kivételesen egyet kell értsek: „Olvass Abercrombie-t mihamarabb, hogy ne kelljen később azt kérdezned magadtól: "Mit csináltam eddig?”

kismaco4>!
Joe Abercrombie: Némi gyűlölet

Végre visszatértünk az Első Törvény világába. Bayaz még mindig olyan virgonc mint eddig, de természetesen új szereplők jelentek meg. Észak forrong, nem kivételesen mert Észak mindig forrongott…de Aduában sincs minden rendben, az új változások drasztikus lépéseket követeltek és emiatt természetesen néhány embernek nem lett jobb az élete… Az új generáció megállja a helyét? Jó kérdés mindenesetre vannak érdekes szálak amelyek gyorsan pörgővé teszik a könyvet. Az alakok akik benne szerepelnek sokkal „komolyabb” irodalomban is megállnák a helyüket ezért a fantasynak ez egy „nehézsúlyú” kötete. Őszinte, kicsit morbid, és a nyelvezete hétköznapi, azt mondanám életszerű.. Várom a folytatást…

Blackbeard>!
Joe Abercrombie: Némi gyűlölet

Igazán nekem való a realisztikussága, az, hogy nem fél bemocskolni a karaktereit és a történet is életszagú… itt nem tart örökké a szerelem, itt nem a dicső lovag győzedelmeskedik (legalább is nem önerejéből).
+ Realisztikusság
+ Karakterek
+ Történet
– A világa nem túl egyedi
– vannak benne fölösleges (bár azok is érdekesek) karakterek, amik kihagyásával fogyaszthatóbb lenne a terjedelem
– kevés, de van benne üresjárat


Népszerű idézetek

Rodwin>!

Rikke elképzelni sem tudta, miért ragaszkodnak hozzá az emberek, hogy nagy
harcosokról énekeljenek. Miért nem énekelnek inkább ügyes halászokról, pékekről,
tetőfedőkről vagy másokról, akiknek a keze nyomán jobb hely lesz a világ,
nem pedig hullákat hagynak maguk után, vagy mindenféle dolgokat gyújtanak fel.

342. oldal

4 hozzászólás
Rodwin>!

Túl sok rossz ember van északon, és ha hinni lehet a beszámolóknak, Caul Reszket
közülük is a legrosszabbak közé tartozik. Márpedig a rossz emberek társasága
rettenetes átok – egészen addig a pillanatig, amig valaki bajba nem kerül, mert
akkor nagyon jól jön, ha ott van egy mellettünk. Akkor senki nem lehetne náluk
jobb társaság.

232. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Caul Reszket
Rodwin>!

– Apám mindig azt mondta, hogy ha három északföldit irányba állítunk,
előbb kezdik el ölni egymást, mielőtt parancsba lehetne adni nekik, hogy
rohamozzanak.

90. oldal

Könyvmolyképző KU>!

Hallotta az íj húrjának pattanását.
Látta a nyílvesszőt.
A Hosszú Szemmel látta.
És egyetlen pillanat alatt, mint amikor kitárják a spalettát, és a hajnali napfény beragyog a szobába, úrrá lett rajta a teljes bizonyosság, hogy azt a nyílvesszőt neki szánják.
Látta hol van, látta a maga teljes egészében, azt is, hogy hol volt, azt is, hogy hol lesz.
Látta, hogyan készült, az összeszorított fogú kovácsot, amint a nyílhegyet kalapálja, a nyílkészítőt, aki a nyelvével nyomta ki az arcát, miközben a tollakat nyírta.
Látta azt is, hogy korhadó szárral, rozsdás fejjel fogja végezni a bogáncsban.

Rodwin>!

Rikke apja a maga ezüstös borostáját vakarta feszengve hadurai között.
Nehézkenyér szokás szerint aggodalmas képet vágott, Vörös Süveg szokás
szerint komor képet vágott. Oxel a maga sunyi tekintetével a szeme sarkából
lesett, mintha a hírnöklovag egy másik ember báránya volna, amivel épp
elszelelni készül.
Reszket pedig egyszerűen olyan volt, mint Reszket, ami azt jelentette, hogy a
társaságból valószínűleg leginkább ő adott okot aggodalomra.

341. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Caul Reszket · Kutyaember
Könyvmolyképző KU>!

Az üzlet tengere volt ez. A veszélyes vizeken kiszámíthatatlan viharok söpörtek végig, vagyonok süllyedtek el, vállalkozások vesztek oda a teljes személyzetükkel, hírnevek buktak a hullámok alá, azonban egy jószemű kapitány látványos sikereknél köthetett ki, ha ügyesen navigált a vagyon és a befolyás rejtett áramlatain.

Könyvmolyképző KU>!

– Isern-i-Phail vagyok! Apám, Crummock-i-Phail volt a Félelmetes Fenris és a Véres Kilences küzdelmének bírája. – Páran nevettek, és biztató kiáltások harsantak. – Őt mindenki jól ismerte! Domblakó lévén jelenleg én állok hozzá a legközelebb, hogy semleges félnek lehessen nevezni. Ráadásul engem is ugyanolyan jól ismernek, mint őt. – Felszegte az állát, és magára mutatott. – Csak engem az éles eszemről és a szemkápráztató szépségemről. – Újabb nevetés. – Szóval úgy esett, hogy domblakóként én fogok bíráskodni ebben a küzdelemben. – Stourra vigyorgott. – Bár illő előzetesen kinyilvánítanom, hogy gyűlölöm ezt a szardarabot itt, és alkalomadtán rá lehetne beszélni, hogy magam öljem meg.

Aoimomo P>!

Túl sok rossz ember volt északon, és ha hinni lehetett a beszámolóknak, akkor Caul Reszket közülük is a legrosszabbak közé tartozott. Márpedig a rossz emberek társasága rettenetes átok – egészen addig a pillanatig, amíg valaki bajba nem kerül, mert akkor nagyon jól jön, ha ott van egy mellettük.

Kapcsolódó szócikkek: Caul Reszket
Toto12>!

Mindig elképeszt , mennyi kárt képesek okozni maguknak az emberek.

Aoimomo P>!

[…] Azt hittem, a híres varázslók elöl lovagolnak a nagy emberekkel, nem hátul az ocsúval.
Bayaz elmosolyodott. Ezt az Első Mágust igazán nehéz volt kizökkenteni.
– A kapitány kiáll a hajó elejére. Ellenáll a szélviharnak és a hullámoknak, kockázatot vállal és learatja a dicsőséget. Viszont majdnem teljesen hátul ott van egy észrevétlen fickó. Na, ő kormányoz.


Hasonló könyvek címkék alapján

George R. R. Martin: Kardok vihara
Andrzej Sapkowski: A megvetés ideje
Brian McClellan: Vérrel írt ígéretek
Mark Lawrence: Tövisek Császára
Mark Lawrence: Vörös Nővér
Anthony Ryan: A hamu birodalma
R. F. Kuang: Sárkányköztársaság
Sarah J. Maas: Kingdom of Ash – Felperzselt királyság 1-2.
Sarah J. Maas: Föld és vér háza
Karen Marie Moning: Új nap virrad