„A farkasok világában mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy betöltse a megüresedett helyet.”
Nagyon röviden a cselekmény: Luke és a lánya autóbalesetet szenvednek, amelynek következtében mindketten súlyosan megsérülnek. Míg Cara a műtét után lassan gyógyulgat, apja a súlyos agykárosodás következtében kómába esik és állapota nem ad okot a reménykedésre. A törvény szerint Luke sorsáról a legközelebbi nagykorú hozzátartozónak – jelen eseben Edwardnak, a fiának kell dönie.
A főbb szereplők:
A felsorolást a farkasokkal kezdem, majd pedig következzen Luke az apa, Cara a lánya, Edward a fia és Georgia, Cara és Edward anyja, Luke exfelesége.
Farkasok:
A róluk leírt minden mondat nagyon érdekes. Luke „elbeszélése“ alapján én is köztük, a vadonban éreztem magam. Érdekes volt megismerkedni a falka életével, a falkán belüli hierarchiával. Szembesülni azzal, hogy egy sokkal jobban felépített és irányított közösségben élnek, mint azt mi emberek gondolnánk. Jó volt megfigyelni, hogy szavak nélkül mennyire pontosan megértik egymást – mondhatnám azt is, hogy kommunikálnak egymással.
És nincs kibúvó: szigorú törvényeik vannak, amelyek minden falkatagra egyaránt érvényesek. Aki megszegi a szabályokat tudja, hogy milyen következményekkel kell számolnia.
Miközben nagy csodálattal olvastam a farkasokról az jutott eszembe, hogy mi emberek mennyire keveset tudunk róluk illetve nemcsak róluk, hanem általában az állatok életéről.
Luke:
Főszereplője a könyvnek úgy, hogy végig a kórház intenzív osztályán fekszik öntudatlanul!
Egy kissé meglepő, hogy a farkasok között él, pontosabban mondva farkasként él, de ha nem teszi, akkor ezekről a csodálatos teremtményekről sok érdekes dolgot nem tudunk meg. Ezért őt kicsit csodabogárnak tartom aki hatalmas elismerést érdemel mindazért amit tett – ez az elismerés a farkasokra vonatkozik. Ugyanakkor homlok egyenesen szembe megy önmagával.
Végig arról „beszél“, hogy azért érzi otthon magát a farkasok között, mert őszinték, bíznak egymásban, odafigyelnek egymásra és segítik egymást. Mindenki pontosan tudja, hogy mi a dolga stb.., stb… . Na, és látjuk mindeközben a viszonyát az emberi családjához . Látjuk, a családja tudtával és tudta nélkül mit csinál. Ezért vált el és ezért romlott meg végleg a kapcsolata Edwardal.
Edward:
Hat évvel ezelőtt elhagyta a családját – leginkább az apja miatt. Húga és az anyja a fiú távozását illetően teljesen tévhitben élnek. Ennek köszönhetően Cara csillapíthatatlanul haragszik fivérére. A srác csak a bíróságon vallja be távozásának igazi okát.
Megítélésem szerint szereti az anyját, de a kapcsolatuk soha nem volt igazán szoros. Apja figyelmére és szeretetére vágyott, de azt teljesen soha nem kapta meg. Aztán történt ami történt, ami miatt meggyűlölte az apját és végleg elhagyta a családot.
Carat mindig szerette, óvta. De talán a korkülömbség miatt ez a testvéri szeretet nem tud elmélyülni.
A törvény szerint Edward az, aki jogosult meghozni a végső döntést .
Cara:
Fiatal kora miatt neki sem könnyű megélni/ átélni mindazt, ami a családjában történik. Nagyon igyekszem őt megérteni és megszeretni. Megértem, hogy haragszik a testvérére. A fiú távozása miatt Cara úgy érzi, hogy minden nehézséggel egyedül kell szembenéznie. Értem a dühét! Azt is értem, hogy imádja az apját, akivel nagyon jól kijönnek egymással. Mégis idegesítő a konoksága. Számára csak a saját igazsága létezik, más nem érdekli. Haragszik a bátyjára, de közben szereti is és vágyik továbbra is a szeretetére. Ennek ellenére nem ad lehetőséget Edwardnak, hogy megbeszéljék a dolgokat. Ráadásul önmagát vádolja a balesetért. A viselkedése miatt lelassulnak az események.
Georgia:
Edward és Cara az első házasságából született gyermekei, akikkel nincs szoros kapcsolata. Szép tőle, hogy ott van Cara mellett a kórházban, de végül is minek? Megértem, hogy nem akarja Edwardot befolyásolni a döntése meghozatalában, de azt nagyon furcsálom, hogy egy anya nem próbálja meg a gyerekeit kibékíteni egymással. Meglátásom szerint a jelenlétének nincs nagy szerepe a cselekményre.
Megrázó ez a könyv!
Nagyon érdekes a J.P. témaválasztása. Észrevehetően nagyon alapos kutatómunkát végzett a regény megírása előtt. A fő szál az eutanázia kérdését feszegeti, ami napjaink nagyon fontos erkölcsi kérdése. Ugyanakkor a mellékszálként felvetett szerv adományozás kérdése sem egyszerű.
Zseniális a karakterek ábrázolása ! A szereplők életre kelnek még az is, aki egyébként gépekre kötve öntudatlanul fekszik a kórházban. :)
A gondolataik, tetteik erős érzelmeket váltanak ki a célközönségből.
Ám egy logikai bukfencet érzek a cselekményben. Spoiler nélkül: hivatalosan Luke bejegyzett szervdonor. Erről a szándékáról még jóval a balesete előtt írásban nyilatkozott. Kinek van joga ezt felülbírálni? Ezzel a kis hozzásegítéssel kapott a cselekmény új lendületre és így sodródhattunk tovább az eseményekkel.
Persze ettől vagy emiatt J.P. végig fenntartja olvasója figyelmét. Sőt!
Lehet-e jobb ismérve egy könyvnek annál, ha olvasó hosszabb idővel az olvasás befejezése után még mindig agyal a könyvben felvetett témákon és a szereplők reagálásain. :)
Tudod, mi a különbség az álom és a cél között?, kérdezte mindig. A terv.
