52. legjobb kortárs könyv a molyok értékelése alapján

Apró ​csodák 106 csillagozás

Jodi Picoult: Apró csodák Jodi Picoult: Apró csodák

Ruth ​Jefferson már több mint húsz éve dolgozik szülész szakápolóként egy connecticuti kórházban, amikor egy újszülött vizsgálatát követően váratlanul másik páciens mellé osztják be. Az újszülött szülei a fehér felsőbbrendűséget hirdetik, ezért nem akarják, hogy az afroamerikai Ruth akár csak hozzáérjen a gyermekükhöz. A kórház helyt ad a kérelmüknek, másnap azonban a kisbaba életveszélyes állapotba kerül, miközben egyedül Ruth tartózkodik a csecsemőszobában. Engedelmeskedjen a főnöke utasításának, vagy avatkozzon közbe?
Ruth habozik megkezdeni az újraélesztést, s ennek eredményeként emberöléssel vádolják. Kennedy McQuarrie közvédő vállalja az ügyét, de már a legelején váratlan tanáccsal szolgál: ragaszkodik ahhoz, hogy faji kérdések szóba sem kerülhetnek a bíróságon. Ruth, aki értetlenül áll a döntés előtt, próbálja folytatni az életét – már csak kamasz fia érdekében is –, miközben az ügye egyre nagyobb port kavar. Miután megkezdődik a tárgyalás, Ruthnak és Kennedynek ki… (tovább)

Eredeti mű: Jodi Picoult: Small Great Things

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Athenaeum, Budapest, 2017
480 oldal · ISBN: 9789632937045 · Fordította: Babits Péter
>!
Athenaeum, Budapest, 2017
480 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632936543 · Fordította: Babits Péter

Enciklopédia 10

Szereplők népszerűség szerint

Benjamin Franklin


Kedvencelte 17

Most olvassa 26

Várólistára tette 103

Kívánságlistára tette 134

Kölcsönkérné 5


Kiemelt értékelések

>!
Zsófi_és_Bea P
Jodi Picoult: Apró csodák

Izgalmas, elgondolkodtató könyv volt, és bár most nem használtam el papírzsebkendő csomagokat, mint Jodi más könyveinél, mégis mélyen megérintett. Ha szétnézünk az életünkben, mindannyian találhatunk olyan emléket, tapasztalatot, amelyben valamilyen megkülönböztetés folytán a peremre szorultunk, kiközösítésnek estünk áldozatul, és még csak nem is tehettünk róla. És ellene sem. Érezhettük azt a kilátástalanságot és keserűséget, amit ez a nehéz helyzet okozott. Amit Ruth és a hozzá hasonló feketék érezhetnek nap, mint nap.

Imádom a tárgyalótermes részeket Jodi könyveiben, ám itt mégis egy másik rész volt a kedvencem. Mégpedig az, amikor Kennedy, a fehér ügyvédnő egy teljesen feketék lakta negyedbe téved. Amit ott él át és tapasztal, az zseniális rész volt.

Bővebben: http://konyvutca.blogspot.hu/2017/07/jodi-picoult-apro-…

>!
gabiica P
Jodi Picoult: Apró csodák

Nem túlzok, ha azt mondom, hogy ez volt az eddigi legjobb, amit az írónőtől olvastam.
Nagyon nehéz témát dolgoz fel, ami sajnos ténylegesen átszövi a mindennapjainkat. Véleményem szerint nincs olyan ember, aki el tudná kerülni, hogy szembesüljön a rasszizmussal.
Sajnos jómagam is többször láttam már ezt a viselkedésfajtát, és egyszerűen undorítónak tartom, hogy mennyire képesek vagyunk elutasítani másokat.
Szeretném azt hinni, hogy én az a típusú ember vagyok, aki mindenkit elfogad, amíg be nem bizonyítja annak ellenkezőjét – hogy nem érdemes rá. Alapvetően bennem is vannak előítéletek, ezt nem tagadom, de szeretem nem bőrszín, etnikum, vallási felekezet alapján megítélni az embereket. Hogyan is hihetném azt, hogy engem is elfogadnak az emberek, ha én nem látom őket nyitottan?

Jodi tökéletesen bemutatta ezt a világot, tökéletesen érzékeltette Ruth érzéseit és gondolatait. Bele sem gondol az ember, hogy mennyi apró jel van, ami megmutatja, mi vagy ki taszít minket a világban. Néha csak ámulva olvastam, hogy Ruth miket él át. Jómagam sem gondoltam bele, hogy a passzív rasszizmusnak mennyi formája van.
Nagyon tetszettek a bíróságon játszódó jelenetek. Kennedy tökéletesen vezette végig az ügy szálát, anélkül, hogy faji kérdéseket kevert volna a történetbe. Örültem, hogy enélkül is sikerült „megnyernie” az ügyet.
Annak azonban még jobban örültem, hogy Ruth szóhoz jutott. Hogy elmondhatta, Ő hogyan élte meg ezt az egészet.

Úgy vélem, ez is egy olyan könyv, amit mindenkinek el kellene olvasnia. Szeretném, ha több emberből válna Turk Bauer: aki hajlandó átlépni a korlátain, hajlandó kinyitni a szemét, és teljesen új emberként látni a világot.

2 hozzászólás
>!
Niitaa P
Jodi Picoult: Apró csodák

A teljes értékelést elérhetitek a blogomon: http://niitaabell.blogspot.hu/2017/10/jodi-picoult-apro…

"Igazából nem tudom, hol kezdjem. Több napja, hogy befejeztem ezt a könyvet, s még mindig nem tértem igazán magamhoz. Többször is megnyitottam ezt az ablakot, hogy na, most jól le fogom írni a gondolataimat, majd öt perc bámulás után be is zártam, mert nem tudtam felszínre hozni azt, amit kiváltott belőlem. Még most sem érzem magam teljesen olyannak, mint régen, s valószínűleg már sosem leszek olyan, mint mielőtt elolvastam az Apró csodákat. Ez a könyv megváltoztatott. Lenyúlt a lelkem legmélyére, s ott rendezett be magának egy sarkot hosszú távra.
(…)
Jodi Picoult legújabb lefordított kötete maga egy apró csoda. Ez a nő, ahogy ír… egyszerűen fantasztikus. Minden embernek kötelező lenne az életében legalább egy Picoult kötetet elolvasnia! Annyi rengeteget tanulhatunk belőle, s emellett teljesen átformálja az adott dolgokhoz történő hozzáállásunkat. Sosem mézesmázos, mindent a maga valójában tár elénk. Nem könnyű megemészteni gyakran ezt a brutális őszinteséget, ami átlengi, de pont ezért lenne fontos, hogy minél több ember kezébe eljusson. Átformál. Engem ez a kötet meg is könnyeztetett. Csak ültem a székemben a könyv fölött és zokogtam. Sírtam a szereplőkért. Sírtam a történetért. De legfőképp: sírtam önmagamért, s azokért a dolgokért, amiket úgy ahogy Ruth, már én sem tehetek meg sosem. Egy résznél teljesen azonosultam vele. Máskor bosszantott. De olyan mértékben emberi volt, hogy hallottam a hangját. Szólt hozzám. Jodi Picoult az egyik legnagyobb kortárs írónk.
Bátran vegyétek a kezetekbe a könyveit, nem fog elmaradni a hatás!'

4 hozzászólás
>!
robinson MP
Jodi Picoult: Apró csodák

A nagy figyelem az Apró csodák esetében a kirekesztés, rasszizmus témájára irányul. Kicsit olyan érzésem volt, hogy túl sokat akar megmutatni nekünk az írónő, ám ő maga is érezte, hogy idegen és veszélyes terepre tévedt. Így csupán felvillant egy problémát, karcolja csak a felszínt. A történet magva erős és fontos. Olvastam már ettől merészebb és valósabb problémafelvetést, ábrázolást ebben a témában Greg Ilestől vagy Harper Lee tollából. Ez csak egy „jó kis Picoult”.

http://gaboolvas.blogspot.hu/2017/07/apro-csodak.html

2 hozzászólás
>!
White
Jodi Picoult: Apró csodák

Ez a konyv nem otos, hanem csillagosotos.
Most fejeztem be, es meg mindig dobbenten nezek ki a fejembol. Nem is a tortenet lezarasa miatt, spoilerezni nem akarok. Hanem az egesz tema nagyon kegyetlen. Vagyis maga a szintiszta valosag.
Pontosan az, amit nap, mint nap atelunk, mi eppen melyik oldalon allva. Gazdagok vagyunk, vagy szegenyek? Melegek vagy heterok? Romak vagy magyarok? A sort folytathatnam meg.
Mondhatnank azt, hogy kivetelek mindig akadnak, ettol meg egy alap koncepcio létezik bennunk, masok fele. En meg pont azt mondom, hogy bar ez igaz, es sok szempontot figyelembe veszunk egy-egy esetben (vallas stb) az alapveto kérdésekben nem kulonbozunk egymastol.
Tisztessegesen elunk vagy sem? Elfogadjuk az adott tarsadalom szabalyait vagy sem? Segitunk es nem artunk? Elunk es elni hagyunk?
Meg ezer kerdest irhatnek ide.
Valojaban ebben nem vagyunk masok.
Kirabolunk valakit vagy sem, megolunk e valakit vagy sem, a legjobb tudásunk szerint neveljuk a gyerekunket, eljuk a hazas vagy egyedulallo eletunket, gondoskodunk e az idosebb generaciorol, segitjuk e a csaladunkat – nos, ezekben tokeletesen mindegy, hogy „kik”, „mik” vagyunk.
Feherek, feketek, melegek vagy heterok, vagy barmik az egvilagon.
Vagyis ennek igy kellene lennie. Mindenki fejeben, es mindennapjaiban is.
Es meg mindig olyan messze vagyunk ettol.
Naponta olvasok cikkek alatti kommenteket, es rengeteg alkalommal tudnék uvolteni attol, sokan hogyan gondolkodnak, mit ereznek. Aztan lehiggadok, es csak siman szomoru leszek. Es aggodom. Attol vagy azert, hogy mennyi indulat, gyulolet, felelem (tudatlansagbol fakadoan is) van az emberekben. Hogy neha mennyivel konnyebbnek hiszik azt, hogy beallnak egy sorba, csoportba, es mastol varjak az iranymutatast az eletukben. Hogy sokan lustak gondolkodni, vagy csak erdektelenek, megis amikor megnyilvanulnak, omlik beloluk valami rettenet.
Nem leszek alszent, mindenkiben letezik egyfajta eloitelet, tapasztalatokkal is birunk, negativ, pozitiv ertelemben is. De ezeket általános igazsagkent, vagy mindenkire ervenyesnek kezelni eleg buko dolog. Kabe minden embernek van legalabb ket olyan ismerose, aki miatt mar nem tud altalanos ervenyu lenni egy-egy elmelet.
Innentol fogva meg kerdem en, miről beszelunk?

Olvassatok, erdemes. Az egyik legjobb konyve Picoultnak.

7 hozzászólás
>!
BreeS
Jodi Picoult: Apró csodák

Izgalmas, kegyetlen, igazi!
A valóság.-> Ezt mondanám rá. Felnyitotta a szemem olyan dolgokra, amiken nem gondolkodom el csak úgy nap, mint nap. Ezt a könyvet mindenkinek el kellene olvasnia! Mindenkinek rá kellene döbbennie a tetteinek súlyára. Mindenkinek magába kellene néznie.

Vajon megéri…megéri gyűlölködni?
Megéri egymásra mutogatni?
Kérdezem én…Megéri?

Bővebben: https://breestoriesandbook.blogspot.hu/2017/08/jodi-pic…

>!
mrsp P
Jodi Picoult: Apró csodák

Először is szeretnék megemlékezni arról, hogy ezennel elolvastam minden magyarul megjelent Jodi Picoult könyvet, és mindet imádtam.

Hiába imádtam Jodi minden könyvét, az Apró csodák még ezen is túltett, mert még a kedvencnél is nagyobb kedvenccé vált számomra, a tíz csillagos könyvek közül is abszolút kiemelkedő élményt nyújtott.

Nagyon szeretem a rasszizmussal, szegregációval, rabszolgasággal kapcsolatos történeteket, így mikor megtudtam, hogy ebben a témában íródott az Apró csodák, tűkön ülve vártam, mikor kaparinthatom végre meg. Picoult nagyszerűen elbírt a feladattal, ismét sikerült abszolút elmélyülnie abban, hogy mit érezhetnek a kisebbségben lévő színesbőrű emberek minden egyes nap, hogy milyen megaláztatásokon kell keresztülmenniük.

Ebben a könyvben talán a rasszizmus azért annyira megdöbbentő, mert nem a régi időkben, a szegregáció idején történik, hanem itt, a modern világban, napjainkban – ezért ijesztő, mert bárkivel, bárhol, bármikor megtörténhet, holott azt hisszük, hogy abszolút liberális, elfogadó társadalomban élünk. A neonáci szót eddig csak néhányszor hallottam életemben, nem igazán tudtam, mit jelent, de most beható ismereteket szereztem róla, és undorodok, nagyon. Számomra egyszerűen felfoghatatlan volt Turk és Brit gondolkodásmódja, hányingerem lett tőlük, olyan szinten taszító személyiségek voltak, Picoult nagyszerűen írta meg őket.

Tetszett a kórházi, szülészeti hangulat is, érdekes információkat tudtam meg a szülésznők világáról. Az is tetszett, hogy mennyire ellentétes a két főszereplő, Kennedy és Ruth élete, és mégis mennyire egymásra találtak. A bírósági jeleneteket már kicsit unom, de itt élvezhető volt. Tetszett, hogy most kivételesen beleláthattunk az esküdtválogatásba is, ez a rész mindig is érdekelt és nagy kedvencem volt az American Crime Story című sorozatban is.

A végkifejlet szokás szerint meglepett és elég erősen sokkolt, nem gondoltam volna, hogy így ér véget a történet. Kellemesen csalódtam, és abszolút csak annyit tudok mondani, hogy imádtam.

1 hozzászólás
>!
Szilvi1111 P
Jodi Picoult: Apró csodák

Kicsit mindig tartok a 90 % feletti, sőt ez esetben a 96 %-os értékelésű könyvtől, mert többször csalódtam már, sok esetben nekem nem jött be az ennyire népszerű, kedvelt könyv.
Viszont most azt mondom, teljesen egyetértek a 96 %-kal.
Nem könnyű könyv, voltak fejezetek, amit nem szerettem olvasni Turk által mesélt részeket, vannak benne nagyon „nem szeretem” szereplők, de ez megint az a könyv, s mint a szerző által írt utószóból kiderült, egy igaz történeten alapul, amit mindenkinek el kellene olvasnia.

>!
Mpattus P
Jodi Picoult: Apró csodák

Egyértelműen és magasan az egyik legjobb Picoult-történet, amivel eddig találkoztam.

Részletes értékelés később.

UPDATE:
http://szembetuno.blogspot.hu/2018/01/jodi-picoult-apro…

2 hozzászólás
>!
BubuMaczkó P
Jodi Picoult: Apró csodák

De ez a könyv nem azoknak szól, akik elszenvedik a jelenséget, hanem azoknak, akik azt hiszik elég annyi, hogy nem különböztetnek meg másokat. Akik hagyják, hogy őket pozitív diszkrimináció érje. Akik szerint a világ már épp eleget fejlődött. Nem tehetünk úgy, mintha a határvonal nem létezne többé, mint ahogy nem nézhetjük csak azt, miben különbözünk a másiktól. Az Apró csodák így lett a fehérek és feketék, privilégiumok és diszkrimináció, jog és igazságtalanság, szeretet és gyűlölet könyve.
Bővebben:
http://konyvkuczko.blog.hu/2017/11/10/jodi_picoult_apro_csodak


Népszerű idézetek

>!
Zsófi_és_Bea P

Tudja, hogy van: az élet megy tovább. Mi mást tehetnénk, mint hogy mi is vele megyünk?

270. oldal

>!
robinson MP

– Az Y generáció tagjai számára csak az én fontos. Azt hiszik, minden köröttük forog, vagyis amikor döntést hoznak, csak arra gondolnak, hogyan befolyásolja mindez az ő életüket. Az egoizmus igazi aknamező.

Kapcsolódó szócikkek: egoizmus/egocentrizmus
9 hozzászólás
>!
robinson MP

Azok a legjobb hazugságok, amelyekbe az igazság magvát csomagoljuk.

>!
robinson MP

Talán amennyire szeretünk valakit, annyira vagyunk képesek gyűlölni is.

1 hozzászólás
>!
Zsófi_és_Bea P

– Mit olvasol?
– Nem emlékszem a címére. Van benne egy rákos grófné, meg egy vámpír, aki felajánlja neki, hogy halhatatlanná teszi. Látod? Mindig van remény. – Felsóhajt. – A könyvklubnak lesz.
– Ki választotta?
– Hát, nem én. A könyvet nem én választom, csak a bort.
– Utoljára a Nagy kakikönyvet olvastam, szóval nincs jogom ítélkezni.

275. oldal

>!
Mentavirág

Ez is mutatja, hogy minden kisbaba gyönyörűnek születik.
Az teszi csúnyává, amit kivetítünk rá.

17. oldal

>!
BubuMaczkó P

– Most született kisbabám – bukik ki belőlem.
– Hű – ámuldozik színtelen hangon. – Kész orvosi csoda, ha engem kérdez…
– Vagyis a feleségemnek – helyesbítek. – És turmixot kíván.
– Én meg egy lottó ötöst és Benedict Cumberbatch halhatatlan szerelmét, de helyette be kell érnem ezzel a csillogással.

Kapcsolódó szócikkek: Benedict Cumberbatch
1 hozzászólás
>!
Zita_Kucsora

A kisbabák tényleg olyanok, mint az üres papírlapok. Amikor a világra jönnek, még nem hordozzák magukban a szüleik előítéleteit, sem az egyházuk ígéreteit, sem azt a képességet, hogy kettéválasszák az emberiséget olyanokra, akiket kedvelnek, és olyanokra, akiket nem. Semmit sem hoznak erre a világra, csak a törődés iránti igényt. S ezt a törődést akárkitől elfogadják, bőrszínre való tekintet nélkül.

68. oldal

>!
BubuMaczkó P

„Nincs igazság, amíg a nem érintettek ugyanúgy fel nem háborodnak, mint az érintettek."
Benjamin Franklin

Kapcsolódó szócikkek: Benjamin Franklin
>!
BarbyMalik0112 

Átölelem a derekát és magamhoz szorítom, miközben a vállába temetem arcomat, hogy ne lássa a könnyeimet.
– Ezt miért kapom?
– Azért – mormolom –, mert jobb hellyé teszed a világot.

130. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

John Green: Csillagainkban a hiba
Abraham Verghese: Könnyek kapuja
Nicholas Sparks: Hosszú utazás
Arthur Hailey: A végső diagnózis
Kathryn Stockett: A Segítség
Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete
Fannie Flagg: Sült zöld paradicsom
John Grisham: Ha ölni kell
Toni Morrison: Nagyonkék
Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót!