Sógornők 51 csillagozás

Joanna Trollope: Sógornők

Joanna Trollope igen valósághűen rajzolja meg regényeiben a jellegzetes angol életet és a jellegzetes angol szereplőket. Ebben a regényében egy hatvan körüli képzőművész, Anthony Brinkley és hasonló korú felesége, Rachel családját ismerjük meg. Három jól sikerült fiuk közül Edward és Ralph már nős, amikor Luke is megnősül, és vele bekerül a családba Charlotte. Az ő érkezése a családba nyílttá teszi az addig inkább a felszín alatt húzódó konfliktusokat, és a kezdetben szinte tökéletesnek tetsző idill szertefoszlik. A regény szereplői nagyon is emberi gyarlóságok jellemzik, nem csoda hát, hogy az egymáshoz való viszonyaikat valójában jól-rosszul leplezett, vagy éppen leplezetlen kínok-keservek, sértettségek és viszályok terhelik.

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
Kossuth, Budapest, 2012
ISBN: 9789630972840
>!
Kossuth, Budapest, 2012
344 oldal · ISBN: 9789630971850 · Fordította: Hotya Hajnalka

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

Bleeding_Bride IP>!
Joanna Trollope: Sógornők

Anyós viccek kedvelőinek kötelező – egyébként nem egy mulatságos történet, mielőtt valaki félreértené a bevezetőm.
Trollope gyönyörű regényt ír fiús anyákról, kinek csemetéi megnősülnek, és anyuka furcsa viszonyba keveredik a választottal.
Külön érdekessége a történetnek, hogy egy kontrollmániás fiús anyuka elevenedik meg, akinek 3, egymástól nagyon különböző személyiségű fia van, ezért értelemszerűen a párjaik is nagyon másképp kezelik anyóst és a habitusát. Mintha minden forgatókönyvet megkapnánk egyszerre.

Megjegyzés: az én anyósom úgyis rosszabb…

cicus61 P>!
Joanna Trollope: Sógornők

Trollope regénye a három fiáról és azok választottjairól szól, így mivel mind különbözünk, ezért a párjaik is máshogy képzelik el az életüket és nem mindenki szereti, ha beleszól valaki. Pláne egy ilyen kemény kezű nő, mint Rachel, Én sem örülnék egy ilyen anyósnak.

tgorsy>!
Joanna Trollope: Sógornők

Így jár a figyelmetlen könyvet polcról lekapó. Azt gondoltam Trollope a 19. században élt és nem írt sci-fit. Aztán rájöttem, hogy nem Anthony, hanem Joanna könyvét olvasom.
Mindannyian voltunk/vagyunk gyermeke valakinek. Nagy többségünk előbb-utóbb lesz feleség/férj, anya/apa, menny/ vő. És… anyós!!
Ezek az állapotok belekerülhetnének az emberiség nagy létkérdéseibe, mint például Raszkolnyikov. Mégis csak kevesebben csapunk agyon baltával öregasszonyokat.
De nem. Ezek a „hogyan éljük túl mennyünket/anyósunkat” tipusú életvezetési tanácsok szirupos, coelhos könyvekben kerülnek terítékre.
Ne legyek igazságtalan, mert ez a könyv egyáltalán nem szirupos. Pergő ritmusú, gyorsan olvasható.
Felszínes.

5 hozzászólás
oldmoviegirl01>!
Joanna Trollope: Sógornők

Ajánlásra olvastam, és nem csalódtam, sőt nagyon megszerettem. Olvasmányos, a mindennapi életet és emberi kapcsolatokat bemutató mű.

A családregény egy nagy eseménnyel, a legkisebb fiú esküvőjével kezdődik, majd szépen megismerkedünk az egész családdal: a három fiúval, a három sógornővel, a szülőkkel és gyerekekkel. Megannyi szereplő, megannyi sors, megannyi látásmód. Érdekes volt látni és belegondolni az írónő segítségével, hogy hányféle ’szerepet’ képvisel egyetlen személy a családban (egy személyben nő, anyós, anya, nagymama, feleség; vagy éppen meny, feleség, anya, lány és persze nő).

A történet alakulása során megismerhetjük a családtagok gondolatait, múltjukat, reakcióikat a családban felmerült problémákra, s kiderül a tökéletesnek hitt házasságnak is megvan a saját drámája. A különböző élethelyzetek megjelenítése során az írónő olyan hétköznapi témákat érint, mint pl.: hogyan lépjen egy nő tovább, ha gyermekeinek már saját családja van; mi az, ami egy házasság magánügye és mi tartozik a szülőkre; a legidősebb fiútestvérnek mennyire kell felelősséget vállalnia a testvérei életéért; mi történik, ha a családfő másik városban talál munkát; házasságot megmenteni képes egyéni döntések; egy házasságban mennyire adják fel magukat a felek; az esküvő utáni új, közös élet kialakítása; a nagy családi egység megerősítése.

Úgy érzem olyan tartalmas könyv, amelyet érdemes többször elővenni, újraolvasni, elgondolkodni.
Olvasás után rákerestem Aldeburgh városára illetve a madárrezervátumra gyönyörű helyszínek, amelyeket valóban nehéz otthagyni.

olvasóbarát >!
Joanna Trollope: Sógornők

Érdekes családtörténet, lehet belőle tanulni szülőknek,gyerekeknek, anyósoknak, menyeknek, vejeknek egyaránt. Cselekményes, mozgalmas, többféle embertípust felvonultató és a kompromisszumot kereső. Olvasás után sokáig foglalkoztatott a kötet több szereplője, egymáshoz való viszonyuk. Ilyen nehéz elengedni a felnevelt, saját útjára lépő gyermekünket, elfogadni, hogy neki is joga van saját tapasztalatokhoz, tévedésekhez, szülőkkel ellentétes véleményekhez, meggyőződésekhez?
Tegnap jót beszélgettem az egyik barátommal a történetről, neki 2 felnőtt (iker) fia van, nekem 2 felnőtt lányom. Kölcsönadtam neki a könyvet, ha elolvasta majd folytatjuk. Ez olyan könyv amiről (a történethez kapcsolódva, saját tapasztalatokkal összevetve) sokat lehet beszélgetni.

3 hozzászólás
AeS P>!
Joanna Trollope: Sógornők

Azt hiszem, ez nyomtalanul áthaladt rajtam, majd kicsit később kíváncsi leszek arra, hogy mire fogok egyáltalán emlékezni belőle. Szükségem volt rá a komolyabb olvasmányok között, el fogom kérni a barátnőmtől a másik Trollope-könyvét is kölcsönbe, mert a Zsivago doktor meg a kortárs magyarok között kell a változatosság, de alapvetően nem vágott a földhöz. Egyik karakterrel sem tudtam azonosulni, hidegen hagyott a sorsuk alakulása, nem tanultam belőle semmi különöset… egynek jó, gyors hétvégi, pihenős, tengerpartos, nyaralós olvasmány.

robinson P>!
Joanna Trollope: Sógornők

Jó volt, még talán jobb, mint a Mostohák. Pedig az is jó, szinte egy szuszra végig olvastam.
Semmi különös, csak a tökéletes család…. az idillbe, anyu egyeduralmába beleszólnak a menyek. Ők is önállóak és esetleg vannak dolgok, amit másképp látnak, akarnak folytatni, mint a családi hagyomány. Hagyni kell a gyerekeket élni, elengedni őket. Még, ha ez nem is mindig egyszerű a szülőnek.
Örültem, hogy mindenkinek megjött a jobbik esze a végére. Együtt jó a család.
Tökéletes karakterek, igazi élet van a lapokon.

11 hozzászólás
bokrichard>!
Joanna Trollope: Sógornők

Ez az a könyv, amit nem a világmegváltásra írtak. Itt nincsenek ninják, nincsenek sárkányok, nincsenek kémek és pszichopaták. Ez az élet. Az angol élet és az angol család, amiben az emberek kicsit magukra ismerhetnek. Kissé nehézkesen tudtam megjegyezni és fejben elrendezni, hogy ki kinek a kije, de a végére összejön a dolog. Amit még éreztem, hogy a téma, a feszültségek forrása kidolgozottságát tekintve valahol a felszínesség és az igazi mély lélektan között van. Jónak jó, tanulságos, de néha a Barátok közt bevillant…

ppeva P>!
Joanna Trollope: Sógornők

Évekkel ezelőtt fedeztem fel Joanna Trollope könyveit. Már hét regényét elolvastam angolul, és mivel nagyon tetszettek, vártam, mikor adják ki végre magyarul is. Ez már a harmadik magyarul megjelent könyve, és az első, amit magyarul olvastam.
Könnyű, nyári olvasmány, mégis tartalmas és elgondolkoztató.
Azt szeretem Trollope regényeiben, hogy nem papírmasé, fekete-fehér, jó-rossz emberekről ír. A problémák is meglehetősen összetettek, legtöbbször egy egész család életét érintik. A tanulságok sem másolhatók vagy gépiesen levonhatók, inkább az a tanulság, hogy az élet bonyolult, a megoldások sokfélék lehetnek, és próbáljunk meg toleránsan, a másik szempontjait is figyelembe véve eltöprengeni azon, hogyan tovább. A felnőtt gyerekeket a szülők, a szülőket a felnőtt gyerekek „elengedésére”, megértésére, elfogadására ösztönzi.
Nem úgy öt csillag, mint egy magas szépirodalmi alkotás, de a maga kategóriájában nagyon jó.

2 hozzászólás
koan12>!
Joanna Trollope: Sógornők

Igazi „családregény” (egy kicsit más értelemben, mint amire a családregény kifejezét használjuk), telis-tele problémákkal, amelyek minden családban előfordul(hat)nak. Különböző, a mai korra jellemző élethelyzetekben jelennek meg a szereplők. Érdemes elolvasni, mindenki magára ismerhet egy kicsit. Legyen az apa, anya, após, anyós, gyermek, férj, feleség, unoka, sógor, sógornő. Érdemes rákeresni az interneten Aldeburghra, majd elgondolkodni, hogy mi ott otthagynánk-e ezt a gyönyörű vásokát…


Népszerű idézetek

ppeva P>!

Az a jó szülő, aki, ha kell, be tudja fogni a száját. Mert a gyerek csak akkor fogja kinyitni és elmondani, ami a szívét nyomja, ha meghallgatják.

172. oldal

robinson P>!

– És mit látsz másként?
– Az anyákat. A mi anyáinkat.
– Az enyém egy tündér.
– Az lehet. De amellett egy önálló emberi lény is. Ők is mind külön egyéniségek. Egyszer ők is voltak annyi idősek, mint mi. Ők is keresztül mentek sok mindenen, amit mi most élünk át.

274. oldal

ppeva P>!

– Anyám arról is beszélt, hogy az ember hiába tudja az eszével, hogy a gyereke nem a tulajdona, csak kölcsönbe kapja, mégis nagyon nehéz elengednünk őket. Majd meglátjuk mi is, ha Mariella nagyobb lesz… És azt is mondta, hogy törekedjünk arra, hogy érdekes munkánk legyen, és jó párkapcsolatunk, hogy – ha majd eljön az ideje – ne csüngjünk Mariellán, hagyjuk, hadd élje a saját életét.

289. oldal

oldmoviegirl01>!

Az esküvő publikus, a házasság már nem az. Ez nem afféle színpadi előadás, ahol megtapsol a közönség, ha jó vagy, és a súgó kisegít, ha eltolsz valamit! A problémáitokat nektek, kettőtöknek kell megoldanotok!

Kapcsolódó szócikkek: házasság
Színek>!

– Nem éri meg elfogadni az emberek jóságát. Mindig sokkal többet követelnek vissza, mint amennyit adnak.

236. oldal

robinson P>!

Petra angol. Petra művész. Petrának nincs családja. Petrát lehet birtokolni, a saját képükre formálni. Lassan már kezd ugyan úgy gondolkodni, mint ők. Azt persze nem veszik észre, gondolta Sigrid elkeseredett dühvel, hogy amennyivel közelebb édesgetik magukhoz őt, annyival nő a távolság köztük és köztem. Nekem másik országban él a családom, ha valaki, én aztán tudom, mi fán terem a távolság.

69. oldal

oldmoviegirl01>!

Nem, semmiképp nem szabad a családja ellen hangolnia őt. Segítenie kell. Nem támadhat rá azok után, hogy őszintén megosztotta vele belső vívódásait. Az igaz, hogy véletlenül fájdalmas pontjára tapintott, de nem rosszindulatból tette. Egyszerűen csak férfi. Elefánt a porcelánboltban.

robinson P>!

– Szerintem attól retteg, hogy elveszíti az unokáit.
– De…
– Azt hiszem, ezért olyan dühös mostanában. Egyébként sem a tapintat mintaszobra, és most még dühöng is. De elsősorban önmagára haragszik. Azt nem hinném, hogy nem kedvel bennünket, és azt végképp nem, hogy vissza akarja kapni a fiait. Még akkor sem kellenének neki, ha felajánlanánk őket…

275. oldal

ppeva P>!

– Én nem próbálok elmenekülni…
Az anyja hallgatott. Csak akkor válaszolt, amikor már az ajtónál járt:
– Az nem is működik, Sigi. Úgyis cipeled magaddal az egész hóbelevancot, akárhová mész. Hiába változtatsz a körülményeken: ha önmagadon nem változtatsz, minden ugyanaz marad. Ezt hajtogatom unos-untalan a pácienseimnek is. kár ki is írhatnám a rendelőm falára.

244. oldal

Színek>!

És ami annyira fáj Rachelnek: az életükbe bekúszó bizonyosság, hogy ők ketten már nem a történések alfája és ómegája, hisz már nem járnak annyit hozzájuk, már nem mondanak el nekik mindent, valahogy már nem természetes részei a gyerekeik életének.

313. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah Morgan: A mozaikcsalád
Nicky Pellegrino: Olaszország, szeretlek!
Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
Beth O'Leary: Az ágybérlő
Jules Wake: Hóesés Notting Hillben
Carole Matthews: Cukrászda a kertben
Sarah Morgan: Megtalállak karácsonykor
Lia Louis: Nyolc boldog óra
Isabel Wolff: Mesés ruhák kalandjai
Jenny Colgan: Piciny Csodák Péksége