Az ​űr Robinsonjai – Lost in Space 9 csillagozás

Joan D. Vinge: Az űr Robinsonjai – Lost in Space

A tét: az emberiség túlélése. A cél: új otthont találni egy egész civilizációnak. Az eszköz: a hiperkapu, melynek segítségével a legnagyobb távolságok is pillanatok alatt leküzdhetők. Dr. John Robinson, a feltaláló személyesen vállalkozik a fontos küldetésre, egy feltétellel: ha a családját is magával viheti. Az űrhajó azonban fölszállás után nem sokkal szabotázsakció áldozatául esik, és utasai csak egyetlen módon menekülhetnek meg, ha idő előtt bekapcsolják a hiperhajtóművet. Ennek hatására a világegyetem egy távoli, ismeretlen zugában találják magukat, ahol vérszomjas idegenek, téridő-átjárók és megoldandó rejtélyek várnak rájuk.

>!
N&N, Budapest, 1998
216 oldal · ISBN: 9638587547 · Fordította: Felvégi Emese, Asztalos András

Kedvencelte 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

kratas P>!
Joan D. Vinge: Az űr Robinsonjai – Lost in Space

Én anno szerettem a filmet, mert nagyon tetszett az, hogy a sci-fi mellett elég hangsúlyos szerepet kap a szülő-gyerek viszony, legalábbis a kisfiú és az apuka esetében, de ez alighanem azért van így, mert én is mindig vágytam az elismerésre. De azért ez a történet így gyengusz.
Pedig milyen szuper könyvet lehetne ebből írni, akár egy egész sorozatot, ahogy a család egyik helyről a másikra vándorol az űrben, kár volt ezt a papírt arra pazarolni, hogy egy az egyben a film kerüljön leírásra.

4 hozzászólás
Blaiserman>!
Joan D. Vinge: Az űr Robinsonjai – Lost in Space

Igen érdekes könyv volt. Az alap története is remek, azonban számomra még érdekesebb volt. Ugyanis egyes mozzanatok igen ismerősek voltak, de nem értettem miért mert még ezelőtt nem olvastam a könyvet. Csak a könyv végére jöttem rá, hogy ezt valamikor régen láttam filmen.


Népszerű idézetek

Joshua182>!

Viszonozta a tüzet, felnyomta a sebességet, és a hajót ütközőpályán tartotta, miközben a távolság egyre csökkent közöttük.
– Mi ez a zaj? – mormogta. – Biztos a kövér hölgy skálázik… – És most nem az operára gondolt.

11. oldal

Joshua182>!

– Olvastam magáról. Háborús hős, ugye?
– Nos, valójában igen – felelte büszkén a férfi.
A nő összefonta a karját, állat a tenyerén nyugtatta.
– Ki is mondta azt, hogy „akik nem tudnak gondolkozni, azok háborúznak”?… Ó. Én. – Arcára fagyott a mosoly.

41. oldal

Joshua182>!

A pénz és a halál maradt az egyetlen állandó dolog abban a világegyetemben, ahol John Robinsonnak sikerült kijátszania a fénysebesség korlátait.

47. oldal

Joshua182>!

Maureen Robinson a levágott farkat fémfogóval tartva érkezett meg a hídra. Odavitte az orvosbiológiai konzolhoz.
– Akkor is ilyen arcot vágtál, amikor az anyám nálunk aludt – mondta John.

123. oldal

Joshua182>!

– Furcsa lények vagytok ti, férfiak – mondta, azzal a bizonyos hanghordozással. – Annyira próbáltok nem olyanok lenni, mint az apátok, ám a végén ugyanazokat a hibákat követitek el.

147. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Matthew Stover: A Sith-ek bosszúja
Alexander Freed: Zsivány Egyes
Martha Wells: Az ereklyetartó
Alan Dean Foster: A bolygó neve: Halál
Elizabeth Hand: X-akták – A jövő a tét
Steve Perry: MIB – Sötét zsaruk
William Kotzwinkle: E. T.
Alan Dean Foster: A Dolog
Dave Stern: Lara Croft: Tomb Raider – Az élet bölcsője
Kevin J. Anderson: Az X-Akták – Zérópont