Idézetek 84

>!
ppeva P

Norvégiában az ember vagy focizik, vagy síel. Ha valaki arra vetemedne, hogy nyilvánosan vállalja, hogy teniszezik, az számítson gyanakvó pillantásokra és fojtott sugdolózásra.

318-319. oldal

>!
ppeva P

– Maga mit gondol, Pran? Képes a norvég kutatóink közül bárki is arra, hogy feltaláljon egy ilyen anyagot?
Pran megrázta a fejét.
– És mi van a szerencsével? – kérdezte Harry.
Pran megvonta a vállát. – Természetesen nem zárhatjuk ki, hogy Brahmsnak szerencséje volt, amikor a Német requiemet írta.

241. oldal

>!
ppeva P

A pasasnak nyilvánvalóan gőze sem volt az orosz bűnözők tetoválásairól. Nem tudta, hogy a macska azt jelenti, hogy lopásért ítélték el, a kétkupolás templom pedig azt, hogy két évet kapott érte. És azt sem, hogy a mellét elcsúfító forradás egy olyan tetoválás nyoma, amelyet ő maga égetett ki úgy, hogy magnéziumport kötözött közvetlenül a bőrére. Az egykori kép női nemi szervet ábrázolt, és egy örmény banda osztotta ki neki a második börtönbüntetése alatt, mert szerintük kártyaadóssága volt feléjük.
A tetováló nyilván azt sem sejti, hogy az előtte fekvő rajzon szereplő pisztoly egy Makarov, az orosz rendőrség szolgálati fegyvere, amely azt jelképezik, hogy ő, Szergej Ivanov meggyilkolt egy rendőrt.
A tetováló semmit nem tud, és ez így jó. Mindenki jobban jár, ha a pasas továbbra is pillangókat, kínai írásjegyeket és színes, norvég sárkányokat varr a jól táplált, norvég fiatalokra, akik azt hiszik, hogy tucatdíszeik jelentenek valamit.

192-193. oldal

Kapcsolódó szócikkek: tetoválás
>!
ppeva P

– Hirtelen kezdett napokra eltünedezni. Nem tudtam, mit tehetnék. Azt csinált, amit akart. Hívtam a rendőrséget, kérdeztem pszichológusokat, szociológusokat. Még nem volt nagykorú, mégsem tehetett senki semmit addig, amíg rá nem sikerül bizonyítani, hogy drogozik vagy törvénysértést követett el. Olyan tehetetlennek éreztem magam. Én! Aki mindig azt gondoltam, hogy tulajdonképpen a szülőkön múlik, ha valami félresiklik. Hiszen azelőtt én voltam az, akinél mindig kéznél volt valami megoldás, amikor más gyerekekről azt hallottam, hogy kisiklottak. ne légy fásult, ne fojts el semmit, cselekedj!

108. oldal

>!
ppeva P

– Akkor ezek szerint nincs is választásom?
Berntsen elmosolyodott, majd előadta kedvenc mondatát:
– A választás, Schultz, az a luxus, amivel maga már rég nem rendelkezik.

89. oldal

>!
ppeva P

– Nézd csak! – sikkantotta a stewardess azzal az idióta glissandóval, amit akkor használnak a nők, ha azt akarják a világ értésére adni, hogy valami elképesztően édes látvány tárult eléjük.
Ő pedig nézte. A kicsi, világos bundájú, hosszú fülű, bánatos szemű kutyát, amely heves farkcsóválások közepette közeledett feléjük. Egy springer spániel. Egy nő vezette pórázon, akinek az eb szőréhez passzoló szőke haja, nagy fülbevalója és szelíd, barna szeme volt. Az ajka körül óvatos, bocsánatkérő félmosoly játszott.
– Hát nem édes? – gügyögte a nő mellette.
– De – felelte Tord kásás hangon.

38. oldal

Hirdetés
>!
ppeva P

(…) odanyújtotta a recepciósnak piros kötésű, norvég útlevelét. Az igazolvány kopott volt, és csak úgy hemzsegett a pecsétektől, de annyira, ami már nem sejtet jó életet.

23. oldal

>!
ppeva P

Az ő idejében az oslói kurvák még praktikusan öltözködtek: farmert és széldzsekit viseltek. És nem is voltak ennyien. Akkoriban még ők határozták meg a piacot, mostanra viszont erős lett a konkurencia. Kurta szoknyák, magassarkú és neccharisnya. Az afrikai lányok mintha máris fagyoskodtak volna. Várjatok csak, mi lesz itt decemberben, gondolta.

20. oldal

>!
ppeva P

A pilóta. Foglalkozásának valaha hihetetlen presztízse volt. Az emberek – mindegy volt, hogy nők vagy férfiak, gyerekek vagy idősek – pillantása azonnal megváltozott, ahogy meghallották a varázsszót. Nyomban átalakult a szemükben: karizmatikus lett, könnyed, kisfiúsan sármos, ám egyben tiszteletre méltó is. Csodálni kezdték hűvös precizitását és határozottságát, fölényes intelligenciáját és azt az elképesztő merészséget, amellyel szembeszáll a fizika törvényeivel és az átlagember veleszületett félelmeivel. De ennek jó ideje vége. Ma már úgy tekintenek rá, mint valami buszsofőrre, és olyanokat kérdezgetnek tőle, hogy mennyibe kerül a legolcsóbb jegy Las Palmasba és hogy a Lufthansa gépein miért fér el jobban a lábuk.

10. oldal

>!
pribrgre P

Azért lehetne ennek valami jobb módja is, nem? Valami fájdalommentes exodus a fény felé, nem pedig ez a lassan előrenyomuló, átkozott, hideg sötétség. Igazán rakhattak volna egy morzsányi ópiátot azokba a kicseszett Makarov-golyókba, befizethettek volna egy odaútra Eufóriába, és aztán, kurva jó utat, barátom! De ebben a szaros világban minden jó dolog receptköteles vagy elfogyott. Esetleg olyan mocsok drága, hogy a gatyád is rámegy, és a lelkedet is eladhatod érte. Az élet egy étterem, amelyet nem engedhetsz meg magadnak. A halál pedig a számla egy fogásért, amelyet még csak meg sem tudtál enni. Úgyhogy az ember megrendeli a legdrágább ételt az étlapról, hiszen már úgyis mindegy, nem igaz? Talán még sikerül ennie belőle egy falatot.