Hóember (Harry Hole 7.) 905 csillagozás

Jo Nesbø: Hóember Jo Nesbø: Hóember

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Harry Hole, az oslói rendőrség különc főtisztje az ősz elején névtelen levelet kap, Hóember aláírással.
Amint lehull az első hó, titokzatos eltűnések, bestiális gyilkosságok sora kezdődik a norvég fővárosban. Az áldozatok egytől-egyig családos nők, s az esetek riasztó hasonlóságot mutatnak évekkel ezelőtti eltűnési ügyekkel. A rendőrség sorozatgyilkosra gyanakszik, ugyanis az elkövető különös nyomot hagy maga után: egy-egy hóember őrzi a tetthelyeket.

Eredeti megjelenés éve: 2007

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Skandináv krimik

>!
Animus, Budapest, 2019
414 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633245231
>!
Animus, Budapest, 2018
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633245408 · Fordította: Petrikovics Edit
>!
Animus, Budapest, 2017
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633245408 · Fordította: Petrikovics Edit

10 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Jo Nesbø

170 tag · 89 karc · Utolsó karc: 2020. szeptember 4., 12:26 · Bővebben


Enciklopédia 39

Szereplők népszerűség szerint

Harry Hole · Katrine Bratt · Bjorn Holm · Arve Stop · Filip Becker · Gert Rafto · Magnus Skarre · Oda Paulsen · Rakel Fauke · Sara Kvinesland

Helyszínek népszerűség szerint

Bergen Ulriken-hegy, Norvégia · Oslo · Romerike, Norvégia


Kedvencelte 109

Most olvassa 57

Várólistára tette 271

Kívánságlistára tette 242

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Ákos_Tóth IP>!
Jo Nesbø: Hóember

Nem volna hiteles részemről, ha kimondottan krimiként értékelném a Hóembert, ahhoz nem vagyok elég olvasott a szcénában, de néhány nagyon átlátszó húzást nem számítva szerintem saját műfajában bőven nyerő lehet a regény. Átlátszónak érzem például Nesbø folyamatos félrevezetési kísérleteit, amik a sztoriban működnek, de az olvasót már csak azért sem tudják igazán megtéveszteni, mert kezében tartva a könyvet fizikai valójában érzékeli, hogy túl messze van a vég ahhoz, hogy ilyen könnyen vége legyen – így innentől már készülhetünk egy jó esetben izgalmas, de végeredményben borítékoltan vakvágánynak bizonyuló kitérőre, ami ideális esetben a következő támpont lesz a főhősünk számára. Ez olyannyira létező „probléma”, hogy a cselekmény során még az egyik szereplő szájából is elhangzik, számszerűen hányszor vetődtek odáig árnyékra, szóval terjedelem tekintetében félve, de megjegyezném, hogy van azért itt némi üresjárat, amit viszont feledtet velünk az egész történet nagy kerek egésze, ehhez képest egészséges ütemezése és logikája (még éppen nem követhetetlen, és az olvasó számára is összelegózható – a magam részéről két tippem volt a megfejtésre, a második jött be).

Ami viszont igazán eladta nekem a könyvet, az Harry Hole volt, aki irodalomtörténeti vetületben nézve talán méltó társa lehetne Sherlock Holmesnak. Hole karakterét közhelyesen és éveken át lerobbant alkoholista detektívként írták le a közbeszédben, amivel valószínűleg részben ráerősítettek az egész skandináv krimi vonal sztereotipikus, kötelezően sötét, kiábrándult tónusára, depresszív miliőjére – pedig a Hóember egyáltalán nem egy kiábrándító világ freskója. Hole állapota persze a széria során vélhetően volt már rosszabb is, itt mindenesetre egyértelműen egy javuló tendenciát követhetünk végig, miközben a gyilkosságoktól és a feltárt bűntényektől eltekintve a norvég hétköznapok kimondottan derűsnek tűnnek. Mindenki jó zenéket hallgat, jókat iszogatnak, a bemutatott világ tiszta, az utolsó mellékkarakterig mindenki szociális biztonságban, relatív jómódban és nyugalomban él – és a hideg norvég táj, a maga sűrű erdőivel és magas hegyeivel szép, már amennyire a cselekményből ez ki tud szűrődni. Szóval a magam részéről lesöpörtem a színről egy régi sztereotípiát: a skandináv kriminek nem kell feltétlenül depresszívnek lennie!
Na de Hole – és az ő szociális hálója! Remekül kitalált karakter, bőven nem egy baltával faragott balhés rendőr, illetve az alap, amire Nesbø vele kapcsolatban építkezik, talán egy elhasznált sablon, de amint kapcsolatba lép környezetével, egyből megbocsátóak leszünk vele. Harry reakciói saját életének és munkájának eseményeire a kissé hollywoodias, emelkedett befejezés idején is helyénvalóak és hitelesek, esendőséggel, coolsággal, emberi érzésekkel vannak tele, az egész jellem megmagyarázhatatlan módon eleven és szeretetre méltó – utóbbi jelzőt értsük egy irodalmi hősre vonatkozó értelemben.
A másik kritikus pont pedig a párbeszédekre vonatkozik, főleg azokra, amik nem látványos akciószekvenciákat illusztrálnak. A helyszín feltárása, a nyomkeresés, a tanúk vallomásainak kitárgyalása rendkívül mód felcsigázza az olvasót, szinte az egész könyv savát-borsát adják ezek a részek, és pontosan azért, mert Nesbø az amúgy kevés kivételtől eltekintve ugyancsak sablonos mellékszereplőit egy valódi hérosszal hozza interakcióba, és ez a kémia számomra bámulatosan jól működik. Az író sakktábláján mozgó figurák koreográfiája sokkal érdekesebb és izgalmasabb, mint maga a játszma, amit végül megnyernek, vagy elveszítenek.

Megértem, miért rajonganak ennyien a szériáért, magam is hamarosan kézbe veszem a következő Hole-kötetet.

>!
Animus, Budapest, 2018
416 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633245408 · Fordította: Petrikovics Edit
Kawaii_vIVIv>!
Jo Nesbø: Hóember

Háháhááááááááá TUDTAM ;) Nesbo bácsi most nem vert át a gyilkos személyét illetően és valahogy sejtettem is, hogy megoldja azt, hogy spoiler
Imádtam a téli, havas világot, annyira sajnálom, hogy erről manapság csak olvasni lehet és itt már nem ilyen a tél :(
És hiába már megint sikeres életvitelt folytató pszichopatával volt dolgunk, akire sose gondol senki :)

3 hozzászólás
sophie P>!
Jo Nesbø: Hóember

Tudtam, hogy ritka vércsoportba tartozom, de hogy ennyire! Gyilkosság esetén jó, ha különösen ügyelek eztán.

Szóval egy ilyen krimi letehetetlen (micsoda ritmus, micsoda cselekményszövevény), én mégsem kedveltem különösebben. Az én ízlésemhez túl sok volt a vér, túl sok volt a szereplő, és ehhez képest túl szimplán tárult elénk a megoldás, a végkifejletet pedig kifejezetten … túlságosnak tartom. A régimódibbakra bukom, na!

Harry Hole persze szerintem is szimpatikus pasas. Miközben látom, kit választottak erre a szerepre, én inkább Daniel Craigre gondolnék. Esetleg játszhatná maga Jo Nesbø.

7 hozzászólás
AniTiger P>!
Jo Nesbø: Hóember

Fázik a lelkem Nesbø történeteitől, de ebben legalább számomra elviselhető mennyiségű és stílusú szörnyűség szerepelt, nem úgy, mint A fiúban. Tetszett ez a rengeteg félrevezetés és megtévesztés – folyton mindenkiről azt gondoltam, hogy NA, VÉGRE! TUTI Ő A HÓEMBER! Persze sosem találtam el, csak vezetett az író az orromnál fogva…

Oké, érdekes dolog a hetedik résznél becsatlakozni egy sorozatba, de mentségemre szóljon, hogy önálló regénynek is tekinthető, hiszen Harry Hole egyik ügyét visszük végig a történetben. Igazából elsőre elég összevisszának tűnt nekem ez az egész – és nem az időbeli múltba ugrálások miatt –, de a végén leesett az állam, mert nem erre számítottam. Nagyon tetszett a regény cselekménye, az író stílusa és az, hogy váratlanul ért a vége.

Enyhe OFF: Ha bárkinek eszébe jutott, hogy talán csak Fassbender filmadaptációja miatt olvastam el a könyvet, akkor megnyugtatom: így volt. X))

Blogon:
https://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2018/01/jo-nesbo-h…

>!
Animus, Budapest, 2012
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633240434 · Fordította: Petrikovics Edit
B_Tünde P>!
Jo Nesbø: Hóember

Ez a könyv ráébresztett, hogy nem bírom a hóembereket. Túl hidegek, a mosolyuk nem szívből jövő és túlságosan mesterkélt, és a tekintetük minderre rátesz egy lapáttal és tovább rontja az összképet. Jo Nesbo hóembere pedig még az átlag hóembernél is sokkal ijesztőbb.

A szerző most sem hazudtolja meg önmagát, megint olyan történetet olvashattam, ami után elgondolkodtam, hogy vajon honnan veszi az inspirációt, honnan meríti az ötleteket a művei megírásához? spoiler Azt gyanítom hogy minden tárgyban gyilkos fegyvert lát, és minden emberben potenciális gyilkost, és csak az okoz nehézséget – már ha okoz egyáltalán – hogy összeillő gyilkosokat és gyilkos fegyvereket válogasson ki egy-egy történethez, így biztosítva hogy a felépített történet igazi sodró erejű, magával ragadó krimi legyen. Mert az volt. Letehetetlen.
A legváratlanabb helyeken felbukkanó fanyar humorát pedig nagyon szeretem, valahogy emberközelivé és könnyebben emészthetővé teszi a történetet.

wolfsteps>!
Jo Nesbø: Hóember

Lassan, de annál biztosabban, mostanra pedig teljes szabadzuhanással estem bele Nesbo-ba, hivatalosan is szerelmes vagyok az írásaiba és fanatikus lettem. Alapból mindig meglepődök, hogy ez az ember mennyi mindent tud, mekkora tudása van és azt milyen profin szővi bele random információ morzsákat elszórva egy krimibe.
Én imádom a nyers és szarkasztikus stílusát, a sötét humort és ahogy le tud írni egy vérrel és borzongással teli jelenetet úgy, hogy én azt megálmodom éjszaka és reggel is kiráz a hideg tőle, mindemelett pedig mégis teli torokból tudok nevetni egy-egy jelenetet és párbeszéden. Harry Hole karaktere pedig azt hiszem nem igényel már sok áradozást részemről, nekem az elborult elmével, alkoholizmussal, belső démonaival együtt egy olyan karakter könyvről könyvre, aki rengetegszer kiakaszt, megnevettet, megbotránkoztat hogy mégis hogy tudtál ilyet mondani? és a magának való stílusával és eszmefuttatásaival pedig teljesen bekebelez.
Bár a Harry Hole könyvek nem függnek annyira össze mintha egy fantasy trilógiáról lenne szó, anno megfogadtam, hogy sorrendben fogom olvasni a könyveket, mert engem érdekeltek a szereplők személyes szálai is, és ezt nem akartam lespoilerezni. Aztán kiderült, hogy film készül a könyvből, és hogy nehogy lelőjjem magamnak a film megnézésével a storyt, hamar megrendeltem és elolvastam a könyvet. Útközben kiderült, hogy a film nem túl jó (még nem láttam), és igazából nem kellett volna siessek a könyvvel se, de addigra már lespoilereztem egy csomó mindent, amit amúgy eléggé sajnálok. Ettől függetlenül viszont nagyon élveztem ezt is, de szerintem lassan az elfogult kategóriába tartozok.
Nem tudom amúgy, hogy az átlag krimiolvasók hogy csinálják, de én még soha egy könyvnél se fejtettem meg hogy ki a gyilkos. Most se :D Én már mindenkire gyanakodtam, és fejben húztam ki a neveket a potenciális gyilkosok listájáról, de nem maradt rajta senki. Errefel kiderült, hogy olyas valaki, akit alapból fel se írtam. Imádom :D
Szeretem Nesbo-t, szeretem Hole-t és hivatalosan is a rabja vagyok mindkettőnek (bár az én fejemben a kettő kicsit ugyanaz, személyiségként és megjelenésre is ugyanúgy jelennek meg a fejemben – valahol kicsit mindig úgy gondoltam, hogy Harry Hole Nesbo-nak az a karakterm akinek a személyiségébe beleírta kicsit önmagát is).

2 hozzászólás
Angele >!
Jo Nesbø: Hóember

Nagyon sokan Jo Nesbo rajongók és én azt mondom, hogy biztos, szinte teljesen biztos, hogy nekik van igazuk. Jo Nesbo jó. Pont elég jó? Vagy túl jó? Vagy jó akar lenni? Igen, így helyes. Jó akar lenni, és jó is. De… megszerkesztett jó, én így láttam. Nincs az írás mögött ember, csak egy krimi, ahol minden a helyén van, de ennyi. Nem éreztem a szívét. Nem baj. Én látom rosszul. Hiszen Jo Nesbo nagyon jó. De én nem olvasok többet tőle.

43 hozzászólás
EssentialHencsi P>!
Jo Nesbø: Hóember

Abszolút megértem Hollywood-ot, hogy az első Nesbo, amit megfilmesítenek, a Hóember lesz. Ha nem tudom, ki írta, simán elmenne egy bármilyen amerikai thrillernek is. És emiatt nem is lett, kedvenc, „csak” öt csillag.
Na de kérem: volt itt annyi gyanúsított, mint egy Agatha Christie regényben, konkrétan már csak Harry Hole nem volt a listán. ettől függetlenül a gyilkos első felbukkanásakor gyanús volt, aztán meg elolvastam @Niko_oka spoiler-ét, és biztos voltam benne. Még jó, hogy akkor már az összes szereplő felvonult. Taps, hülye spoilernyomkodó!
A gyilkosságok igen kreatívak voltak, ezzel abszolút nem volt gond. A könyv felépítése is tetszett, az is oké volt. Na de ez a sok név! Néha elgondolkoztam, hogy akkor ez most kicsoda, volt-e már eddig, és egyáltalán hogy kerül ide.
Azt hiszem, ez lesz az első Nesbo könyv, amire később is emlékezni fogok.

13 hozzászólás
WindStorm>!
Jo Nesbø: Hóember

Niles Bohr mondta egyszer, hogy ha a kvantumfizika nem ébreszt benned félelmet, az azért van, mert nem érted.

Hű, azannyát!
Imádom a skandináv krimiket, az egyik kedvenc műfajom. Igaz, eddig még könyvben nem volt hozzá szerencsém, de a filmek egyértelműen lenyűgözőek.
A Hóember teljesen magába szippantott. Már az első pár oldal után megkedveltem minden szereplőt, de leginkább Harry-t. Én elhiszem, hogy az előző kötetekben teljesedik ki az ő élete, de számomra így sem volt hiányos.
A gyilkosságok igazán „vadak” voltak, bár nekem ez még pont az elfogadható arány volt. A történet pedig gyors lefolyású, egyáltalán nem unatkoztam. A gyilkos kiléte abszolút az utolsó fejezetekre irányult, nagyot esett az állam amikor megtudtam ki is a Hóember. Zseniális!

Alig várom a következő Nesbo regényt. :)

>!
Animus, Budapest, 2015
416 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633241042 · Fordította: Petrikovics Edit
K_Szandra>!
Jo Nesbø: Hóember

Nagyon izgatta a fantáziám, hogy milyen lehet az a könyv, amit annyi ismerősöm olvas. Nem sejtettem, hogy egy sorozat majdnem közepébe vágok bele. Tudom, hogy nem kapcsolodnak szorosan össze, de annyira tetszett ez a rész, hogy az összeset el fogom olvasni. Nagyon tetszett sajnos a munka miatt nem tudtam olyan gyorsan haladni vele ahogy szerettem volna, de amikor hozzájutottam faltam az oldalakat. Tele volt izgalmakkal és váratlan fordulatokkal, mikor azt hittem végre minden megoldódott akkor is pofára estem. Mert jött egy újabb fordulat amire nem is gondoltam volna. Zseniálisan megírt mű örülök, hogy nekifogtam és elolvastam.


Népszerű idézetek

egy_ember>!

Niles Bohr mondta egyszer, hogy ha a kvantumfizika nem ébreszt benned félelmet, az azért van, mert nem érted.

104. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fizika
4 hozzászólás
egy_ember>!

Rakel egyszer azt mondta, hogy Harry, ha befolyása lehetett volna rá, legszívesebben extra hosszú középső ujjal jött volna a világra, amit folyton a magasba mutogathat.

96. oldal

1 hozzászólás
Angele >!

– Mondjuk, azt nem tudom, mi a nagyobb elmebaj: úgy gondolkodni, mint egy fóka, vagy elképzelni, hogy valaki úgy gondolkodik, mint egy fóka.

Angele >!

Semmi nem tűnik el, legfeljebb máshol van.

Manni>!

Teljesen normális olyasmitől félni, amit az ember nem ismer. Aki nem fél tőle, az már régen nem él.

85. oldal

1 hozzászólás
Angele >!

– Én azon gondolkodtam, hogyan kerítsük kézre a fickót, és nem azon, hogy hogyan fogok magyarázkodni, ha nem kapjuk el.

Manni>!

Mindenre soha nincs válasz. Például arra a kérdésre sincs, hogy az őrültség és a gonoszság két különböző dolog-e, vagy csak mi döntöttünk úgy, hogy őrültségnek nevezzük azokat a dolgokat, amelyek esetében nem tudjuk megérteni a pusztító szándékot. Képesek vagyunk megérteni, hogy valaki atombombát dob egy ártatlan civilekkel teli városra, azt viszont nem, ha másvalaki prostituáltakat belez ki, mert meg akarja akadályozni, hogy betegséget és erkölcsi hanyatlást terjesszenek London nyomornegyedében. Ezért az egyiket kvázi elfogadjuk, a másikat pedig őrültségnek nevezzük.

186. oldal

KingucK P>!

– Kvantumfizika.
– Elég ijesztően hangzik.
– Az atomok világa is ijesztő.
– Mennyiben?
– Megszegik a legelemibb fizikai törvényeinket. Például azt, hogy egy dolog nem tud egyidejűleg két helyen lenni. Niels Bohr mondta egyszer, hogy ha a kvantumfizika nem ébreszt benned félelmet, az azért van, mert nem érted.
– De maga érti, nem?
– Dehogyis, megőrült? Ez maga a színtiszta káosz. Viszont ezt a káoszt lényegesen jobban kedvelem, mint a többit.

II. rész 10. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Filip Becker · Harry Hole · kvantumfizika · Niels Bohr
egy_ember>!

Mindig is hajlandó volt megadni embertársainak az esélyt arra, hogy feketelistára kerüljenek.

19. oldal

KATARYNA>!

– Szóval, szereted a gyalogkakukkot? – kérdezte tőle. A kisfiú némán megrázta a fejét.
– És miért nem?
Jonas suttogása alig hallatszott: – Mert sajnálom a prérifarkast.


A sorozat következő kötete

Harry Hole sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos
Stephen King – Peter Straub: A fekete ház
Dot Hutchison: Pillangók kertje
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Stolen Dolls – Ellopott babácskák
Stephen King: Mr. Mercedes
Stephen King: Joyland
Thomas Harris: Hannibal
Douglas Preston – Lincoln Child: Csendélet varjakkal
Barry Lyga: Gyilkosokra vadászom
Blake Crouch: Wayward Pines