(Dermesztően) ​csendes éj (Doktor Proktor Pukipora 5.) 17 csillagozás

Jo Nesbø: (Dermesztően) csendes éj

Doktor Proktor, Lise és Bulle ebben a pukkasztikus kalandban nem kisebb feladatra vállalkozik, minthogy megmentse a karácsonyt.
Amikor a norvég király eladja az ünnepet egy gonosz vállalkozónak, sokak számára válik gyászossá a szenteste. Thrane úr ugyanis bejelenti, hogy csak az ünnepelhet, aki az üzletében 10.000 norvég korona értékben vásárol ajándékot. Akik nem akarják – vagy nem tudják – kifizetni ezt az összeget, elfelejthetik a karácsonyi hangulatot is: a karácsonyrendőrség mindenkit letartoztat, aki engedély nélkül állít fát, énekel karácsonyi dalt, ad ajándékot, vagy épp karácsonyi pulykát eszik.
Doktor Proktorék persze ezt az igazságtalanságot nem hagyhatják annyiban! Elhatározzák, hogy megkeresik a Mikulást, és megmentik a karácsonyt. Ehhez pedig sugárhajtású rénszarvasokra, néhány csepp időszappanra, a híres és titkos Bestiák, amelyek bár ne lennének című könyvre, és, természetesen, némi pukiporra van csak szükségük…

Eredeti cím: Kan Doktor Proktor redde jula?

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Kolibri, Budapest, 2018
336 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634370413 · Fordította: Petrikovics Edit · Illusztrálta: Mike Lowery
>!
Kolibri, Budapest, 2018
336 oldal · ISBN: 9789634373773 · Fordította: Petrikovics Edit · Illusztrálta: Mike Lowery

Enciklopédia 1


Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
cippo I
Jo Nesbø: (Dermesztően) csendes éj

Mézeskalácsszagú adventi délutánjaink és estéink közös mulatsága a nagyóvodás Kismiszterrel.
Beavató könyv: számára az első hosszabb lélegzetű olvasmány (vagy inkább hallgatmány), számomra egy, a megszokotthoz képest új, ismeretlen hangú Nesbø – és hát azt kell mondanom, jól vizsgázott.
Időnként könnyesre röhögtük magunkat (a legviccesebb részeket unásig mantrázzuk azóta is), időnként hosszan sutyorogtunk még a sötétben is a karakterek jellemfejlődéséről, kicsit aktuálpolitizáltunk is fölötte, szóval szerettük, na.

>!
pável
Jo Nesbø: (Dermesztően) csendes éj

Újabb szagmentes dörrenések a norvég éjben – néhol ugyan, a meseregény egyes vázlatpontjai közti átmenetek döcögősek, gyorsabban lapoznál a kelleténél, de maga a Nagy Cinikus Alapötlet (Nacø) – és ez most nem lesz spoiler, magából a fülszövegből idézek –, hogy „a norvég király eladja az ünnepet egy gonosz vállalkozónak, sokak számára válik gyászossá a szenteste. Thrane úr ugyanis bejelenti, hogy csak az ünnepelhet, aki az üzletében 10.000 norvég korona értékben vásárol ajándékot. Akik nem akarják – vagy nem tudják – kifizetni ezt az összeget, elfelejthetik a karácsonyi hangulatot is: a karácsonyrendőrség mindenkit letartoztat”, hát erre azt mondom röhögve, Taps! Csak egyre nem gondolt a jó Nesbø: vannak királyságo öö országok, ahol ez a hír nem az esti mesékben, hanem az esti híradókban jelenhet meg, bármikor advent idején, Thrane urak mindenhol vannak.

3 hozzászólás
>!
janetonic
Jo Nesbø: (Dermesztően) csendes éj

Ez az ötödik Proktor, és mint ilyen, nem a legjobb (nálam ez marad az Idővihar a kádban), de ha karácsonyi meseregény kell, akkor ez, csakis ez. Klasszisokkal jobb és okosabb Matt Haig könyvénél, vicces, nem giccses és nem ostoba a mondanivaló. Karácsonykor lesz kedvem újra olvasni. :)

>!
B_Viki23 P
Jo Nesbø: (Dermesztően) csendes éj

Kész. Végeztem ezzel a sorozattal. Kedves, kis bájos, de nem igazán az én korosztályomnak íródott. Ettől függetlenül élveztem mindegyik részt, és egy kis időre újra gyerek lehettem.
Mindenesetre Nesbo egy új oldalát ismertem meg. Nem is olyan rossz,hogy egy kicsit kilépett a krimik világából. :)

>!
Chris
Jo Nesbø: (Dermesztően) csendes éj

Magam is meglepődtem, hogy a legutóbbi, szám szerint a negyedik Doktor Proktor-kötetet nagyjából pontosan 5 évvel ezelőtt olvastam, és habár a folytatás már egy ideje, egészen pontosan 2018 óta a polcon van, még így is három évet kellett a rajongóknak az ötödik kötetre. De úgy látszik, megérte, mert Nesbø továbbra sem tud hibázni, ha szórakoztatásról és agymenésről van szó.

A sorozat ötödik kötete egy abszolút karácsony-központú könyv (amely nyomokban ugyan Grincs-elemeket tartalmaz), de ez nem jelenti azt, hogy csak a téli ünnepre készülődvén lehetne elővenni és élvezni a történetet. Persze, akkor a legideálisabb, de senki ne tartsa magát távol a könyvtől hónapokig emiatt. Különösen azért mert Nesbø ismételten egy letehetetlen, lehengerlő humorral és megannyi agymenéssel átitatott sztorival jelentkezik, amelyben sok minden kiderül az igazi Mikulásról, és arról, hogyan is képes megannyi gyerek kívánságát teljesíteni. Sőt, az is, hogy az utóbbi években miért ment el a kedve attól, hogy örömet okozzon a kicsiknek – éppen azért, mert már semminek nem tudnak örülni, egyre többet és többet követelnek. Ez persze csak a történetben csak egyetlen mellékszál a sok közül, hiszen hőseinknek ki kell derítenie azt is, miként tudják visszaszerezni a csalás útján megvásárolt Karácsonyt Thrane úrtól, valamint hogyan lehet meggyőzni a királyt, hogy nem fenyegeti penész a kastélyt.

Habár jó pár év eltelt, mióta utoljára találkoztam hőseinkkel, ez cseppet sem volt zavaró számomra, régi ismerősként köszöntöttem újból őket, és alig kellett egy-két fejezetet elolvasnom, hogy újból magába szippantson ez az abszurd történet és annak jellegzetes figurái. Hogyan ne lehetne szeretni a kánkánozó lányokról álmodozó Bullét, a végtelenül romantikus lelkületű Lisét, a hóbortos feltaláló Doktor Proktort vagy éppen a mindig visszatérő norvég uralkodót, aki minden másra alkalmas, csak uralkodásra nem. De nem csak a karaktereken és párbeszédeiken lehet akár felnőttként is hangosan nevetni, hanem az abszurd szituációkon és a történet fordulatain is, mert hiába van szó gyermekregényről, közel sem biztos, hogy olyan irányba fog haladni a sztori, mintahogyan mi azt elképzeltük. De hát, ezért szeretjük Nesbøt.


Népszerű idézetek

>!
janetonic

– Nem különös? – tűnődött Lise – Hogy karácsonykor folyton csak azon jár az eszünk, mi minden újat fogunk kapni. És közben megfeledkezünk arról, hogy sokkal nagyobb karácsonyi ajándék, ha megtarthatjuk mindazt a szépet és jót, amink már megvan.

266. oldal

>!
janetonic

Günther felnevetett, és mondott valamit gyorsan németül, sok raccsoló r-hanggal, részes- és tárgyesettel.

310. oldal

Kapcsolódó szócikkek: német nyelv
>!
janetonic

Az egyik évben Inga nénikém feltalált egy bonbonos dobozt, amelyben az összes csokoládé beszélni kezdett, amikor felnyitották a dobozt. Egymás szavába vágva hablatyoltak arról, hogy milyen finomak, míg végül kórusban ezt cincogták: „engem válassz, engem válassz!”

14. oldal

2 hozzászólás
>!
janetonic

Ebben a pillanatban a kakukkos óra morajlani kezdett. A helyiség egyszeriben elcsendesedett, valamennyi szempár a hang irányába fordult. A morajlás egyre hangosabb lett, olyan volt, mint egy megfeszülő rugó. Azután a kakukkos óra elején lévő ablak felpattant, és egy hatalmas, fekete foltos narancssárga fej rontott elő, amelynek nagy, szépséges szeme, aprócska marslakószarva és fogakkal teli kitátott szája volt. Már a zápfogai is akkorák voltak, mint megannyi szakácskönyv, de közel sem tűntek olyan ijesztőnek, mint a vámpírfogak, amelyek kardként lógtak ki a pofájából. A fej egy nyakhoz csatlakozott, amely egyre csak siklott kifelé a kakukkos órából, és Bullének az utolsó pillanatban sikerült csak lebuknia, mielőtt a hátborzongatóan csodálatos jelenség elsüvített fölötte.

98-99. oldal

1 hozzászólás
>!
B_Viki23 P

Az ember addig élvezze az életet, ameddig csak lehet.

>!
B_Viki23 P

– Pardon – mondta a harcsabajszú. – De ez egy orbitális szellentés volt.
Egy egészen lehengerlő, recsegős fing – bólintott a pödrött bajszú. – Nem mindennap kap ilyet a pofájába az ember.
– Az már egyszer biztos. És igaz is.
– És még csak szaga sincs. Ez egy pukicsoda, ilyet szeretnék karácsonyra! Mit gondolsz, Rolf?


Hasonló könyvek címkék alapján

Geronimo Stilton: A karácsonyi manók titka
Matt Haig: Karácsony apó és a csokitojás
Kántor Kata: A megmentett karácsony
Julia Boehme: Bori és a nem mindennapi karácsony
Téti István: Téli szünet
Michael Bond: Paddington folytatja
Astrid Lindgren: A karácsonyi mulatság
Enid Blyton: Boldog karácsonyt!
Roddy Doyle: Rover megmenti a karácsonyt
Geronimo Stilton: Hajóút a Níluson