Denevérember (Harry Hole 1.) 749 csillagozás

Jo Nesbø: Denevérember

Az ausztrál tengerparton holtan találnak egy fiatal norvég nőt. Megerőszakolták és megfojtották. Harry Hole, az oslói rendőr-főkapitányság nyomozója Sydneybe utazik, hogy segítségére legyen ottani kollégáinak. Bár a vendéglátók csak jelképes szerepet szánnak az idegen nyomozónak, Harry alaposan belekeveredik az ügybe. S miközben az őslakos legendák halált hozó denevérembere után kutat, megismeri a többmilliós város sötétebb oldalát, a prostik, stricik, drogdílerek világát. És találkozik a megölt lány kollégájával, a gyönyörű, vörös hajú Birgittával, aki Harry számára hamarosan többet kezd jelenteni, mint egy egyszerű tanú…

Az első Harry Hole-sztori!

Eredeti megjelenés éve: 1997

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Skandináv krimik

>!
Animus, Budapest, 2020
382 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633243589 · Fordította: Petrikovics Edit
>!
Animus, Budapest, 2018
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633243589 · Fordította: Petrikovics Edit
>!
Animus, Budapest, 2015
382 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633243589 · Fordította: Petrikovics Edit

2 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Jo Nesbø

170 tag · 89 karc · Utolsó karc: 2020. szeptember 4., 12:26 · Bővebben


Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Harry Hole · Nick Cave


Kedvencelte 22

Most olvassa 39

Várólistára tette 274

Kívánságlistára tette 179

Kölcsönkérné 4


Kiemelt értékelések

Kuszma P>!
Jo Nesbø: Denevérember

Olyan sok vevőnek dicsértem már Nesbo-t, hogy gondoltam, épp ideje elolvasni valamit tőle. Annyit mindenesetre elmondhatok, hogy nincs bűntudatom, amiért megvetettem velük.

A Denevérember Harry Hole első kalandja, ami rögvest a világ túlsó felére repít minket (és őt) – Ausztráliába. Ennek a történet szempontjából számos előnye van: egyfelől Nesbo-nek módja nyílik egzotikus környezetben játszatni hősét, másfelől meg elkerüli, hogy a feltétlenül szükségesnél több honfitársát kelljen kinyírnia. Hiába, ilyen szemérmes a szerző – ekkor még. Egy darabig komolyan úgy véltem, hogy a „Skandináv krimik” részleg helyett véletlenül az „Útirajzok” polcról emeltem le valamit, mert a bűnügyi vonal az ausztrál társadalom- és kultúrtörténet, valamint a romantikus szál mögött lecsúszott a dobogóról, és csak a tisztes negyedik helyen árválkodott. Mondjuk én ezt korlátozottan bántam, mert amúgy sincs szoros kapcsolat köztem és a krimizsáner között, másfelől meg Nesbo valóban remekül ír – logikus, gördülékeny, szórakoztató, kellemesen fanyar, és ami külön bravúr: képes kevés leírással, dialógusokon keresztül izgalmas, szerethető figurákat teremteni, köztük is elsősorban magát Harry Hole-t, akinek legalább annyit kell birkóznia saját különbejáratú démonaival, mint az éppen aktuális sorozatgyilkossal. Aztán úgy a 200. oldalon elindul a hullámvasút: az író röhögve letaszít minket a pincébe, mi meg egyre gyorsabban gurulunk lefelé a lépcsőn. És itt lett számomra nyilvánvaló, milyen tudatos volt Nesbo részéről, hogy annyit cseverészett velünk mindenféle marginális kérdésről: nem csak arról van szó, hogy elaltatott minket, hanem meg kellett teremtenie a kulisszákat, időt kellett hagynia, hogy szereplő és szereplő, szereplő és olvasó megkedvelje egymást, és létrejöjjön az a térélmény, amikor az olvasó már nem ragaszkodik ahhoz a téveszméhez, hogy a könyv és a valóság két teljesen különböző dolog. Mert így van tétje az egésznek. Így fáj az olvasónak igazán, ha az író egyszer csak elkezdi lerombolni a törékeny harmóniát, amit addig fáradságos munkával felépít – azzal, hogy elveszi tőlünk azt, amit és akit megszerettünk. És ezt Nesbo pazarul csinálja.

spoiler

36 hozzászólás
Nikolett0907 P>!
Jo Nesbø: Denevérember

„Ti nők, miért nem vagytok képesek egyszerűen csak közölni, hogy mit akartok? Túlértékelitek a férfiak értelmezési képességeit.”

Ajánlották többen, gondoltam ha már ismerősök és olyanok akik ritkábban olvasnak…teszek egy próbát….
Nos nem az én világom az egyszer biztos és a legnagyobb gondom az volt, hogy szó szerint végig untam az egészet…
Mikor megláttam, hogy ez egy sorozat első része még reménykedtem, de nem hiszem áldozok időt a folytatásra…túl sok jó könyv vár még olvasásra…

7 hozzászólás
Kawaii_vIVIv>!
Jo Nesbø: Denevérember

Első olvasásom az írótól, és próbálom nem ez alapján megítélni, hiszen mki azt mondja ezek után csak jobb lesz ez a sorozat. :) Nagyon remélem, mert majdhogynem a könyv feléig kezdtem azt hinni, hogy a krimi címke tévedésként van felrakva…. -.-
Harry első benyomása sem túl jó számomra, eléggé aggasztó az alkoholhoz fűződő viszonya.
És a sok ausztrál mende monda ….bevallom a hátam közepére sem kívántam őket. Untam, de nagyon…:/ Andrew-t párszor megráztam volna, hogy ne szórakozz kanyarodj csak vissza a gyilkossághoz ne járkáljunk már enni annyit…igen..szerintem az egy kezem kevés hozzá hányszor mentek enni Harry és ő ..komolyan már az én gyomromat feküdte meg a nem létező étel :D Viszont Andrew „időhúzása” a könyv végére érthető lesz, de attól még nem tudom elfogadni.
Hiányzott a jó kis skandi krimi hangulat, de bízom benne, hogy jobb lesz a viszonyom majd a sorozattal a későbbiek folyamán. :)

2 hozzászólás
Kókuszka>!
Jo Nesbø: Denevérember

27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, áprilisban, a kialakult vírushelyzet miatt nem találkozhattam vele, de végre lehetőségem nyílt, hogy Jo Nesbo Harry Hole sorozatának hiányzó részeinek olvasását bepótoljam.
Denevérember megalapozza Harry különc, saját démonaival küzdő karakterét, előrevetítve önromboló, alkoholista életmódját. A skandináv nyomozó Ausztráliába utazik, hogy segítsen egy 23 éves norvég lány meggyilkolásának felderítésében. Kimarad a hideg, sötét, borongós norvég környezet, helyette megismerjük az ausztrál mondavilágot, hagyományokat, őslakosságot, történelmét. Sötét, nyomasztó világ ez is: drogok, stricik, prostik világa. Nem a legpörgősebb, legtökéletesebb regénye, de aki szereti Jo Nesbo fantáziavilágát, írásmódját, ezt is elnézi neki.

Zsuzsanna_Makai>!
Jo Nesbø: Denevérember

Ez volt az első Harry Hole könyvem, de semmi esetre sem az utolsó.
Egészen fura, h egy időben kezdtem el olvasni két könyvet is, amiben az ausztrál őslakosok az egyik fő vonalat képviselik, és az egyik jobban tetszik, mint a másik. /Vadvirágok lányai a másik/
Amibe soha a büdös életbe nem gondoltam bele, az az ausztrálok teremtéstörténete, mert nekünk annyira nyilvánvaló a Biblia, h eszembe se jutott soha, h vajon Ausztráliába hogy juthatott volna ez el…
Harry azon felvetése, h ő még nem látott olyan alkoholistát, aki mindent ivott volna, nem volt kedvence, csak annyit tudok mondani, h Harry nem ismerte az anyámat.
Brigitta odadobását nem értettem, miért kellett, de nem Toowoomba miatt, hanem Nesbo részéről nem értem.

6 hozzászólás
csgabi P>!
Jo Nesbø: Denevérember

Sokan mondják, hogy a leggyengébb Hole-regény a sorozatban. Egyelőre kapott három csillagot, aztán – ha olvastam a többit is – átgondolom, megfelelő volt-e ez a szám.
Nem az a klasszikus krimi, amit így nevezünk, inkább egyfajta bevezető történet pár gyilkossággal körítve, hogy megismerhessük Harry Hole múltjának egy fontos részét, ami meghatározta jelenlegi életét.
Ami még jó volt, az az ausztrál őslakos vonal bevonása; a szerző nem tett úgy, mintha nem léteznének őslakosok Ausztráliában, vagy, ha igen, akkor csak a peremén a társadalomnak. Láttatta, hogy dolgoznak igenis fontos pozíciókban is, mint például a rendőrségen. És tetszett az is, ahogyan a párbeszédekből kibontakozik ennek a hatalmas országnak a társadalma, a különböző rétegek egymáshoz való viszonya, stb.

Sajnáltam spoiler, viszont izgalmas megoldás volt Hole és a gyilkos végső „összecsapása”.

11 hozzászólás
Mrs_Curran_Lennart P>!
Jo Nesbø: Denevérember

A százalékból sejthettem volna, hogy ez a könyv nem lesz egy nagy durranás. Még csak nem is az elejével volt bajom. A történet első fele a’90-es évek Ausztráliájából nyújt kulturális és társadalmi ízelítőt. Ismerkedés az őslakos kultúrával és Sydney városával. Miközben egy szőke lányokra specializálódott elmebeteg gyilkost próbálnak a helyi zsaruk lefülelni norvég kollégájuk segítségével. Aztán félresiklik minden. A gyilkos mindenkit az orránál fogva vezet, Harry barátunk pedig alkohollal vigasztalódik. Nem lopta be magát a szívembe a nyomozó, sok ostoba döntést hozott, amelyek miatt spoiler. Ha folytatom is a sorozatot, az nem mostanában lesz.

Bla I>!
Jo Nesbø: Denevérember

Nesbø a hetvenes évek skandináv politikai krimijének felfutásában jött rá másokkal együtt arra, hogy a krimi keretein belül is lehet irodalmilag maradandót alkotni. Így gyorsan emelkedett is a presztízse. A társadalombírálatot is egyfajta skandináv tradícióként használja Nesbo, akinek egyébként regényeiben gyakran feltűnnek tulképp marginális figurák: drogosok, hajléktalanok, vagy valamilyen módon kirekesztettek. A Denevéremberben kirándulása Ausztráliába is hasonló célokat szolgál. Így teszi teljesebbé Hole karakterét, bemutatva sanyarú gyermekkorát, szüleivel kapcsolatos konfliktusait, drogos vonzódását, s egyúttal – ha már ott van – s tán nem véletlenül szövi bele regényébe a sziget mondavilágát. A fordulatokkal teli történet az írás második felében gyorsul fel. Vegyes olvasói vélemények vannak és valszeg nem ez a legjobb Harry Hole eset, bár nekem tetszett – de az olvasó – már ha a teljességre törekszik – nem válogathat. Ajánlom!

2 hozzászólás
gabiica P>!
Jo Nesbø: Denevérember

Nos, sajnos az első találkozásom Nesbo munkásságával nem lett épp túl pozitív.
Számomra eléggé kiszámítható és unalmas volt, alig vártam, hogy befejezzem, mert egyáltalán nem kötött le.
Alapvetően jó volt a történet, érdekes, de valahogy engem nem fogott meg. Nagyon nehezen indult be a történet, sokáig azt sem tudtam igazán, hogy mi történik, annyira nem állt össze a kép.
Harry Hole karaktere számomra is egy kicsit kettős, pont azért, mert nem tudtam igazán értékelni őt, és nem tudtam igazán kiismerni a karakterét. Tény, hogy ő nem egy szokványos nyomozó, aminek igazán örültem. Talán ő az, aki miatt nem adom fel.
Mindenképp sorban akartam haladni a könyvekkel, számomra ez így az igazi, de a százalékok alapján sejtettem előre, hogy nem az első lesz a legjobb, és ez lehet, hogy nem hozza meg a kedvem a többihez. Majdnem sikerült, de nem fogom feladni, hiszen ahogy láttam, a többi már egyre jobb és jobb lesz.

2 hozzászólás
dagikám>!
Jo Nesbø: Denevérember

Egyáltalán nem tetszett ez az írótól.Kb az utolsó 100 oldalon kezdődött az igazi krimi,az első több mint 200 oldalon meg a nagy büdös semmi megspékelve egy kis szerelmi afférral,ami számomra nem idevaló volt. A vége is szedett- vedettre sikeredett. Nem baj szerencsére vége lett..

17 hozzászólás

Népszerű idézetek

egy_ember>!

– Azt szokták mondani, hogy aki emlékszik az Aquarius fesztiválra, az biztosan nem járt ott.

46. oldal, Walla - 3. Egy püspök,egy bokszoló és egy szakállas medúza (Animus, 2012)

3 hozzászólás
Manni>!

– Az ember mindentől fél, amit nem ért. Amitől pedig fél, azt gyűlöli.

141. oldal, Moora - 8. Egy kedves prostituált, egy különös dán és a krikett (Animus, 2012)

6 hozzászólás
Rits>!

Ti nők, miért nem vagytok képesek egyszerűen csak közölni, hogy mit akartok? Túlértékelitek a férfiak értelmezési képességeit.

183. oldal

Kapcsolódó szócikkek: nők
1 hozzászólás
Manni>!

– Az erőszak pont olyan, mint a Coca-Cola és a Biblia. Klasszikus.

200. oldal, Moora - 11. Egy kivégzés és Birgitta vetkőzése (Animus, 2012)

Emerencia P>!

(…) az emberi természet egy nagy és sötét erdő, és senki nem képes rá, hogy egy kurta emberöltő alatt kiismerje.

105. oldal, Moora - 6. Egy köntös, statisztika és egy akváriumi hal (Animus, 2012)

9 hozzászólás
Manni>!

– Olyanok itt a pincérek, mint a Plútó – morogta kissé paprikás hangulatban Andrew. – Folyton a periférián keringenek, csak húszévente bukkannak elő és olyankor sem láthatóak szabad szemmel.

20-21. oldal, Walla - 2. Egy tasmán ördög, egy bohóc és egy svéd nő (Animus, 2012)

1 hozzászólás
Manni>!

– Hogy van a barátnőd?
– Birgitta? – Harry habozott. – Fogalmam sincs. Nem hajlandó szóba állni velem. De remélem, szarul.
– Miért szeretnéd, hogy rosszul érezze magát?
– Mert az azt jelentené, hogy szeret.

293. oldal, Bubbur - 16. Halott kenguruk, egy paróka és egy temetés (Animus, 2012)

3 hozzászólás
Goofry P>!

– Hozhatok még valamit, uram?
– Látom, hogy van egy Black Snake nevű ital…
– Jim Beam és kóla.
(…)
– Remek. Hozzon nekem egy dupla Black Snake-et kóla nélkül.

241. oldal, Moora - 13. A Frognerbad tízméterese és egy régi ellenség ébredése (Animus, 2012)

11 hozzászólás
Manni>!

– A klasszikus krimikben minden valamire való nyomozó csalhatatlan szimattal kiszúrja, ha valaki hazudik. Baromság! Az emberi természet egy hatalmas és átláthatatlan rengeteg, ahol senki sem ismeri ki magát igazán. Még egy anya sem ismeri a gyermeke legrejtettebb titkait.

88-89. oldal, Walla - 5. Egy anya, egy hatalmas pók és Bubbur (Animus, 2012)

psn>!

Az emberek változnak. Az a személy, aki után vágyódik az ember, talán már nem is létezik. És a fenébe is, maga az ember is változik. Amikor legelőször átélsz valamit, utána már késő, soha többé nem élheted át pontosan ugyanazt az érzést, mint a legelső alkalommal. Szomorú, de ez már csak így működik.

310. oldal, Bubbur - 17. Döglött legyek, kölcsönkenyér visszajár és egy csali (Animus, 2012)


A sorozat következő kötete

Harry Hole sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Karin Fossum: Az Ördög tartja a gyertyát
Tom Rob Smith: A 44. gyermek
J.D. Barker: Az ötödik áldozat
Angela Marsons: Elfojtott sikoly
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Stolen Dolls – Ellopott babácskák
Stephen King – Peter Straub: A fekete ház
Donato Carrisi: A lelkek ítélőszéke
Erik Axl Sund: Bomlás
Linda Castillo: Néma eskü
Chris Carter: Kivégzés