Az autószerelő Roy békés, egyszerű életet él tanyáján, és egy benzinkutat üzemeltet a közeli faluban. Amikor öccse, Carl hosszú idő után hazatér külföldről, nemcsak barbadosi feleségét, Shannont hozza magával, hanem egy magashegyi wellnesshotel terveit is, amely reményei szerint majd felpezsdíti a környék életét. Roy birodalmának nyugalmát felkavarják a vendégek, és a testvérek gyerekkorából sötét titkok törnek a felszínre. Ráadásul a helyi rendőr szimatolni kezd saját apja évekkel ezelőtti eltűnése után, amely valószínűleg összefügg a fiúk szüleinek tragikus halálával. Roy mindig védelmezte öccsét, de egymás iránti lojalitásukat ezúttal próbára teszi a pénzsóvárság és a gyanakvás. A férfinak el kell döntenie, meddig hajlandó elmenni azért, hogy továbbra is megóvja Carlt, és azzal is szembe kell néznie, hogy Shannonhoz talán nem csupán rokoni érzések fűzik. Vajon a lassan feltáruló titkok elszakítják a testvérek közötti köteléket? A birodalom sötét és magával ragadó thriller a… (tovább)
A birodalom 357 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2020
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Skandináv krimik Animus
Enciklopédia 4
Kedvencelte 19
Most olvassa 22
Várólistára tette 112
Kívánságlistára tette 69
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
A birodalom aljas, sötét és összetett thriller, egy pusztító családi hagyatékról. Nekem izgalmas, komor hangulatú, jól felépített történet volt, amit ajánlok mindenkinek. Nesbø lenyűgöző mesemondó.
https://gaboolvas.blogspot.com/2020/10/a-birodalom.html
Két testvér titkokkal, démonokkal teli, sötét, brutális családi drámája. Nesbo jól ír, de valahogy nem éreztem azt a nagy katarzist, nem tudott úgy magával ragadni, lassú tempójú, mindig vártam valami plusz csavart. Nagyon hiányzott Harry Hole minden nyűgével együtt.
Újra felbukkannak a múlt hegei. Nesbo nem tagadja meg önmagát mesemondóként sem. Könyvében egy színes közösséget fest le, amelyet minden elképzelhető archetípust képvisel. Sok szempontból klasszikus sorsdráma, egy intenzív és klausztrofób családi tragédia, amely kezdettől fogva a halál és a szerencsétlenség ellen irányul. Rétegenként építi fel az intrikákat, utalva a múltat fenyegető dolgokra, amelyek fenyegetik a jelent. De amint a jelen valóban „beáll”, amikor az összes szereplő a helyére kerül, akkor a szerző felpörgeti az egészet, s eközben apránként kezdi leleplezni az igazságot, amíg azok a testvérek múltjának teljes igazságát fel nem fedik. Olyan történet, amely nagyrészt a sorsdöntő dolgokról szól, ahol a motívumok és a minták újra és újra megismétlődnek, amíg a kényszer egyik olyan formájává nem válnak, amelyből lehetetlen kitörni. Thrillerként sok hasonlóságot mutat előző könyveivel, de a díszlet és a személyes dráma, messze túlmutat Harry Hole oslói buborékjain. Egyértelmű, hogy Nesbo még mindig kiváló narrátor, de a sok jó rész ellenére ez a történet nem tartalmaz elegendő anyagot ahhoz, hogy kitöltse önmagát. Nekem a könyv hosszú volt.Túl hosszú.
Nesbo regényt is tud írni. Családregényt, sok szekrénnyel, szépen lassan kinyíló ajtókkal és kizuhanó csontvázakkal. Rendkívül olvasmányos, sodró lendületű, az olvasó éppencsakhogy megáll a szakadék szélén, és jól teszi, ha vigyáz az egyensúlyára, mert nagyon csúsznak arrafelé az utak. Dicsérem Nesbo meseszövését, már az első mondatokkal megteremti a kellő feszültséget, felkelti az érdeklődést, a hangulatkeltése abszolút adott, ahogy azt egy kriminél kell. De, és most jön az, hogy volt néhány számomra hihetetlen rész benne, ezekre most nem térnék ki. Még megemlítem, hogy az érzelmi kötődésekkel is voltak problémáim, és hát nagyon hosszú. Viszont érdemes az olvasásra, mert ahogy mondtam, Nesbo regényt is tud írni.
Leszögezem, én nem tudok se hosszasan, se rövidebben egy könyvről igazán jól írni, elég ha csak a csillagozás mondja el milyen is az, amit a kezembe veszek (utólag zárójelezve ezzel most magamra rácáfoltam). Nesbo hosszú idők óta a kedvenc íróim között van, nem véletlenül. Azok a kötetek, melyek nem Harry Hole-hoz kötődnek, nekem mindig is érdekes kihívásnak tűntek. Összehasonlítom azzal, amit stabilan tud hozni a sorozatában, és mindig félek a könyv végéig, hogy ne kelljen csalódnom. És íme a Nesbo-birodalom egyik éke, a birodalom! A birodalom egy rendkívülien összetett, szövevényes igazi thriller, egy mocsár, mely magába ránt, és belefullaszt az utolsó oldalakig. Alapja, mint mindennek a család, és ami mögötte van… Titkokból, a döntésekből, és azok következményeiből nincs hiány. Jo itt mindent beleadott: a terjedelem miatt féltem is, de már az első oldalakkal megjövő sötétség egész egyszerűen magával rántott, és nem eresztett. Ahogy olvastam, nem gondolkodtam, csak megdöbbentem újra és újra, amíg a vég el nem jött. Azt kell hogy mondjam, az önálló kötetei közül nekem ez tetszett a legjobban eddig. Remélem mindezek után is élmény marad olvasni a következőket, mert ilyen marad a színvonal.
Hát nekem ez a könyv nagy csalódás volt. Nyílván másra számítottam Nesbo-tól. Egyébként is hosszú volt nagyon, túl sok a szöveg, hogy ki kicsoda, mit csinált a múltban és mit a jelenben. Az oda-vissza ugrálás a történetben még jobban összezavart. A két testvér életéről szól tulajdonképpen, gyerekkoruktól napjainkig. Nem jött be, sajnálom!
Hát elég sokat agyaltam hány csillagot is ér ez a könyv, aztán mivel most járt a Mikulás én még jobb szívűbben csillagoztam, mint általában szoktam:D. Viccet félre téve, Nesbo tényleg nagyon tud írni, ezt nem lehet tőle elvitatni, talán kicsit már más dimenzióban is jár, mintha kilépett volna az utóbbi időben a krimi írók táborából és egy magasabb szinten lenne.
Harry Hole-n kívül is tud írni, erre már volt példa nem is egy, de talán ez az egyik legdrámaibb története. Két testvér útja ez a gyerekkortól egészen a felnőtt korig, amely megmutatja mi mindenre képesek egymásért. Talán lassan indul, de mégis olvasmányos és vannak benne bőven csavarok, de nekem a végén elmaradt a nagy katarzis, még vártam volna még valami nagy csavart.
A másik problémám nekem ezzel a könyvvel és most lehet, hogy a Nesbo fanok keresztre feszítenek, hogy ez szerintem nem krimi, inkább családi dráma, de a jobb fajtából. Tény, hogy van benne rendőr, meg a múlt vájkálása és kicsi nyomozás, de ez nem krimi. A Harry Hole történetek azok krimik voltak.
Mindenesetre nem bántam meg, hogy elolvastam, és felül tudtam kerekedni az E/1. történetvezetésen, pedig én azt nagyon nem szeretem, de Nesbo-nak megbocsátom, mert nagyon jól ír, habár kicsit lehetett volna rövidebb és lehetett volna kicsit több bunyú Roy-tól.
Nem olyan, mint a Harry Hole történetek. Eleinte vártam, hogy felbukkan Harry, vagy valaki hozzá hasonló figura, de hamar ráébredtem, hogy nem fog, és nincs is helye ebben a regényben.
Mert ez a regény más.
Másképpen beteg, és másképpen súlyos. A jól kidolgozott jellemábrázolásokkal elérte a szerző, hogy szinte létező személynek tűntek a szereplők, ami nem mindig öröm, elég nyomasztóvá tud válni, de olvastatja magát a könyv, így is.
Most nem az volt a cél, hogy az orránál fogva vezesse az olvasót, nem volt a végén a krimik többségére jellemző csattanó, elmaradt a meglepetés, hogy Ó, hát persze, ő a gyilkos, miért is nem gondoltam rá?.
A nyugodt, lassú történetmesélés, a hó és a hideg, és az az alapelv, hogy ami egy családban történik, az ott is marad, másra helyezte a hangsúlyt. Az elszigeteltségre, a bezártságra, a családtagokkal együtt élő társas magányra. És ez az igazi magány, amikor a bűn súlyát nincs kivel megosztani, a szereplő magára marad, de nem roppanhat össze.
A végén kezdett egy kicsit meseszerűvé válni a történet, túl simán ment, és túl jól sikerült minden spoiler – de ez így volt jó, megszűnt a nagyon valóságos érzés, könnyebb volt elengedni a szereplőket, és az egész sztorit, könnyebb volt olvasóként kiszállni a buliból. :)
Nekem tetszett, jöhet a következő Nesbo kötet. :)
Jó régen olvastam és még mindig velem van a hangulata. Nem lepett meg a stílus, mert nem csak Hole-történetet olvastam a szerzőtől, eddig is világos volt, hogy bármit meg tud írni, ráadásul remekül. Teljesen magával ragadott az atmoszférája, súlyos volt és elgondolkodtató. Lehet, hogy hülyeség, de Stephen King történetmesélésére is emlékeztetett, ráadásul simán lehetne a helyszín Amerikában is. Tuti, hogy filmre írta, és ha igen, bizonyára meg is nézem.
Hol vagy Harry, gyere vissza!!!!!!
Olyan ez a könyv, mintha Nesbo egy dráma tagozatra beiratkozott volna, és ez a vizsga munkája. Kellően hosszú, megvan minden összetevő is hozzá, csak éppen ez nem Ő. Nekem legalábbis, ha nem látom hogy ő írta, ki sem találtam volna.
Lehetett volna rövidebb is szerintem, a szereplők szépen be lettek mutatva, oda-vissza olvashattuk, ki mit tett, mikor és miért. Ugrált az időben, néha Roy elrévedt a jelenben, hogy mi is történt a múltban, majd a köv. fejezetben már a múltban is voltunk és megint elolvashattuk mi történt, csak most részletesebben. Ez elég sűrűn előfordult.
A fő cselekmény a testvéri szeretet volt, na de ilyen mély szeretet tényleg van? Erről nem tudok nyilatkozni, de arról igen, hogy szépen írt de nekem néha túl hosszúnak bizonyult.
Népszerű idézetek
A nők a kinézetükre vonatkozó elvárásoktól szenvednek, a férfiak meg a státuszukkal szemben támasztott elvárásoktól.
194. oldal
Említett könyvek
- Chuck Palahniuk: Harcosok klubja
- F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
- Hermann Hesse: A pusztai farkas
- J. G. Ballard: Karambol
- Theodore Dreiser: Amerikai tragédia
Hasonló könyvek címkék alapján
- Farkas Anett: A 33-as beteg 90% ·
Összehasonlítás - Ashley Flowers: Sok jó ember 88% ·
Összehasonlítás - Ker Dukey – K. Webster: Pretty Broken Dolls – Tönkretett babácskák 83% ·
Összehasonlítás - Sienna Cole: Az ígéret szép szó 92% ·
Összehasonlítás - Søren Sveistrup: A gesztenyeember 91% ·
Összehasonlítás - M. W. Craven: A bábuk tánca 90% ·
Összehasonlítás - Allen Eskens: Temetni jöttünk… 89% ·
Összehasonlítás - Sienna Cole: Elmejáték 95% ·
Összehasonlítás - N. Nagy Zoltán: Keselyű 94% ·
Összehasonlítás - Karen Rose: Sikíts értem 93% ·
Összehasonlítás