„Egy zsidó, tetejébe egy zsidó zeneszerző szobrát ledönteni nem bűn, a szobor nem tud panasszal járulni a mennyei trónus elé. Na persze Isten útjai kifürkészhetetlenek, megesett, hogy a szobor sújtott le, egyszer látott egy ilyen operát. De hogy fényes nappal vetemedne ilyesmire? Manapság furcsa idők járnak, a törvényeket senki sem tartja be, a nappal éjszakává változhat…”
Jiří Weil (1900-1959) baloldali irányultságú újságíró, aki a harmincas években Moszkvában dolgozik, ahonnan kitelepítik a Balhas-tóhoz. Ezekről az élményeiről a Moszkva-határ és a Fakanál című regényeiben számol be, a világon szinte elsőként mutatva be a sztálini világot. 1935-ben hazatér, 1942 novemberében zsidó származása miatt deportálni akarják, így a háború végéig bujkál. A deportálások sokkoló történetét az Élet csillaggal című regényében írja meg. Mendelssohn a tetőn című utolsó regényén tizenöt évig dolgozik. Művei csak a rendszerváltás után jutottak el újra a közönséghez. Ma őt tartják a cseh… (tovább)
Mendelssohn a tetőn 9 csillagozás
Eredeti cím: Na střeše je Mendelssohn
Eredeti megjelenés éve: 1960
Enciklopédia 1
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 9
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Tartalom: 4
Forma: 4
Kicsit bővebben:
Tartalom:
A történet Csehország náci megszállásáról, a polgári lakossággal szembeni kegyetlenkedésekről, fosztogatásokról, és a zsidók haláltáborokba hurcolásáról szól.
Az addig OK, hogy nem szeretjük a nácikat és a velük kollaborálókat, azért meg külön piros pont, hogy az áldozatok is esendő, jó-rossz emberek, a történelmi körülmények leírása is hiteles, de van benne egy bekezdés, ami mindent tönkre tesz:
”És a sarkában [a menekülő náci hadsereg sarkában] ott volt a Vörös Hadsereg, szabadságot és békét hozott először a saját népének, aztán valamennyi nemzetnek.” Ezt a „szabadságot és békét” a csehek és a többi közép-európai nép is inkább kihagyta volna.
Forma:
Az egymáshoz lazán kapcsolódó fejezeteket közös szereplők és ismétlődő motívumok kötik össze (ennyiben akár a posztmodern előfutára is lehetne). A történetek viszont nem elég kidolgozottak, és az írói nyelv is elég igénytelen.
Nem vagyok nagyon járatos a Holokauszt irodalomban, de a Sorstalanság ennél klasszisokkal jobb könyv.
A kötet fülszövege szerint a szerzőt a cseh irodalom egyik legnagyobb formátumú írójának tartják – ez a regény nem igazolja ezt. Olvassunk inkább Hrabalt, Kunderát, Páralt, és kortárs cseh szerzőket (ilyet én, sajnos, egyet sem ismerek).
Prágai regény. Az alapszituáció Kafka-Hasek-Musil hagyományra épít: Kafkától jön a bürokrácia nyomasztó leírása, Hasektól az emberi butaság kiröhögése, Musiltól a nagy Párhuzam-akció iróniája. De mindezt lassan magamögött hagyja az elbeszélő, hangja lírai-szomorú (de sohasem nyálas!) fekvésben meséli el ezt a csehországi náci párhuzamakciót a végkifejletig. A nácizmus mint Leviathán-rendszer a szoborügynél röhejes, de arcunkra fagy a vigyor, mert a rendszer idiotizmusa szétcsorog a regény minden szintjére, és abszurd gyűlölete felzabál ártatlant-bűnöst egyaránt. A mozaikok a szörny arcát mutatják meg. Weil a prágai hagyományból indulva egyéni elbeszélő hangon mondja el a náci párhuzamakciót. Mestermű.
Ami meg azt a bizonyos szovjetdicsőítést illeti: nem kellene összekeverni a szerzőt az elbeszélővel. Az elbeszélő nézőpontja az üldözöttek perspektívájából fogalmazza meg a szovjtet hadsereg szabadságot hozó értékítéletét. A szerző Weil mindenkit beelőzve, már a 30-as években, még Gide előtt írt könyvében leplezte le a sztálini Szovjetúniót. Ezért nem bocsátott meg neki a Párt. Ezért volt tiltólistán ez a regénye is.
Nagyon jó alapötlet, hogy a szoborledöntéshez erősebb vagy gyengébb szálakkal kapcsolódó szereplők sorsát viszi végig, de valahogy nem tud hatni eléggé. De azért végig lekötött, és szörnyű, hogy ezt kell ismételgetnem, de nálam manapság már ez is nagy szó. Történelmileg azért érdekes volt, nem vagyok túl kiművelt a témában, de valahogy furmányosabbat, egyedibbet vártam, ez inkább olyan történelemkönyvízű volt sokszor.
Népszerű idézetek
Másként is lehet harcolni a halál ellen, mint meghunyászkodással és önnön világunkba való begubózással. Szembe lehet szegülni vele – menedéket nyújtva az üldözötteknek, papírokat hamisítva, röplapokat írva, külföldi adók híreit terjesztve, hidakat röpítve a levegőbe, vasúti síneket rongálva. Sok módja van annak, hogy felvegyük vele a harcot, a legbiztosabb fegyverrel a kézben.
277. oldal
[…] mert a táj örökké élni fog, dombokba és hegyekbe csúcsosodva, rétekbe és mezőkbe szétterülve, erdőkbe magasodva, folyókba alámerülve. Felperzselhetik, mezőit beszánthatják, rétjeit ingovánnyá változtathatják. Az üszökből és hamuból fű sarjad, a talaj beissza a vizet, és a földeken emberek dolgoznak majd. Nem győzedelmeskedhetnek fölötte.
278. oldal
"A protektorátusi helytartónak, Heydrichnek olyan épületben kell szónokolnia, melyen egy zsidó szobra ékeskedik… Jellemző, hogy kit mi zavar. Weil… innen indítja művét. A porszemtől, mely a tömeggyilkos lelkét irritálja. Kell, hogy neki is lelke legyen, ha bántja valami. Evvel nem árt szembenézni. De ha nekik is van lelkük, akkor mi az a lélek? Hogyan és meddig torzulhat?
utószó
Hasonló könyvek címkék alapján
- David Benioff: Tolvajok tele 93% ·
Összehasonlítás - Bohumil Hrabal: Szigorúan ellenőrzött vonatok 88% ·
Összehasonlítás - Joseph Heller: A 22-es csapdája 86% ·
Összehasonlítás - Edith Eva Eger: A döntés 96% ·
Összehasonlítás - Viola Stern Fischer – Veronika H. Tóth: A Mengele-lány 96% ·
Összehasonlítás - Alena Mornštajnová: Hana 100% ·
Összehasonlítás - Kristin Hannah: Fülemüle 96% ·
Összehasonlítás - Eddie Jaku: A világ legboldogabb embere 96% ·
Összehasonlítás - Art Spiegelman: A teljes Maus 96% ·
Összehasonlítás - Ellie Midwood: A lelkem Auschwitzban maradt 96% ·
Összehasonlítás