Mint ​denevér a kapun 1 csillagozás

Jiří Mucha: Mint denevér a kapun

Valahol ​a burmai dzsungelben egy prágai katonaorvos kölcsönadja fiatal honfitársának – aki két hét szabadságot kapott – kalkuttai lakását, ott élő szeretőjével együtt. Kéthetes kaland a világháború kellős közepén, fátylat reá a front már az orvos halálát kívánó s azt némiképp elő is segítő fiatalember csak megsebesül, de az orvos elesik.
A háború még évekig tart, a fiatalember még sok frontot megjár és sok kalandban van része, mire beköszönt a béke, s ő hazatérhet Prágába. Ekkor a múlt egyszerre két oldalról is bekeríti: megjelenik diákkori szerelme, akinek házasságot ígért, s aki nyolc éven át hűségesen várt reá, s jelentkezik az orvos rokona, számon kérve rajta annak halálát. Legalábbis ő így érzi, mert valójában a lelkiismerete a számonkérő. Hogyan próbál kiszabadulni a kelepcéből, amelyet, mint annyi más társának, neki is voltaképpen a háború állított, hogyan próbál újra összhangba kerülni önmagával és a világgal – ezt a folyamatot ábrázolja Mucha rendkívül feszes, csak… (tovább)

Eredeti cím: Spálená setba

>!
Európa, Budapest, 1970
256 oldal · Fordította: Hosszú Ferenc · Illusztrálta: Benyó Ildikó

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

anesz P>!
Jiří Mucha: Mint denevér a kapun

borító + ill: 3
tartalom: 4
stílus: 4
szereplők: 4
élmény: 4
mondanivaló: 5

Pozitív meglepetés volt számomra ez a könyv, amit az egyik antikváriumos rendelésemhez kaptam ajándékba. A fülszöveg kicsit félrevezető, még jó, hogy nem olvastam el előre. Inkább lélektani regénynek mondanám, mert a főhősünk lelkében zajlik a háború, a különböző lelkiismereti összezördülések. Mivel a narráció E/1-ben íródott, nagyon jól megismerjük őt, néhány döntése mégis meglepetésként hatott rám. A szerelmi háromszög/ négyszög megoldása is ilyen. Mert ez a látszólag könnyelmű, az életet félvállról vevő fiatalember felnő, és képes vállalni a felelősséget. Még ha vannak kísértései is, a szeretet és a szerelem olyan oldalát képes megmutatni, ami a mai világunkban nem olyan természetes. Mindez jó stílusban, érdekesen megírva.
Mindig elfelejtem, hogy én tulajdonképpen szeretem a cseh írókat!


Népszerű idézetek

anesz P>!

– Ide figyeljen – szólalt meg hirtelen, és megállt. – Azt akarja ezzel mondani, hogy mindannyian, amiért egy kísérteties korszakot éltünk át, magunk is kísértetek lettünk?
– Nem mindenki. Lehet, hogy csak én. De lassan ennek is meglesz a maga értéke. Belsőm legmélyén sírnék a boldogságtól, ha az én ocsmányságom úgy maradna leszögezve, mint denevér a kapun. Figyelmeztetőül.

256. oldal

anesz P>!

– Egyáltalán mit csinálnak az asszonyok, amikor egyedül vannak? – kérdezte. – Bizonyára unatkoznak. Vagy ruhákat próbálnak, és a gyereknevelésről beszélgetnek.

71. oldal

anesz P>!

Abban a korszakban nem jutott idő a dolgok átgondolására, mert a háború kétes értékű nevelésének utolsó simításait végezte rajtunk, mielőtt visszadob, és valamennyiünket magára hagy, hogy mindenki kezdjen mindent elölről.

90. oldal

anesz P>!

– És megrémültem. Nemcsak attól, hogy talán gyilkoltam. Az régen volt. Hanem attól, hogy az ember egyáltalán gondolhat a másik ember megölésére. Hogy ilyesmi egyáltalán az eszébe jut. Hogy szörnyeteg, hogy én szörnyeteg vagyok, Eva is az, mindannyian azok vagyunk, s egyszerűen nem bírtam tovább, valahogy mindenki által láthatóan oda kellett kúsznom az oltárhoz, oda-odaverve minden egyes márványlépcsőfokhoz a fejem.

187. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Filip Jánský: Égi lovasok
Jaroslav Durych: Isten szivárványa
Jaroslav Havlíček: A láthatatlan
Jaroslav Havlíček: Petróleumlámpák
Milos V. Kratochvíl: A magányos harcos
Karel Josef Benes: A piros pecsét
Václav Nyvlt: Kétmillió szemtanú
Jaroslav Durych: Wallenstein árnyai
Marie Pujmanová: Játék a tűzzel
Milena Bruhová: Próbakő