Amikor ​Einstein Gödellel sétált 4 csillagozás

kirándulás az értelem peremén
Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált

Albert ​Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. A küllemre nagyon is eltérő két embert mi kötötte össze? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai világról alkotott hétköznapi fogalmainkat, a fiatalabb férfi, Kurt Gödel a matematika absztrakt világával kapcsolatos felfogásunkra hatott hasonlóképpen – mindketten olyan különleges zsenik voltak, akiknek úttörő elméletei a tudományos és a filozófiai látásmódot is egyaránt átalakították. Jim Holt (New York Times) esszéiben részben az ő, részben a hozzájuk mérhető tudósok lélegzetelállító gondolatait magyarázza el, miközben címlapokra emelt vagy éppen elfeledett életrajzi részletekbe kínál betekintést. Emmy Noether fizikustól kezdve a számítástechnikai úttörő Alan Turingon át a fraktálok felfedezőjéig, Benoit Mandelbrotig olyan személyiségeket ismerhetünk meg, akik döntő befolyást gyakoroltak arra, ahogyan a világra tekintünk,… (tovább)

>!
Typotex, Budapest, 2019
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634930556 · Fordította: Jakabffy Éva, Jakabffy Imre

Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

>!
thpth
Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Jim Holt elsősorban tudományos újságíróként ismert. És mint ilyen kedveli a határokat feszegetni.
Milyen határokra gondolok itt?
Elsősorban az értelem határaira, amelyek nagyrészt a tudományfilozófiához tartoznak (pl. az előző könyvében annak járt utána, hogy miért van valami a világban: https://www.ted.com/talks/jim_holt_why_does_the_universe_exist)
Másrészt Holt szereti feszegetni a tapintatosság határait is. Pimasz módon szereti láttatni a nagynevű tudósok előnytelen tulajdonságait is, sőt néhol akár még pofátlanul meg is kérdőjelezi az adott tudós munkásságának értelmességét (pl. Heisenberg esetén).
Ennek megfelelően (szememben) Holt egy intellektuális paparazzi (lesifotós), aki felvétel-sorozatokat készít a nagy gondolkodókról szóló dokumentumokról (főként könyvekről). Ezt követően a felvételeket a kor és a kulturális közeg igényeinek megfelelően photoshopolja, retusálja.
Holt ügyes fotós. Pillanatfelvételei elég élesek és elég részletgazdagok. Csak tartalmilag az Istennek sem akarnak összeállni egy egységes fotóalbummá. Ez azonban Holtot, úgy tűnik, egy cseppet sem zavarja és az Olvasót is alig.
Szerény véleményem szerint iszonyatosan hasznosak lehetnének ezek a tudománytörténeti tablók, korunkban, a nagy ellentmondások korában. Amikor is a művelt és műveletlen emberek túlnyomó többsége vallja, hogy a matematika felesleges dolog, holott a modern élet, a technika révén, éppen erre épül. Sajnos a formalizmus bonyolultsága miatt a matematikusok egymást sem nagyon értik, de ha nagyon akarnák meg tudnák fogalmazni elvont gondolataikat úgy, hogy még a hétköznapi ember is megértse (és ezt ez a könyv egészen jól illusztrálja).
AMIKOR EINSTEIN GÖDELLEL SÉTÁLT, szerintem és Holt szerint is, valami hasonlóról is beszélgethettek, alig törődve a kíváncsi leskelődőkkel és alig foglalkozva a magánéletük enyhén szólva szerencsétlen jellegével.
Remek betekintést nyújt a könyvhöz a fordító blogja: https://tudomany.blog.hu/2019/11/22/jim_holt_amikor_ein…

>!
Dániel_drBéza P
Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Amikor Einstein Gödellel sétált
Kirándulás az értelem peremén
Jim Holt
Tipotex
2019
Remek könyv, bár egy kicsit bulváros. Jim Holt számos érdekességet gyűjtött össze esszékötetében a tudományos élet legkülönbözőbb területein dolgozó, vagy dolgozott tudósairól. Olyan érdekességeket, intimitásokat tudunk meg, amelyek segítenek megérteni, hogyan gondolkodnak a tudósok, mi motiválja őket, esetleg milyen szakmai hibákat vétettek. Bepillantást nyerhetünk a tudomány rejtett világába, és sok kérdésre magyarázatot találunk a könyvben. Mindenkinek ajánlom, aki érdeklődik a tudománytörténet és a híres tudósok élete iránt.
dr.Béza Dániel
Budapest, 2020.01.20


Népszerű idézetek

>!
Éva_Zoé_Jakabffy

Mindkettejüket az olyan problémák vonzották, amelyek – Einsteint idézve – „eredendő fontossággal” rendelkeztek, és a valóság legalapvetőbb elemeihez kapcsolódtak. Gödelt mindenek felett foglalkoztatta az idő természete; ahogy egy barátjának mondta, számára ez volt a filozófiai kérdés. Hogyan képezheti – tűnődött – egy ilyen „titokzatos és látszólag önmagának ellentmondó dolog a világ és saját létezésünk alapját?” E téren Einstein már szerzett némi szakértelmet.

1. fejezet

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

>!
Éva_Zoé_Jakabffy

Noha az intézet többi tagja rejtélyesnek és megközelíthetetlennek
látta a komor logikatudóst, Einstein azt mondta nekik, „csakis azért
a kiváltságért jár be az irodába, hogy Kurt Gödellel mehessen haza”.
Ez azért is lehetett, mert Gödelt nem bátortalanította el Einstein
hírneve, és nem habozott megkérdőjelezni barátja ötleteit. Az intézet
másik tagja, a fizikus Freeman Dyson mondta: „Gödel volt […] az
egyetlen olyan munkatársunk, aki egyenrangúként járt-kelt és beszélt
Einsteinnel.” Úgy tűnhetett, hogy Einstein és Gödel magasabb síkon
léteznek, mint az emberiség többi része.

1. fejezet

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

>!
Éva_Zoé_Jakabffy

Évtizedekkel később Einsteinnel sétálva Gödelnek az a kiváltság adatott meg, hogy magától a mestertől szedegethette össze a relativitáselmélet finomságait. Einstein kimutatta, hogy az idő áramlása függ a mozgástól és a gravitációtól, és hogy az események „múltra” és „jövőre” való felosztása relatív. Gödel radikálisabb álláspontot képviselt: úgy hitte, az idő, legalábbis ahogy intuitív módon értjük, egyáltalán nem létezik. Mint általában, nem elégedett meg a puszta szóbeli érveléssel. Filozófusok az ókori Parmenidésztől a 18. századi Immanuel Kanton át a 20. század eleji John McTaggartig előálltak már hasonló érvekkel, de ezek nem voltak meggyőzőek. Gödel olyan bizonyítást akart, amely rendelkezik a matematika szigorával és bizonyosságával. És látta, hogy amit akar, az ott bujkál a relativitáselméletben. Érvelését Einsteinnek a 70. születésnapjára prezentálta egy rézkarc kíséretében.

Amit Gödel talált, az egy korábban elképzelhetetlen világegyetem lehetősége. Az általános relativitás egyenletei különféle módokon oldhatók meg. Mindegyik megoldás valójában egy modellje annak, milyen lehet a világegyetem. Einstein, aki filozófiai alapon hitte, hogy az univerzum örökkévaló és változatlan, toldozta-foltozta az egyenleteit, hogy ilyen modellt eredményezzenek – ezt később „legnagyobb baklövésének” nevezte. Egy másik fizikus (történetesen egy jezsuita pap) olyan megoldást talált, amely megfelel a véges múlt egy bizonyos pillanatában született, táguló világegyetemnek. Mivel ez a megoldás, amely Big Bang modellként vált ismertté, konzisztens volt a csillagászok által megfigyeltekkel, úgy tűnt, ez írja le a tényleges kozmoszt.

De Gödel az Einstein-egyenletek egy harmadik fajta megoldásával állt elő: ebben a világegyetem nem tágul, hanem forog. (A forgásból származó centrifugális erő tart vissza mindent attól, hogy a gravitáció ereje alatt összeroppanjon.) Egy megfigyelő ebben a világegyetemben azt látja, hogy minden galaxis lassú forgást végez körülötte; tudja, hogy a világegyetem forog, és nem ő maga, mert szédülést nem érez. Ezt a forgó univerzumot az teszi valóban furcsává, hogy – amint Gödel kimutatta – geometriája összekeveri a teret és az időt. Ugyanis Gödel univerzumának a lakója kellően hosszú űrhajó-körutazással saját múltjának bármely pontjára vissza tudna térni.

Einstein nem volt teljesen elragadtatva attól az újságtól, hogy egyenletei lehetővé tettek valami Alice Csodaországába illőt, mint amilyenek az időben visszahurkoló térbeli utak; bevallotta, hogy „zavarja” Gödel univerzuma. Más fizikusok csodálkoztak azon, hogy az időutazás, amely korábban a science fiction világába tartozott, látszólag összhangban áll a fizika törvényeivel. (Aztán aggódni kezdtek, hogy mi történne, ha valaki visszamenne a születése előtti időbe, és mondjuk megölné saját nagyapját.) Gödel egészen más tanulságot vont le. Ha az időutazás lehetséges, állította, akkor maga az idő viszont lehetetlen. Egy múlt, amely újra felkereshető, valójában nem is múlt el. És az a tény, hogy a valós univerzum tágul, nem pedig forog, irreleváns. Az idő, akárcsak Isten, vagy szükségszerű, vagy semmi; ha az egyik lehetséges univerzumból eltűnik, az minden lehetséges univerzumban aláássa a létét, köztük a miénkben is.

1. fejezet

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

>!
Éva_Zoé_Jakabffy

Jim Holt önmagáról:

Ami az identitásomat illeti, filozófus és tudományos író vagyok, aki New York és Párizs között osztja meg idejét. Főként filozófiai és tudományos témákról írok, alkalmanként olyasmit is, ami kis jóindulattal „humornak" is tekinthető. Rendszeresen írogatok a The New Yorker, a New York Times Book Review, a New York Times Magazine, a Slate, a The New York Review of Books, The American Scholar stb. számára. Körülbelül tíz évig volt egy heti rádiós spotom a BBC Wales-nél „Élet Amerikában, Jim Holttal" címmel. Régebben a televízióban is feltűntem – William Buckley „Firing Line", NBC News, Brokaw, CNN –, de olyan ezoterikus témákról írok, amelyekről egyre ritkábban kérdeznek. Egy évig (1997) egy tiszteletreméltó politikai magazin, The New Leader szerkesztője voltam. És készül egy könyvem az infinitezimális fogalmának történetéről: Worlds Within Worlds (Világok a világokon belül). Nagyon jól ismertem Andy Warholt. Van egy barátnőm Párizsban és egy miniatűr tacskóm, Renzo a neve. De már bizonyára többet mondtam, mint amire kíváncsiak voltak.

http://whoisjimholt.com/others.html

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén


Hasonló könyvek címkék alapján

Roger Penrose: A császár új elméje
James Gleick: Káosz
Bernard le Bovier de Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról
Brian Greene: Az elegáns univerzum
Lawrence M. Krauss: Kvantumember
Kun Zsuzsa: A világhírű magyar agy
Jurij B. Csernyak – Robert M. Rose: A minszki csirke
Héjjas István: Buddha és a részecskegyorsító
Michael Brooks: 13 Things That Don't Make Sense
Randall Munroe: Mi lenne, ha?