Amikor ​Einstein Gödellel sétált 16 csillagozás

kirándulás az értelem peremén
Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált

Albert ​Einstein utolsó éveit Princetonban töltötte. Itt talált rá hűséges sétapartnerére, egy nála sokkal fiatalabb és elegánsabb férfira. A küllemre nagyon is eltérő két embert mi kötötte össze? Einstein a relativitáselmélettel forgatta fel a fizikai világról alkotott hétköznapi fogalmainkat, a fiatalabb férfi, Kurt Gödel a matematika absztrakt világával kapcsolatos felfogásunkra hatott hasonlóképpen – mindketten olyan különleges zsenik voltak, akiknek úttörő elméletei a tudományos és a filozófiai látásmódot is egyaránt átalakították. Jim Holt (New York Times) esszéiben részben az ő, részben a hozzájuk mérhető tudósok lélegzetelállító gondolatait magyarázza el, miközben címlapokra emelt vagy éppen elfeledett életrajzi részletekbe kínál betekintést. Emmy Noether fizikustól kezdve a számítástechnikai úttörő Alan Turingon át a fraktálok felfedezőjéig, Benoit Mandelbrotig olyan személyiségeket ismerhetünk meg, akik döntő befolyást gyakoroltak arra, ahogyan a világra tekintünk,… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Typotex, Budapest, 2019
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634930556 · Fordította: Jakabffy Éva, Jakabffy Imre
>!
Typotex, Budapest, 2019
384 oldal · ISBN: 9789634930556 · Fordította: Jakabffy Éva, Jakabffy Imre

Enciklopédia 16


Most olvassa 8

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

kaporszakall >!
Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Szórakoztató amerikai ismeretterjesztő újságcikk-gyűjtemény. A baj az, hogy elsősorban a tudósok életrajzát mondja el (főleg társasági pletykákat, 'kis színes' stílusban), és csak kisebb arányban kutatásaik tárgyát, a tényleges ismeretet (amit valójában terjesztenie kéne). Az életrajzi elemeket pedig – az adott névre rákeresve – a Wikipedián is ugyanígy megtaláljuk; ebben az értelemben ez a könyv nem egyéb, mint egy referencia-névsor.

Az ismeretterjesztő hányad viszont felületes, és a magyarázatok nem elég világosak. Mondom ezt mérnökként, aki a matematikát és a fizikát kellő mélységben tanulta, és ma is érdeklődik irántuk. Tudom, a szerző miről beszél, de nem hiszem, hogy egy laikus az ő magyarázataiból megértené a tisztázni kívánt problémákat (illetve a kérdéseket még csak-csak, de a rájuk adott válaszokat már aligha). Helyenként sokat segítenének (és nagyon hiányoznak) az ábrák. Ráadásul akad önismétlés is (pl. az Alan Turinggal kapcsolatos két írás).

A kötet utolsó negyede vegyes összetételű kisebb cikkeket közöl – ezekben legalább a problémafelvetés dominál, nem az életrajzi érdekességek; ebben az értelemben szerintem ez az anyag leghasznosabb része. Ám ezzel együtt is inkább tudóséletrajzi pletyka-könyv ez, nem pedig valódi ismeretterjesztés. Az érdeklődés felkeltésére egy-egy fejezete bizonnyal alkalmas, de az adott területről érdemes egy célzottan azzal foglakozó esszét/könyvet elolvasni, vagy egy előadást meghallgatni.

Ildó>!
Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

     Úgy terveztem, hogy ezt a könyvet egyfajta mellékolvasmányként olvasom, mindennap egy-egy fejezet a fő olvasmányom mellett. De aztán ahogy belekezdtem annyira megragadott, hogy alig tudtam letenni. Olyan nevekkel, olyan tudósokkal ismertetett meg, akikről e nélkül a könyv nélkül talán sosem hallok. Számtalan érdekes információhoz jutottam általa, kedves anekdotákkal, életrajzi elemekkel színezve, és mindezt igazán kikapcsolódásra tökéletes stílusban. Persze nem mondom, hogy mindig értettem, miről ír, de ez mellékes. :) Különleges módon keveredik benne a matematika, fizika és filozófia tudománya, igazán színes egyveleg. Nagyon élveztem. Olvashattam CERN-ről, húrelméletről, a Higgs-bozonról, melynek szövegében Sheldon keresztnév után automatikusan a Cooper jön, mert ezekről eddig többnyire az Agymenőkben hallottam, de itt Sheldon Glashowról van szó. Ezután pedig egyfajta jegyzetféleség következik az egyes fejezetek olyan tartalmaival, amiket nem tudnék sokáig a fejemben őrizni, így kell az emlékeztető, hogy a későbbiekben is újra elővehessem, ha úgy alakul.

Jegyzetek:
     Albert Einstein 1905-ben olyan olyan cikkeket publikált a fényelektromos hatásról, a Brown-mozgásról, a fényvivő éterről, mellyel lefektette a fizika új alapköveit.1906-ban pedig megszületett Kurt Gödel, osztrák matematikus. Később a sors úgy hozta, hogy ők ketten Princetonban találkoztak, kollégák, majd barátok lettek. Nemcsak külső tulajdonságaikban (Einstein már-már szakadt stílusa Gödel eleganciájával szemben), de étrendjükben, a világgal való kapcsolatukban (Einstein vidám, magabiztos volt, míg Gödel paranoiás, félt, hogy megmérgezik) is különböztek, mégis meghatározók lettek egymás életében.
     Mindannyian tapasztaltuk már, hogy az idő sokszor nem egyformán telik, vannak időszakok, amik gyorsan elrepülnek, másoknak úgy tűnik sosem lesz vége, elég csak a hétvégékre és hétköznapokra gondolnunk. Aztán ahogy idősödünk, mintha az idő is gyorsabban és gyorsabban telne, sokszor elrohanva mellettünk. Kutatások is irányultak az idő szubjektív áramlásának mérésére. "Időfelfogásunk terén a forradalmat Albert Einstein kezdeményezte. 1905-ben megmutatta, hogy amit a fizikusok és hasonlóképpen az egyszerű emberek időn értenek, merő fikció. (…) Einstein azt mutatta meg, hogy nincs univerzális „most.” Hogy két esemény egyidejű-e, az a megfigyelőtől függ." "Az Einstein halála óta eltelt évtizedekben a fizika még radikálisabban felforgatta mindennapi időfogalmunkat. A relativitáselmélet megfagyott téridejéből kiderült, hogy tátongó lyukak – fekete lyukak – találhatók benne. Éspedig azért, mert az idő „meggörbült” a gravitáció által. Minél erősebb a gravitációs mező, annál lassabban haladnak előre az óramutatók. Ha egy földszinti lakásban élsz, hajszálnyit kevésbé gyorsan öregszel, mint lakótársad a legfelső emeleten."
     Stanislas Dehaene munkássága lenyűgöző volt számomra. Mr. N. agyvérzés következtében szerzett agykárosodása miatt nem tudott olvasni, és matematikai képességeit is elvesztette, de csak részben, megmaradtak bizonyos képességei. a számérzék kutatása során megpróbálta a neurobiológiát összehozni a matematikával, de még a pszichológiával is. Mely részei aktívak az agynak számolás közben. A számérzék mellé jönnek a számjegyek és a számnevek, melyeket különböző területek dolgoznak fel. A szorzást "Dehaene előszeretettel nevezi „természetellenes gyakorlatnak”, és ennek oka, hogy agyunk rosszul van huzalozva. Itt sem intuícióval, sem a számlálással nem megyünk sokra, így a szorzótáblát szósorok formájában kell tárolnunk az agyban." Épp ezért az anyanyelvükön számolunk legkönnyebben. A különböző nyelvek szavai, melyeket a számokra használnak, milyen különbségekhez vezethet, akár gyerek-, akár felnőttkorban? Szükség van-e a matematika tanításban reformokra?
     Riemann Zéta-sejtése 160 éve megoldatlan matematikai probléma, mely arra keresi a választ, van-e valamilyen rendszer a prímszámok többi szám közt való elfordulásának gyakoriságában. A kopernikuszi elvvel pedig ki lehet számolni, hogy egy dolog 95%-os bizonyossággal még legalább és még legfeljebb meddig létezik. A Riemann-sejtés esetében 1/39x160 és 39x160 közötti időszak, vagyis legalább még 4, legfeljebb még 6000 évig marad fenn.
     Francis Galton, Charles Darwin unokatestvére volt. Az ő eugenika elmélete is hozzájárult a németek árja politikájához, mely a holokausztban csúcsosodott ki, és melyet épp unokatestvére híres műve ihletett. Ugyanis Darwin ebben a művében hivatkozik a háziasított növényekre és állatokra, hogy illusztrálja a fajok természetes szelekcióját, és ez szöget ütve Galton fejében oda vezette, hogy ha a ló és szarvasmarha tenyésztés tökéletesítésének erőfeszítéseit az emberi fajra fordítanák, csak zsenik élnének. Ez az elmélet vezetett a sterilizálási törvényhez, melynek lényege az volt, hogy a bűnözők, erőszaktevők, mentális betegek ne szaporodhassanak.
     Edward Frenkel orosz matematikus, aki szenvedéllyel, sőt szerelemmel szereti a matematikát, és azért lett a Harvard professzora 21 évesen, mert hazájában zsidó származása miatt nem vették fel az egyetemre. Még csak 52 éves.
     Benoît Mandelbrot: Manderbrot-halmaz: https://sg.hu/cikkek/tudomany/71064/elkeszult-a-mandelb…
     Négyszín-sejtés: Egy bárhogyan felosztott területet, egy térképet államokkal vagy megyékkel ki lehet színezni négy színnel úgy, hogy két szomszédos terület ne legyen azonos színű. Bizonyítása nem volt egyszerű, végül számítógép segítségével bizonyították igazságát, így négyszín-tétel lett. De Haken és Appel bizonyítása nem magyarázta a miértet. Ma is kérdéseket vet fel.
     "A mindennapokban az „infinitezimális” kifejezés lazán azokra a dolgokra utal, amelyek az emberi mértékek szerint rendkívül aprók, túl kicsik ahhoz, hogy érdemes lenne megmérni őket." „Voltaképpen az infinitezimális pontosan olyan távol esik tőlünk, mint a végtelenül nagy.” Csodálatos egy szó!
     Ada Byron Lord Byron lánya, akit anyja, hogy elnyomja a lányban az apjától esetlegesen öröklött elfajult tendenciákat, matematikával kötötte le. Babbage analitikus gépének terveihez (1836-1840) fűzött jegyzetei miatt az első számítógépes program írójának tekintik sokan, még ha vannak is olyanok, akik úgy gondolják, hogy ezeket is Baggabe dolgozta ki. Filozófiai véleményét is hozzáírta, hogy a gép talán túlmutat a számokon, és szimbólumokkal is működhet: "Lehet, hogy képes lenne „bármennyire bonyolult vagy terjedelmes, szépen kidolgozott és tudományos igényű zenei darabokat” komponálni.". Ettől a munkától benne megerősödött az önbizalma rendkívüli szellemi képességei felől, pedig inkább csak egy jó hátszéllel, jó kapcsolatokkal rendelkező híresség, aki egy időre kedvét lelte a matematikában, de igazán sosem merült el benne, hisz az elemi trigonometria is feladta neki a leckét.
     Alan Turing, brit matematikus, aki a modern számítógép tudomány atyja, akinek köszönhető a nácik Enigma gépének kódolt üzeneteinek megfejtése, aki mesterséges agy építésén dolgozott, ő fogalmazta meg elsőként a mesterséges intelligencia alapjait.
     1950-ben kezdett működni az első valódi számítógép, a MANIAC, aminek első feladata hidrogénbomba prototípusának megtervezéséhez szükséges számítások elvégzése volt, vagyis „a számítógép bűnben fogant. Születése a hidegháború alatt több nagyságrenddel növelte meg a nagyhatalmak számára rendelkezésre álló romboló erőt.”
     A számítógép és az elektronikus média megjelenése talán tönkretette a képességünket a „mély olvasásra”. Ma már nem tudnak úgy elmerülni egy regényben, mint régen, gyorsolvasókká, szkennerekké, görgetőkké váltak. Azonban talán nem formálta át teljesen agyunkat az internet, csupán csak áthuzalozza. Agyunk gyors alkalmazkodásra képes, egy bekötött szemű embernél egy hét után erősödnek az agy tapintási központjai, de a kötés eltávolítása után egy nap alatt vissza is állt a normális állapotba. "A „fluid” intelligencia azt jelenti, hogy valaki képes megoldani absztrakt problémákat, amilyenek a logikai feladványok. A kikristályosodott intelligencia a világra vonatkozó információk tára, beleértve a tanult shortcut_-okat is, amelyekkel a világról következtetéseket vonhatunk le."_ A videójátékok ez előbbit fejleszthetik is, hiszen több dologra kell egyszerre figyelni közben. "Miért alacsonyabb rendű a számítógép-felhasználó „zsibongó” agya, mint a könyvolvasó „nyugodt elméje”? Mert Carr szerint a zsibongó agy túlterhelt."
     „A múlt század közepe táján a kozmológusok úgy képzelték el, hogy a világegyetem számára két lehetséges sors létezik. Vagy örökre tágul, egyre inkább kihűl, és egyre sötétebb lesz, ahogy a csillagok egymás után kihunynak, a fekete lyukak elpárolognak, és minden anyagi struktúra dezintegrálódik ez elemi részecskék egyre hígabb tengerévé: beáll a Nagy Fagy. Vagy végül leáll a tágulás, és a világegyetem összeomlik egy vad, mindent megsemmisítő robbanásban: ez lesz a Nagy Reccs.”

Dániel_drBéza P>!
Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Amikor Einstein Gödellel sétált
Kirándulás az értelem peremén
Jim Holt
Tipotex
2019
Remek könyv, bár egy kicsit bulváros. Jim Holt számos érdekességet gyűjtött össze esszékötetében a tudományos élet legkülönbözőbb területein dolgozó, vagy dolgozott tudósairól. Olyan érdekességeket, intimitásokat tudunk meg, amelyek segítenek megérteni, hogyan gondolkodnak a tudósok, mi motiválja őket, esetleg milyen szakmai hibákat vétettek. Bepillantást nyerhetünk a tudomány rejtett világába, és sok kérdésre magyarázatot találunk a könyvben. Mindenkinek ajánlom, aki érdeklődik a tudománytörténet és a híres tudósok élete iránt.
dr.Béza Dániel
Budapest, 2020.01.20


Népszerű idézetek

Ildó>!

…az örökkévalóság hosszú idő, különösen a vége felé.

266. oldal, Újragondolni a kozmoszt

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Kapcsolódó szócikkek: örökkévalóság
Ildó>!

Ha létezik állítás az időről, amelyben minden tudományos irányultságú gondolkodó egyet tud érteni, az a nemtudós Hector Berlioznak tulajdonított szellemes megjegyzés: „Az idő nagy tanítómester, de sajnos, minden tanítványát megöli.”

30. oldal, Idő - A nagy illúzió?

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Kapcsolódó szócikkek: idő · Louis Hector Berlioz
Éva_Zoé_Jakabffy>!

Mindkettejüket az olyan problémák vonzották, amelyek – Einsteint idézve – „eredendő fontossággal” rendelkeztek, és a valóság legalapvetőbb elemeihez kapcsolódtak. Gödelt mindenek felett foglalkoztatta az idő természete; ahogy egy barátjának mondta, számára ez volt a filozófiai kérdés. Hogyan képezheti – tűnődött – egy ilyen „titokzatos és látszólag önmagának ellentmondó dolog a világ és saját létezésünk alapját?” E téren Einstein már szerzett némi szakértelmet.

1. fejezet

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Ildó>!

…az elme egy üres palatábla, amelyre a tapasztalás ír.

67. oldal, Sir Francis Galton, a statisztika atyja - és az eugenikáé

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Ildó>!

…amit az értelem nem tud megragadni, azt a szív teszi világossá.

170. oldal, Az infinitezimálisok veszélyes gondolata

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Éva_Zoé_Jakabffy>!

Noha az intézet többi tagja rejtélyesnek és megközelíthetetlennek
látta a komor logikatudóst, Einstein azt mondta nekik, „csakis azért
a kiváltságért jár be az irodába, hogy Kurt Gödellel mehessen haza”.
Ez azért is lehetett, mert Gödelt nem bátortalanította el Einstein
hírneve, és nem habozott megkérdőjelezni barátja ötleteit. Az intézet
másik tagja, a fizikus Freeman Dyson mondta: „Gödel volt […] az
egyetlen olyan munkatársunk, aki egyenrangúként járt-kelt és beszélt
Einsteinnel.” Úgy tűnhetett, hogy Einstein és Gödel magasabb síkon
léteznek, mint az emberiség többi része.

1. fejezet

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Kapcsolódó szócikkek: Kurt Gödel
Ildó>!

Milyen lesz a civilizáció egymillió év múlva? A legtöbb számunkra ismerős dolog el fog tűnni; de lesz olyan is, amely fennmarad. És meglehetősen biztosak lehetünk abban, hogy a számok és a nevetés köztük lesz. Ez azért jó, mert a maguk nagyon eltérő módján a számok és a nevetés azok, amik miatt érdemes élni.

47. oldal, Riemann Zéta-sejtése és a prímek kacaja

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Kapcsolódó szócikkek: civilizáció
Ildó>!

… a_Rites of Lova and Math_ (A szerelem és a matematika rítusai) címet adta neki. Ebben a csendes Nó-stílusú allegóriában Frenkel olyan matematikust játszik, aki megalkotja a szerelem képletét. […] A filmben használt „szerelmi formulát” Frenkel maga fedezt fel (a kvantumelmélet matematikai alapjait kutatva). Szép képlet, mégis megszorító. Csak 0, 1 és ∞ szerepel benne számként. Nem ilyen a szerelem is?

90. oldal, Egy matematikai románc

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Kapcsolódó szócikkek: kvantumelmélet · szerelem
Ildó>!

1940-es, Egy matematikus védőbeszéde című könyvében – melyet David Foster Wallace jogosan üdvözölt „a legélesebb elméjű angol szépprózaként a matematikáról” – Hardy azt állította, hogy a matematika célja ugyanaz, mint a művészeteké: a belső szépség megteremtése.

91. oldal, A magasabb matematika avatárjai

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén

Ildó>!

Megjegyzi, hogy a nyilvános kulcsú kriptográfia azáltal, hogy a világot biztonságossá teszi az Amazon számára, tönkretette a sarki könyvesboltokat (Amerikában, nem pedig Franciaországban, ahol az online kiskereskedőknek törvény tiltja, hogy leértékelt könyveket ingyenesen szállítsanak.)

93. oldal, A magasabb matematika avatárjai

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált kirándulás az értelem peremén


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Roger Penrose: A császár új elméje
James Gleick: Káosz
John D. Barrow: A végtelen könyve
Bernard le Bovier de Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról
Leon Lederman – Dick Teresi: Az isteni a-tom
Walter Isaacson: Einstein
Fritjof Capra: A fizika taója
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv
Héjjas István: Buddha és a részecskegyorsító
Mérő László: Mindenki másképp egyforma